Jön az újabb világjárvány: kell-e félni a madárinfluenzától?

2021. január 13. – 17:42

Jön az újabb világjárvány: kell-e félni a madárinfluenzától?
Védőruhába öltözött dolgozó a németországi Schleswig-Holstein tartományban lévő nemzeti park területén (Landesbetrieb für Küstenschutz, a Nationalpark und Meeresschutz) madárinfluenza miatt elhullott madarakat gyűjt be 2020. november 26-án – Fotó: Christian Charisius/ DPA / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

A koronavírus-járvány mellett egy másik világjárvány is egyre erősebb napjainkban. Bár az embereket ritkán veszélyezteti a madárinfluenza, ébernek kell lenni, mert ez a vírus azért képes átugorni az emberre is. Az igazi problémákat a baromfitartóknak okozza a madárinfluenza: sok állat elhullott már, de százezer számra le is ölik az a baromfikat Európa és Ázsia több országában, hogy megállítsák a járványt.

Mint a neve is mutatja, a madárinfluenza elsősorban a madarak betegsége, de szórványosan emberek is elkapták már, ami riadalmat okozott. 1997-ben Hongkongban 18 embernél mutatták ki a madárinfluenza H5N1 nagy patogenitású vírustörzsét (ahogy az emberi influenzánál vagy a koronavírusnál, úgy ennél a betegségnél is sok variáns ismert), és közülük hatan bele is haltak a fertőzés által okozott szövődménybe. Ezek voltak az első dokumentált esetek arról, hogy madár fertőzött meg embert. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) akkor egy lehetséges pandémia forrásának nevezte a H5N1-et.

Évekkel később regisztráltak olyan eseteket, amikor emberről emberre terjedt ez a vírus, de összességében elég kevés fertőzöttről szereztek tudomást. A WHO nyilvántartása szerint 2003 és 2020 vége között összesen 862 H5N1-gyel megfertőződött embert találtak. Tekintve, hogy évente madarak tízmilliói fertőződhetnek meg, eddig nem tűnik nagy veszélynek az emberiségre a madárinfluenza. A fertőzést jellemzően azok kapják el, akik baromfiakkal közvetlenül érintkeznek, velük dolgoznak nem túl szigorú higiéniát tartva. A legtöbb eset a dél-kelet-ázsiai térséghez kötődik.

Némi aggodalomra azért okot adhatott a nagyon magas halálozási ráta, a fertőzöttek 53 százaléka, 455 ember belehalt a betegségbe. A legutolsó fertőzöttet egyébként Laoszból jelentették, tavaly októberben mutatták ki nála H5N1-et. Ha a többi embert is megfertőzni képest törzset (ezek a H5 és H7 csoportból kerülnek ki) is megnézzük, akkor sincs túl nagy esetszám, néhány ezerről beszélhetünk.

A WHO folyamatosan és éberen figyeli az eseteket, mert ahogy a koronavírusnál, úgy a madárinfluenza H5-ös törzseinél is lehetséges elméletileg, hogy az emberre átugorva egy olyan mutációja alakuljon ki, ami aztán már az emberek között is könnyebben terjedhet.

A kutatók éppen ezért monitorozzák a vírus átvihetőségének és fertőzőképességének változásait. Rettegni azonban nem kell az eddigi esetszámok alapján.

Többször is végigsöpört a világon

A baromfitartók viszont joggal tartanak a különböző madárinfluenzát okozó vírusoktól, hiszen hatalmas pusztítást képesek tenni az állományban. Az utóbbi szűk húsz évben többször is végigsöpört Ázsián, Európán és Afrikán madárinfluenza-járvány, ami végül több tízmillió madár halálát okozta. Egyrészt maga a vírus is halálos lehet, másrészt a járvány megfékezése miatt is rengeteg állatot el kell pusztítani, amit egyébként hatóságok is előírnak.

Egy németországi tojótyúk telepen H5N8 vírustörzzsel fertőzött állatokat szállítanak el 2020. december 3-án – Fotó: Bernd Wüstneck / dpa-Zentralbild / dpa

Madárinfluenzára utalhat, hogy a madár étvágytalanná válik, és csökken a folyadékfelvétele is. A Nemzeti Élelmiszer-lánc Biztonsági Hivatal (Nébih) közölte, hogy előfordulhat a hirtelen, előzetes tünetek nélküli magas elhullási arány is, de a tojástermelés vagy a testtömeg-gyarapodás csökkenése is intő jel lehet az állattartóknak. A beteg madarak elesetté válnak, hasmenést kaphatnak, és náluk is jelentkezhetnek légzőszervi panaszok, mint az orrfolyás, tüsszögés, krákogás, de súlyosabb esetekben vérzéses elváltozások is megjelenhetnek.

