Ha jó baktériumot eszel, gyorsabban fogsz futni

2020. november 23. – 18:56

Ha jó baktériumot eszel, gyorsabban fogsz futni
Illusztráció: Fillér Máté / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

A bélrendszerünkben élő baktériumok meghatározzák, hogy milyen az immunrendszerünk, de az elhízásunkban is szerepet játszanak, és a koronavírus hatása is jól kimutatható a bélflóránkban. Egyre több bizonyíték van arra is, hogy a bélflóra összetétele a sportteljesítménnyel is összefügg. A velünk élő bélbaktériumok szerepét prof. dr. Radák Zsolt, a Testnevelési Egyetem kutatójának segítségével jártuk körül.

A baktériumok a legősibb élőlények a Földön, nagyon jól alkalmazkodtak minden körülményhez, és sokszor szimbiózisban élnek más élőlényekkel. Az ember sem csak akkor találkozik baktériumokkal, amikor valami betegséget összeszed tőlük, állandó kísérőink, billiószámra élnek bennünk vagy rajtunk: a bőrünkön, a testnyílásainkban, az orrunkban, a szánkban – de legnagyobb mennyiségben ez emésztőrendszerünkben találhatók meg. „Egy 70 kilós ember bélrendszere másfél kilónyi, több mint ezer különböző fajtájú baktériumot tartalmaz. Az itt élő bacik elengedhetetlenek az emésztésben, az immunrendszerünk működésében, de akár a szervezeten belüli kommunikációban is” – mondja Radák Zsolt.

Az emésztőrendszerünkben nemcsak baktériumok, hanem más mikroorganizmusok, gombák, állati jellegű egysejtűek és úgynevezett archeák is élnek. Ezeket együtt nevezzük bélflórának, mikrobiomnak vagy mikrobiótának. A kutatások szerint bélflóra nélkül is képesek lennénk életben maradni, de olyan sokat profitálunk a működéséből, hogy jobb nem kipróbálni, milyen a hiánya. Hogy egyáltalán van bélflóránk, és nagyon nem mindegy, hogy milyen, az sokunkban csak akkor tudatosul, amikor egy antibiotikumos kezelésnél (ez elég nagy pusztítást képes végezni) az orvos probiotikumot is felír, hogy megvédje a beleink életközösségét.

„Az újszülöttek bélflórája még elég egyszerű és anyai eredetű, összetétele függ attól is, hogy természetes úton, vagy császármetszéssel jöttek-e világra. A babák külvilági életében az anyatejes vagy tápszeres táplálás is jelentősen befolyásolja a mikrobióta milyenségét és diverzitását. Körülbelül hároméves korra kialakul a környezet, a helyi táplálkozás, kultúra által is meghatározott mikrobióta, melynek összetettsége, diverzitása biológiai előnyt is jelent. Bár a három éves gyermek mikrobiomjára azt mondjuk, hogy már kialakult, az folyamatosan változik az életkorral, életmóddal együtt. A magas zsír- vagy fehérjebevitel például már egy héten belül is megváltoztathatja a mikrobiomot” – mondja a kutató, aki egy egyszerű példával is rámutat arra, hogy a táplálkozási kultúránk hogyan hat a bélflóránkra.

„Kimutatták, hogy a főleg növényi táplálékdominanciájú helyeken élők bélflórájában azok a bacik vannak többségben, amik a növényi rostok lebontását segítik, míg a sok húst fogyasztók esetében mások, a fehérje lebontásra szakosodottak mennyisége nő meg jelentősen. Világos, hogy az eszkimók és a mediterrán diétán élő emberek mikrobiomja jelentősen különbözni fog. Talán az sem véletlen, hogy a mediterrán diétát fogyasztók (spanyolok, olaszok) általában hosszabb ideig élnek és ebben szerepe van a mikrobiomnak is.”

A bélflórán is múlhat az elhízás

A bélflóra amellett, hogy védi a bél nyálkahártyáját, részt vesz az emésztésben különböző enzimek segítségével, K- és B-vitaminokat termel, nyomelemek felszívódását segíti, az immunrendszert pedig ellenanyag termelésére serkenti. A bennük élő fajok közül több is gátolja a káros paraziták elszaporodását az emésztőrendszerben.

Ezeket nevezhetjük alapfunkcióknak, de mivel a bélflóra elég változatos képet mutat, nem mindig ugyanolyan eredményű a működése, így a mikrobiom az elhízásra is hatással lehet.

„Amikor kövér és sovány egerek székletéből DNS izoláláson keresztül elkészítették annak kezelésre szánt ”koktélját„ és beadták olyan egereknek, melyeknek nem volt mikrobiomjuk, a kövér egér mikrobiomjából készített koktél gyors elhízáshoz vezetett, míg a vékony egerekét kapó állatok nem tudtak igazán elhízni. Ez a vizsgálat megmutatta, hogy a bélflóra baktériumainak milyensége, aránya és aktivitása hat az emésztés hatékonyságára és így bizony az elhízásra is” – ismertetett egy kísérletet Radák Zsolt.

A mikrobiomot csak néhány évtizede monitorozzák, még nincs sok adat arról, hogy az emberiség történelmében mennyit változhatott az összetétele. A kutatók úgy vélik, hogy még a bélflóránk sem alkalmazkodott a modern kor fizikai inaktivitásához, ezért is túl hatékony a zsírképzésünk. Az emberi fejlődés elején ez még határozott előny volt, a nagy méretű agynak szüksége volt energiaraktárakra.

A megbillent bélflóra persze betegségeket is okozhat, egy hasmenésen vagy székrekedésen túl fekélyek, daganatos betegségek kialakulásához is elvezethet. A jó összetételű mikrobiom viszont gyógyszerként működhet.

„A kínaiak már több mint ötszáz évvel ezelőtt alkalmazták a székletterápiát betegségek gyógyítására. Súlyos gyomor- és bélbetegségben szenvedőknek adták egészséges emberek székletét, és sikeres gyógyulásról vannak feljegyzések. A kutatók azt is kiderítették, hogy bizonyos betegségben szenvedő emberek székletéből készített koktél hatására a betegség tünetei megjelentek a kezelt egereken is. De ennél talán még fontosabb az, hogy egészséges emberek székletéből készült baktériumkoktél bizonyos betegségek gyógyítását is eredményezheti, beleértve autoimmun és idegrendszeri betegséget is. A most tomboló COVID-19 betegségben szenvedők mikrobiomja is megváltozik a fertőzés hatására, ami nem meglepő, hiszen a mikrobiom fontos eleme a szervezet immunrendszerének. Egy Hongkongban elvégzett vizsgálat kimutatta, hogy bizonyos bacik mennyisége szorosan összefüggött a COVID-19 betegség súlyosságával” – mondja Radák.

Az amerikai Vedanta Biosciences vállalat Cambridge-i telepének egyik fagyasztója, amiben körülbelül 10 ezer baktériumtörzs található – Fotó: Suzanne Kreiter / The Boston Globe via Getty Images

Több baci, jobb memória

Az agy és bélrendszer között is szoros kapcsolat van, és ebben a kapcsolatban a baktériumok által termelt anyagok, vagy maguk a baktériumok direkt módon hatnak az agy működésére. „Tudósok kimutatták, hogy betegek, akik súlyos depresszióban szenvednek, eltérést mutatnak a bélflóra milyenségében is, ha egészséges személyekkel hasonlítjuk össze őket. Így felmerült, hogy célzottan alkalmazzanak bizonyos probiotikumokat, melyekkel a mikrobiótát ”normalizálni„ lehet és így gyógyítsák ezt az amúgy nehezen kezelhető betegséget.