Mindennapossá válhatnak a mostani extrém melegek, Budapesten ennek nagyobb a veszélye

2021. július 8. – 12:54

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Egyre több másodfokú hőségriadós nap van Budapesten, és az előrejelzések szerint a melegedés folyamatos, a mostani hőhullámok mindennapossá válhatnak a jövőben, áll a Másfélfok elemzésében.

Lakatos Mónika és Szabó Péter azt írja, hogy 2021 júniusa 1901 óta a legszárazabb és a harmadik legmelegebb volt. A száz évvel ezelőtti időszakhoz képest megháromszorozódott a másodfokú hőségriadós napok száma. Magyarországon Budapest a leginkább veszélyeztetett a klímaváltozás miatt fokozódó extrém hőségtől, de a Dél-Alföld és a Kisalföld is kitett a forróságnak. A meleg nemcsak egészségügyi kockázatot rejt, de a mezőgazdaságot is veszélyezteti.

Hogy miért pont Budapest a leginkább veszélyeztetett, arra az egyik magyarázat a nagy arányú beépítettség, és az ebből fakadó hősziget jelenség.

A burkolt felületek és a gyenge átszellőzés miatt akár 5-10 fokkal többet is lehet a sűrűn beépített részeken mérni, mint külterületen.

A felmelegedés elég világosan kiolvasható az adatsorokból, a Másfélfok azt írta, 1901 és 1930 között átlagosan 11 hőhullámos nap volt átlagosan (ezek a 25 fokot elérő vagy azt meghaladó középhőmérsékletű napok) Budapesten, addig 1991 és 2020 között már 26 napot rögzítettek.

A másod- és harmadfokú hőségriadós napok száma is nőtt. Utóbbiból már átlagosan 7 nap van évente Budapesten, miközben száz évvel ezelőtt a kettőt sem érte el ez az érték.

2015 kiugró év volt, 27 napig volt érvényben a harmadfok, ami legalább 3 napig 27 °C vagy annál magasabb a napi középhőmérsékletet jelent.

A középhőmérsékletek miatt nem biztos, hogy felkapjuk a fejünket, inkább csak a napi rekordok érdekelnek minket. Pár hete minden idők legmelegebbjét mérték júniusban Magyarországon, Fülöpházán 40 fokot mértek. Végignéztük az 1991 és 2020 közötti időszak nyári napjainak csúcsértékeit, és úgy találtuk, hogy összesen 136 olyan nap volt, amikor 35 és 40 fok között voltak a maximumok, ez az összes nap öt százaléka, míg a 30 és 35 fok maximumú napok az összes nyári nap 30 százalékát jelentették.

A növekvő hőség elsősorban az idősek szervezetét terheli meg, de az úgynevezett trópusi éjszakák, amikor nem csökken 20 fok alá a hőmérséklet, mindannyiunkra hatnak, ilyen melegben nem biztosított a nyugodt alvás és pihenés. A trópusi éjszakák száma is megugrott, a legutóbbi harminc évben átlagosan 19 ilyen volt, de 2019-ben az átlag dupláját, 41 napot is rögzítettek.

A leghosszabb, 30 napig tartó kánikula 2018 nyarán alakult ki Budapesten, míg a legmagasabb csúcshőmérsékletet elérő (33,4 °C napi középhőmérséklet), 15 napig tartó hőségperiódus 2007-ben lépett fel. A legintenzívebb (25 °C feletti hőmérsékletösszeg) hőhullám 2013-ban alakult ki, ez meglehetősen hosszú is volt, 25 napig tartott.

A Másfélfok két éghajlati modellt is megvizsgált Budapestre, és mindkettő azt mutatta ki, hogy növekedni fog a hőhullámos előfordulásának gyakorisága,

a pozitív forgatókönyv szerint is 10-24 nappal lesz több, a negatív szerint pedig 26-55 nappal is nőhet a hőhullámos napok száma.

„2051–2080-ban ennél is nagyobb mértékben fog növekedni a harmadfokú hőségriadós napok országos száma: ami extrém volt a közeli múltban, az teljesen átlagos lehet a modellek szerint” – írták.

Hogy melegszik Budapest, az a Telex ábráján is jól látszik. Az 1951 és 1980 közötti időszak átlagát bázisul véve, egyre több olyan év van, amelynek középhőmérséklete nagyobb a bázishoz képest, az elmúlt 25 évben csak egyszer fordult elő, hogy alacsonyabb lett volna. Az utóbbi néhány év trendjéből az látszik, hogy 1-2 fokkal emelkedett a középhőmérséklet.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!