A madarak legkönnyebben ürülékkel tudják átadni egymásnak a vírust, a terjedést segíti, hogy a természetes vizekben, akár egy-két hétig is életben maradnak. Nem véletlen, hogy a fertőzést sokszor éppen a vizekhez kötődő vándormadarak, vadkacsák, gázlómadarak terjesztik, amelyek kontinensnyi távolságokra is képesek elvinni. A vándormadarak a szabadban tartott baromfiaknak tudják könnyen átadni a fertőzést, a tapasztalatok szerint a nagyüzemi, zárt körülmények között tartott állományok ritkán fertőződnek meg. Szennyezett takarmánnyal, ivóvízzel persze oda is be lehet hurcolni.

A madárinfluenza szinte folyamatosan jelen van Európában, de időnként nagyobb hullámok jelentkeznek. Az emberékhez hasonlóan szezonális a járvány, általában novembertől márciusig tart, de most már októberben megkezdődött. A baromfitartóknak a 2015/16-os és a 2016/17-es őszi-téli időszak is elég kemény volt, amit például a francia konyha is megérzett. Az első évben Franciaországban 25 millió, a másodikban 4,5 millió vízi szárnyast (libát és kacsát) öltek le kényszerűségből, ami a libamáj és a pástétomok piacán is visszaesést hozott.

Ekkor már nem a H5N1, hanem egy másik törzs, a H5N8 okozta a megbetegedéseket. A közegészségügyi szempontból magasabb rizikójú H5N1 a Nébih közlése szerint utoljára 2007 januárjában okozott járványt itthon, de emberi megbetegedésről még akkor sem számoltak be. 2016-ban, 2017-ben, majd 2020-ban és 2021-ben is a H5N8 jelent meg nálunk. 2017-ben elég súlyos volt a járvány, több mint hárommillió szárnyast vágtak le. Ezután egy körülbelül két és fél éves időszakon át madárinfluenza-mentes volt az ország.

Az ágazat is nehéz helyzetbe kerül

A Nébihtől megtudtuk, hogy minden évben monitoring terveket készítenek, hogy madárinfluenzára szűrjék az egészséges állományokat is, és ebből egyik megye sem maradhat ki. A baromfitartóknak egyébként már a legkisebb gyanú esetén is bejelentést kell tenni az állatorvosnak.

Itthon 2020 elején mutatták ki újra a H5N8-at, először egy Komárom-Esztergom megyei telepen, majd kora nyárig közel háromszázra duzzadt az igazoltan fertőzött telepek száma Magyarországon. A madárinfluenza miatt tavaly így körülbelül ötmillió szárnyast vágtak le tavaly. Bognár Lajos országos főállatorvos a járvány miatt szigorúbb állattartási szabályokat hirdetett ki akkor is. Szeptemberig csak zárt körülmények között lehetett baromfit tartani. Elég hatékony védekezés, ha sem a haszonállatok, sem pedig a táplálékuk, ivóvizük nem érintkezik vadmadarakkal.

A létavértesi kacsatelep felszámolása 2020. januárjában, ahol a H5N8 vírustörzsével fertőzött baromfiállományt találtak – Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

A Baromfi Termék Tanács igazgatója, Csorbai Attila azt mondta a Telexnek, hogy az évről-évre visszatérő járvány nehéz helyzetbe hozza az ágazatot, de már sokat javult a termelés járványtani felkészültsége. A terméktanács az állatgondozókat is informálja arról, hogy milyen napi rutinnal lehet kisebbre szorítani a vírus terjedésének kockázatát. Itt is fontos például a kézmosás, a ruhaváltás, a telep fertőtlenítése.

