A járvány miatt szinte elnéptelenedtek az utcák, ördögszekerek versenyeztek az Andrássyn, és úgy általában lecsökkent a főváros aktivitása. Többé-kevésbé hasonló volt a helyzet az országban mindenhol. A boltok nyitvatartása is megváltozott, a mozik, éttermek ki se nyithattak, az embereknek kevesebb lehetőségük volt pénzt költeni, mint korábban. Ez azzal járt, hogy 2020-ban a magyarok kevesebbet vásároltak, kevesebbért. Ez azonban a kártyás fizetésekre nem volt igaz, egyre többen fizettek elektronikusan.
A nagy vesztes a készpénz volt, a legnagyobb pedig az érmék.
Ez a tendencia gyakorlatilag 2015 óta megfigyelhető, a NAV akkor vezette be az online pénztárgépeket. Előtte nem igazán lehetett pontosan mérni a készpénzes és kártyás fizetések arányát. Egyre több boltban és vendéglátóhelyen lehet kártyával fizetni, és az online piac is virágzik. Gondoljunk csak arra, hogy mekkorát ugrott a Netflix vagy akár az ételrendelős online felületek felhasználóinak száma.
2015 és 2019 között egyre többször költöttünk, de a járvány miatt 2020-ban több mint félmilliárd tranzakcióval kevesebb volt, mint az előző évben. Az is látszik, hogy bár évről évre egyre gyakrabban fizettünk kártyával, a készpénzes fizetések aránya a járvány és a lezárások hatására még jobban megcsappant, mint az előző éveben. A 2020-as vásárlások közel negyede kártyával történt.
Ugyanez igaz a vásárlások értékére is: egyre nagyobb összegért vásárlunk kártyával. Bár kevesebbszer költöttünk tavaly, mint 2019-ben, de a vásárlások összértéke nem esett akkorát, mint a darabszámuk. A második ábrán is látható, hogy a járvány megdobta a kártyás fizetések arányát, nagyobb a változás mértéke 2019 és 2020 között, mint a korábbi években.
Ez alapján felsejlik egy olyan világ, amiben eltűnik a készpénz, főleg az érmék. Persze ez még sokáig nem valósul meg, de az elmúlt évek tendenciái és az elektronikus fizetési lehetőségek fejlődése miatt elképzelhető, hogy nem csörög majd az emberek zsebében a fémpénz, hanem a legtöbben órával, telefonnal, kártyával fizetnek majd.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) felmérései alapján „a készpénzhasználat az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező és az alacsonyabb jövedelmű háztartásokban élő demográfiai csoportokra jellemző leginkább”. Úgy néz ki, hogy ebben az életkor is szerepet játszhat, mert a 60 év felettiek és a 16–25 évesek az átlag feletti arányban készpénzhasználók. Az MNB szerint az utóbbi azért lehet, mert nincs feltétlenül önálló jövedelmük, és a zsebpénzt valószínűleg készpénzben kapják.
Készpénzt általában az alacsonyabb értékű, maximum 5–10 ezer forintos vásárlásokhoz használunk, és leggyakrabban a piacon és az élelmiszerboltokban fizetünk így. Az online pénztárgépek adatai alapján az 5 és 50 000 forint közötti értékhatárban az összeg növekedésével csökken a készpénzes fizetések aránya, de az 50 000 forint feletti fizetéseknél ez a trend megfordul, és a készpénzes vásárlások aránya ismét növekedni kezd.
Sokakban a járvány miatt kialakult egy higiéniai vészharang, így gyakrabban mosnak kezet, és hajlamosabbak tárgyakat, felületeket fertőtleníteni. Ez a pénzzel sem egy rossz ötlet, ugyanis eszméletlenül gusztustalan, hogy mi lakik a papírpénzeken és az aprókon. Egy 2017-es amerikai kutatás során többek között mikroorganizmusok százait találták meg egydollárosokon, míg másik kutatók a vizsgált tízdollárosok 80 százalékán kokain nyomait fedezték fel. Ez persze nem azt jelenti, hogy ezek a kórokozók mind komoly fertőzéseket okoznak. A bőrünk a legtöbbtől megvéd, de nyalogatni már nem érdemes a pénzérméket. Ez mondjuk a legtöbb nyilvános felületre igaz, sőt, a mobiltelefonok képernyőjére is.
Milliók kerülnének nehéz helyzetbe
Ha az aprók eltűnnének, az jelen helyzetben nagyon sok embernek óriási problémát jelentene. Dr. Győri Péter közgazdász szerint emberek millióit hozná nehéz helyzetbe.
„Már a járvány is borzasztóan betett a koldulóknak. Sőt, duplán betett. Nem véletlenül kellett ennyi embernek ingyen élelmiszert biztosítani”
– mondta a hajléktalansággal és szegénységgel foglalkozó szakember.
A járvány egészségügyileg is nagy terhet jelentett a hajléktalanok számára, de mivel kevesebben járták az utcákat, valamint mivel a vírus miatt az emberek még kevésbé akartak érintkezni, mint korábban, kevesebben adtak pénzt a koldulóknak. Győri szerint ez még most is tart, de a nyitás után valamennyire javult a helyzet. Az is nehezíti a helyzetet, hogy eddig általában az idősebbek és a fiatalabbak adtak pénzt, de a fiatalok többsége átállt a bankkártyás fizetésre, nincs náluk készpénz.
„Átmentek abba – csak az komplikált, időigényes –, hogy együtt bemennek a boltba, és ott bankkártyával vesznek valamit.”
De az apró eltűnése másoknak is komoly problémát jelentene, az akkreditált Fedél Nélkül-terjesztők munkáját is ellehetetlenítené, számukra bevételcsökkenést jelent, ha mindenkinek csak bankkártyája van.
