Tömeges oltási programot indít a WHO Afrikában a malária elleni vakcinával

Afrika legtöbb részén terjeszteni kezdik a gyermekek beoltására a malária elleni védőoltást, amit a BBC cikke szerint több mint egy évszázadnyi próbálkozás után sikerült kifejleszteni, és ami az orvostudomány legnagyobb eredményei közé tartozik.

Az RTS,S nevű vakcináról hat éve mondták ki, hogy hatásos a halálos parazita ellen, ami főleg a csecsemők és a kisgyerekek körében terjed. Eddig Ghánában, Kenyában és Malawiban terjesztették a vakcinát kísérleti jelleggel, a program sikere után viszont az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a Szaharától délre egész Afrikában bevetné a védőoltást.

Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz WHO-főigazgató szerint ez egy történelmi pillanat:

„Áttörést jelent a tudományban, a gyermekek védelmében és a malária elleni küzdelemben is a régóta várt vakcina kifejlesztése. Ezzel évente több tízezer fiatal életét menthetjük meg”

– mondta Tedrosz.

A maláriát szúnyogok terjesztik, és bár az elmúlt évtizedekben gyógyszerekkel, védőszerekkel és rovarölőkkel sikerült visszaszorítani a betegséget, így is évente közel 230 millió megbetegedés és 400 ezer haláleset fordul elő – nagyjából 95 százalékuk Afrikában. Csak 2019-ben 260 ezer gyermek halt bele a maláriába.

A malária parazitának több mint 100 fajtája létezik, az RTS,S vakcina pedig a leghalálosabb és Afrikában legelterjedtebb fajtát, a plasmodium falciparumot célozza meg. A védőoltással a kísérletek szerint 10-ből négy maláriás esetet, és 10-ből három súlyos esetet lehet megelőzni, és harmadával csökkenhet a vérátömlesztésre szoruló gyerekek száma.

A viszonylag alacsony hatásfok oka, hogy a betegség genetikailag összetett, és erős immunválaszra van szükség a legyőzéséhez, éppen ezért nehéz hozzá védőoltást fejleszteni.

Azonban a teljes hatékonyság eléréséhez is négy dózisra van szükség: az első hármat öt, hat, majd hét hónapos korban kell beadni a csecsemőknek, majd a negyedik, emlékezetető oltást a 18 hónapos kisgyerekeknek adják be.

Bár az oltás költséghatékony, hatását többen is kétségbe vonták a kísérleti időszakban az alacsony hatásfok és a négy dózis miatt. Ennek ellenére a WHO globális maláriaprogramjának igazgatója, Pedro Alonso szerint tudományos szempontból „hatalmas áttörés” a malária elleni védőoltás, közegészségügyi szempontból pedig „történelmi jelentőségű esemény”.

Korábban arról írtunk, hogy az Oxfordi Egyetem arról számolt be, hogy a vakcinafejlesztő csapatának malária elleni oltása a korai vizsgálatok során 77 százalékos hatékonysággal működött. Ha a 2019 óta tesztelt oxfordi vakcina széleskörű tesztelés után is sikeresnek mondható, az újabb komoly áttörést jelenthet a betegség elleni küzdelemben.