Eddig páratlan technológiai bravúrra készül az amerikai űrhivatal: a Marson akarják kipróbálni az első űrhelikoptert (amit akár az első űrdrónnak is nevezhetünk). A jármű neve Ingenuity, és jelenleg a Perseverance marsjáró fedélzetén teszi meg az utolsó pár ezer kilométert a Mars felé. Mint korábban megírtuk, a tervek szerint a marsjáró február 18-án landol majd a bolygón egy kockázatos művelet során, amit a NASA-dolgozók csak úgy neveznek: a rettegés hét perce.
Ha a landolás sikerül, először a Perseverance fog elvégezni vizsgálatokat úti célja, a Jezero-kráter körül. A helyszín egy egykori folyó deltatorkolata, ahol esély van arra, hogy ősi mikrobiális életforma nyomaira bukkannak – ennek kutatása a Perseverance egyik fő feladata. Körülbelül két hónap után, tehát a tervek szerint valamikor tavasszal a marsjáró „kiengedi” a helikoptert a védett helyről, ahol addig tartózkodott, és egy sík terepen leteszi a drónt a talajra. Ezután hat napig a rendszer tesztje fog zajlani, majd ha a küldetés irányítói mindent rendben találnak, az Ingenuity felszállhat a Marson. Ha ez sikerül, az apró helikopter lesz az első ember alkotta tárgy, amit távolról irányítva reptetnek egy másik égitesten – írja a Business Insider.
Mivel a kommunikáció a földi irányítóközpont és a Mars között percekig tart, nem közvetlen távirányításra kell gondolni, hanem öt, előre beprogramozott repülésre. A tervek szerint ezek nagyjából egy hónap alatt fognak lezajlani, és egyre nehezebbek lesznek. Az első tesztrepülés során a helikopter nagyjából 3 méter magasra repül majd, az utolsó alkalommal már 300-ra. A drón és a marsjáró folyamatosan figyelik majd egymást kameráikkal, illetve az űrhelikopter a Mars felszínéről is készít légifelvételeket.
Az Ingenuityt a NASA egyik állandó szerződéses partnere, a Lockheed Martin tervezte, és nagyjából 85 millió dollárba került. Mivel a marsi levegő sokkal ritkább a földinél, olyan gépet kellett konstruálni, ami könnyű, de nagy felhajtóerőt állít elő. Az alig fél méter magas drón kevesebb mint két kiló, négy szénszálas forgószárnya percenként 2400 fordulatra képes. A helikopter napelemekből nyeri a meghajtáshoz szükséges energiát, és olyan anyagokból készült, amik ellenállnak az akár -90 Celsius-fokos marsi éjszakáknak.
Az Ingenuity elsősorban technológia demonstráció: a NASA mérnökei tapasztalatot akarnak szerezni egy távoli égitesten röptetett drón működéséről. A jövőben ugyanis az űrhivatal ezt az új módszert is szeretné bevonni a bolygóközi kutatásba. Már konkrét terv is van: ha minden jól megy, 2026-ban a Szaturnusz legnagyobb holdjára, a Titánra indulhat egy nukleáris meghajtású drón az élet nyomait kutatva. Ugyanakkor az Ingenuityvel kapcsolatos tervekről a drón helyettes projektmenedzsere, Matt Wallace is azt mondta, hogy nagy a kudarc rizikója – annyi az ismeretlen tényező és nehézség, hogy előfordulhat az is, hogy a helikopter csődöt mond, akárcsak nemrég az Insight űrszonda robotvakondja.