Igazi sci-fi volt a 6 centis lódarázs fészkének kiporszívózása

2020. október 28. – 14:20

frissítve

Igazi sci-fi volt a 6 centis lódarázs fészkének kiporszívózása
Fotó: Elaine Thompson / Pool / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Futurisztikus jelenetsor közepette nyerte meg az első csatáját Amerika a feltehetőleg Japánból érkező ázsiai lódarázs ellen. Az 5-6 centisre megnövő, a méhekre és más rovarokra is óriási veszélyt jelentő faj elterjedése súlyos következményekkel járhat, ezért nem mindennapi módon szálltak harcba vele szemben.

Október 24-én, szombaton felszámolták az ázsiai lódarázs első ismert észak-amerikai fészkét. Vörös fény mellett, lefóliázott fák között, első ránézésre zsinórtangás pillecukoremberek, de minimum valami eltévedt űrosztag tagjai álltak neki porszívózni az ázsiai lódarázs fészkét.

A hajnali, alig 3,5 órán át tartó akció során sűrű habot nyomtak a fa repedésébe a fészek nyílása alatt és a fölött, majd celofánnal tekerték be a fát, hogy csak egyetlen nyílás maradjon szabad – ahol megkezdték a rovarok kiszippantását, miközben fahusángokkal verték a fát, hogy a bent levő egyedeket távozásra bírják. Később ezt szén-dioxid bepumpálásával is nyomatékosították.

A művelet vége felé az egyetlen szabad nyílást is betömték a sűrű habbal, majd végleg lezárták a bejáratot celofánnal, a kint rekedt egyedek számára pedig csapdát helyeztek ki. Így 85 példány került a porszívó tartályába, további 13-at pedig egy háló segítségével fogtak el. Az egyedek egy része életben maradt: rájuk laboratóriumi kísérletek várnak, hátha sikerül találni olyan szert, ami könnyebben csapdába csalja őket. A királynő viszont nem került elő, bár a szombati akció után hétfőn sajtótájékoztatót tartó Sven-Erik Spichiger szerint megfulladhatott a szén-dioxidtól.

Az akció nem véletlenül úgy nézett ki, ahogy. A speciális védőöltözet különösen indokolt az 5-6 centiméteresre megnövő ázsiai lódarázzsal szemben, a félcentisnél is nagyobb fullánkjukkal ugyanis többször is képesek csípni, a fullánkból a szervezetbe jutott neurotoxikus (idegrendszerre ható) méreg olyan fájdalmat okoz, mintha egy izzó vassal böködnék az embert. Az erős fájdalom ellenére ritka a halálos támadás, de azért így is évi 30-50 ember halálát okozzák a lódarazsak csak Japánban.

A szkafandernél is izgalmasabb viszont, hogy miért kellett kiporszívózni egyáltalán a lódarazsakat – a jelentés szerint összesen 98-at – a fészküket jelentő fa odvából. A Vespa mandarinia problémája ugyanis messze túlmutat azon, hogy a csípése erős fájdalmat okoz. Az angol nyelvterületen, főleg Amerikában elterjedt gyilkos darázs név ugyanis nem a méhlobbi marketingkampányának eredménye:

néhány ázsiai lódarázs képes egy teljes méhkolóniát elpusztítani pár óra alatt, méghozzá elég drasztikus módszerrel, a támadás során ugyanis akkurátusan letépik a méhek fejét, majd a méhek lárváit megetetik saját utódaikkal.

Ezek után talán érthető, hogy miután az ázsiai faj 2019 decemberében megjelent az Egyesült Államokban, a helyi méhészek miért kezdtek pánikszerűen a lódarazsak fészkének felkutatásába. A kutatás ráadásul időhöz is kötött, az invazív faj munkás egyedei – kivétel nélkül mind nőstények – leginkább ősszel irtják a helyi rovarokat, főként a méheket.

A begyűjtést végző szakemberek egyike mutatja a kiszippantott darazsakat
Fotó: Elaine Thompson / Pool / AFP

Már ezelőtt is aggasztó volt a méhek helyzete

Az Egyesült Államok méhészei csak 2019-ben a kolóniák 40 százalékos pusztulását jelentették a tél elmúltával, Oroszország húsz régiójában is tömeges méhpusztulást jegyeztek fel, 2019 augusztusára pedig Brazíliában pusztult el három hónap alatt mintegy 500 millió egyed. A tömeges méhpusztulás hazánkat sem kerülte el, ám az ok mindenhol ugyanaz: a rovarirtók használata.

Az ázsiai lódarázs elterjedése különösen nagy károkat tudna okozni Észak-Amerikában, ahol többnyire a jámborságáról és termelékenységéről ismert mézelő méh, az Apis mellifera a legelterjedtebb. Azon túl, hogy a méhfaj milliárdjai rengeteg mézet állítanak elő, legalább 90, mezőgazdasági termesztés alatt álló növény beporzásáért is felelősek, így éves szinten 15 milliárd dollárt jelent a munkájuk az amerikai gazdaság számára.

A gondot tetőzi, hogy a faj számára teljesen ismeretlen az 5-6 centis darázs. Semmiféle védelemmel nem rendelkezik azzal szemben, vagyis az ázsiai lódarázs tulajdonképpen ellenállás nélkül mészárolhatja le a méhkolóniákat.

Japánban más a helyzet, mert ott a helyi, ázsiai mézelő méh (Apis cerana) kifejlesztett egyfajta védelmet a lódarazsakkal szemben: ha egy lódarázs betör a kaptárba, akkor hirtelen rengeteg méh veszi körbe, és hozzádörgölőzve egyre növelik a hőmérsékletet (45,9 Celsius fokig) és a szén-dioxid-szintet, ezzel pedig elevenen megsütik a támadó rovart.

Beláthatatlan következményei lehetnek

A 2019 végén Amerikába került ázsiai lódarázs egyes példányait 2020 májusára a legtöbbször a Washington állambeli Blaine közelében figyelték meg, majd befogtak pár egyedet, és fogselyemmel apró jeladót rögzítettek rájuk, így találták meg a most kiszivattyúzott fészket. A szakemberek szerint viszont szinte biztos, hogy nem ez az egyetlen fészek található a térségben, ráadásul több dolgozó is elkerülte a befogást, hiszen a művelet közben több tucat egyed szállt be és ki a fészekből. Sven-Erik Spichiger szerint szinte biztos, hogy a fészek esetében már egy új királynőről van szó, nem az eredetiről.

Fotó: Elaine Thompson / Pool / AFP

További problémát jelent, hogy a méheken túl más rovarok populációjára is hatással lehet egy nagyobb lódarázskolónia. Ráadásul a megjelenésük azt is feltételezheti, hogy további, eddig csak Ázsiában észlelt fajok is átkerülhetnek Amerikába, főleg az Ázsiából érkező rakományokon keresztül.

Mindez a méheket már amúgy is sanyargató ázsiai méhatka (Varroa destructor), több járvány és a rovarirtók jelentette egyébként is fennálló fenyegetéssel együtt súlyos mértékben csökkentheti a méhpopulációt, ami még a gyilkos darázs amerikai megjelenése nélkül is évi 29-45 százalékkal csökken.

Már egy éve van Telex! 🎉

Ez azt is jelenti, hogy sok támogatónk regisztrációja lejárt. Ha e-mail-címed megadásával kéred, megnézzük, hogy tartozik-e regisztráció az e-mail-címedhez, és ha igen, milyen támogatási adatokkal.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!