De akkor miért nem telepít egy pénzes alkalmazást – például Revolutot a telefonjára, és kér pénzt úgy – merülhet fel valakiben, aki nem nagyon ásta még bele magát ezekbe a szocio-gazdasági kérdésekbe. A válasz pedig az, hogy ez borzasztó nehéz, hiszen mindehhez – telefonszámla, bankkártya – általában bejelentett, valós lakcímre van szüksége.
„Ha holnapra eltűnne a készpénz – ami teljes mértékben fikció –, akkor egy milliós nagyságrendű populáció lehetetlenülne el”
– mondta Győri.
Nagyon sokan vidéken, kisebb településeken, valamint a kevésbé tehetősek és az idősek csak készpénzt használnak. Ez persze azért is van így, mert egy bankszámlához nemcsak lakcímre van szükség, de annak költsége is van. Ez lehet, hogy havonta 150 forint, de valaki, aki havi 22 800 forintos öregségi nyugdíjminimumból él, annak nemigen éri meg bankkártyát üzemeltetni. Sokan hatékonyabban be tudják osztani és számon tudják tartani a pénzüket, ha az készpénzben van.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy a kártyás fizetéssel az ember egyfajta digitális lábnyomot hagy maga után. Emiatt lehet például az, hogy egy bűnöző szívesebben fizet készpénzzel, de sok ártatlan embernek is hasznos lehet – például ha valaki egy bántalmazó partnert próbál maga mögött hagyni.
Sok mindent túlélt már a készpénz
Nagyon nagy vonalakban: a cserekereskedelmet először felváltotta a készpénz valamilyen formája, de nem mindig fémérmékről volt szó. A nemesfémek a köveket és a más fémdarabokat váltották le, és évezredeken át szolgáltak a világkereskedelem alapjaként. Először Kínában, majd szépen lassan a világ többi táján is megjelent a papírpénz, de az érmék így is fontos szerepet töltenek be – igaz, kisebb címletekben.
Most a kártyás fizetés jelentheti a legnagyobb veszélyt a pénzérmékre, de pár kanyarral később fel-felbukkannak a kriptovaluták is. Bár egyelőre távol állnak attól, hogy igazán széles körben elterjedjenek, érdemes odafigyelni ezekre: a bitcoin egyre többször szerepel a hírekben, méghozzá leggyakrabban azért, mert újabb rekordokat döntöget az értéke. A Facebook idén akarja piacra dobni az általa támogatott kriptovalutát, de nem csak a digitális pénzek próbálják letaszítani a papír– (esetenként műanyag) –fémpénz duót évszázados trónjukról. Massachusetts államban például több mint 10 éve lehet helyi pénzekkel fizetni a klasszikus zöldhasú dollár helyett, de a Disney Worldnek is van saját fizetőeszköze (Disney Dollar).
Itthon azonban még nem kell tartani a készpénz megszűnésétől. Kérdésünkre az MNB azt válaszolta, hogy bár a tavaly bevezetett azonnali fizetési rendszernek hála szinte szinte minden tranzakciós szituációban létezik elérhető elektronikus alternatívája a készpénzhasználatnak,
10-20 éven belül még nem számolnak a készpénz kiszorulásával, és nem is tekintik céljuknak, sőt. Egyelőre a készpénzes és kártyás fizetési infrastruktúrát egymás mellett akarják működtetni.
„A készpénzhasználat aránya a teljes fizetési forgalmon belül lassú, de folyamatos csökkenést mutat (melyet a járványhelyzet némileg felgyorsított), ez a tendencia pedig várhatóan a következő években is hasonlóképpen folytatódik majd. Fontos azonban kihangsúlyozni, hogy az online pénztárgépek által lefedett szektorokban (kiskereskedelem, vendéglátás) a legfrissebb feldolgozott adatok alapján 2020 decemberében is a készpénz volt a legnépszerűbb fizetőeszköz mind a tranzakciók darabszámát (73,8%), mind pedig azok összesített értékét (56,4%) tekintve, mely szintén arra utal, hogy a bankjegyek és érmék az elkövetkező években is a magyar gazdaság fontos részét képezik majd. Érdemes megemlíteni továbbá, hogy a forgalomban lévő készpénzállomány nagyobb része nem tranzakciós, hanem megtakarítási célokat szolgál, így az elektronikus fizetések folyamatos térnyerése nem áll ellentmondásban a készpénzállomány növekedésével” – írták.
Hogy lássuk, milyen itthon a készpénzek aránya: jelenleg 591 millió darab papírpénz és 2129,8 millió érme van forgalomban. Ehhez képest a bankjegyek összértéke 7171,9 milliárd forint, az érméké pedig 82 milliárd.
Azok az országok sem feltétlenül tudják – vagy akarják – eltörölni a készpénzt, ahol szinte csak kártyával fizetnek. Az MNB szerint a közelmúltban több, az elektronikus fizetések használatát tekintve élen járó európai ország jegybankja (pl. Bank of England, De Nederlandsche Bank) is stratégia kidolgozásába kezdett annak érdekében, hogy a készpénz elérhetőségét a jövőben is biztosítani tudja állampolgárainak. Ezt azon csoportok miatt teszik, akik számára nem mindegy, hogy készpénzzel vagy kártyával fizetnek (például azért, amit fentebb írtunk). Ilyenek például az idősek, bankkapcsolattal nem rendelkezők, alacsony pénzügyi tudatossággal rendelkezők, hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő csoportok.
Tehát bármennyivel kényelmesebb is kártyával fizetni, egyelőre még nem tudja letaszítani trónjáról a készpénzt. Az érmék valószínűleg úgysem tűnnének el teljesen, hiszen ma is sokat megtudhatunk egy adott korról a fizetőeszközök vizsgálatával.