Az Állategészségügyi Világszervezet 2020. szeptember 8-án minősítette Magyarországot madárinfluenza-mentessé, de sokáig nem élvezhettük ezt a státuszt. Októbertől egyre több európai országban jelent meg újra a H5N8, Belgiumban, Hollandiában és Franciaországban több százezer szárnyast vágtak le. Dánia az EU-n kívülre felfüggesztette a csirkeexportálást, de Kelet-Európában is egyre több ország vált fertőzötté, Szlovákiából, az egyik legnagyobb termelőnek számító Lengyelországból és Romániából is jelentettek új eseteket, csak idő kérdése volt, hogy nálunk is megjelenjen a H5N8. A Nébih 2021 első napjaiban jelentette, hogy újra kimutatták a vírust, először egy a tatai Öreg-tónál elhullott nagy kócsagban, majd Komárom-Esztergom megyei pulykatelepeken, a tíz kilométer sugarú megfigyelési körzet miatt Győr-Moson-Sopron megye is érintetté vált. Óvintézkedésként 90 ezer pulykát le is vágtak azonnal.

Franciaország Landes régiójában, ami a hízott máj előállításának egyik központja, is súlyos a helyzet, néhány napja már több mint száz telepről jelentették a fertőzöttséget, tíz nap alatt közel megháromszorozódott a kitörések helye. Julien Denormandie agrárminiszter már azt jelentette be, hogy a korábban tervezettnél több állatot kell levágniuk, mert csak így nyerhetnek a vírussal szemben. Az új szabályaik szerint a fertőzött baromfitelepek ötkilométeres körzetében lévő telepek mindegyikén végezni kell a szárnyasokkal, ha fertőzöttek, ha sem. Eddig már 400 ezer madarat vágtak le, de még több százezer hátravan.

A Nébih kérdésünkre azt írta, hogy a mentesítésre azért is szükség van, mert anélkül a vírus megszokottá, állandóvá, szakszóval endémiássá válhat, és így folyamatosan veszteséget okozna, és nem utolsó sorban olyan mutációk is kifejlődhetnének, amelyek az emberre is átugorhatnak.

Európán kívül most India és Dél-Korea is erősen fertőzött, a H5N1 és a H5N8 is jelen van, Koreában november óta már 14,9 millió madarat irtottak ki az influenza miatt, Indiában pedig legalább hat államban van jelen a vírus.

Bár a H5N8-cal kapcsolatban még nem mutattak ki Európában humán megbetegedést, és a fertőzött állatnak vagy a tojásának elfogyasztása sem jelent veszélyt az emberre,

az exportlehetőségeket erősen visszavágja a madárinfluenza megjelenése. Magyarország előtt általában a ázsiai piacok zárulnak be, tavaly Japán és Thaiföld léptetett életbe kereskedelmi korlátozásokat. „Jó esetben az importáló ország regionalizációt alkalmaz, tehát például csak a fertőzött megyékből nem vásárolnak baromfitermékeket, vagy földrajzi távolság alapján alkalmaz korlátozásokat, de sokszor egy megye fertőzöttsége miatt egy egész országot tiltólistára tesznek. Egy vágóüzem így egy tőle több száz kilométerre lévő fertőzött telep miatt is százmilliókat veszíthet” – mondta Csorbai.

Baromfitelepen fertőtlenítenek Japánban, a Csiba prefektúrában lévő Isumiban 2020. december 24-én – Fotó: The Yomiuri Shimbun / AFP

A magyar állam 2020-ban közel 14 milliárd forintot fizetett ki a termelőknek kártalanításként a leölt állatok miatt, de ezek csak a szárnyasok forgalmi értékét fedezték, az elmaradt hasznot nem pótolhatta. „Ökölszabályként azt tekinthetjük, hogy a kár a duplája a kifizetett kártalanításnak, ebbe belevehetjük, hogy leálltak a vágóüzemek, megszűntek az exportlehetőségek, és az állomány rotálási és telepítési költségeivel is számolni kell” – mondta Csorbai a 2016-17-es járvány tapasztalatai alapján.

A Baromi Termék Tanács azt tapasztalja, hogy a madárinfluenza-járvány ismétlődése ellenére a termelők kitartanak, csak akkor adják fel, ha a piaci mechanizmusok is kedvezőtlenek. Ez egyébként most fennáll, hiszen a koronavírus-járvány miatt a horeca-szektor bezuhant, baromfihúst is kevesebbet szállíthattak a vendéglátás szereplőihez. Csorbai egyébként bizakodó, ha az ország negatív státuszt kap, akkor gyorsan visszaállhatnak a korábbi exportlehetőségek, már elég jó diplomáciája van ennek, például Japán is felhagyott az országos tiltással, már csak a fertőzött megyékre terjeszti ki. Elemzők szerint, ha Európában járvány van, akkor a vírussal nem érintett Brazília és az Egyesült Államok kerül előnyös helyzetbe a piacokon.