Már a leállított reaktorok hűtéséhez előírt kritikus szintet is átlépte a Duna Csernavodánál

Újabb negatív rekordot döntött a Duna vízszintje az utóbbi napokban Csernavodánál, az Alsó-Dunai Folyami Igazgatóság (AFDJ) sorozatosan a kritikusnak mondott –262 cm-nél alacsonyabb szintet mért, és a következő napokra csak nagyon enyhe emelkedést jelez előre. Bár a hatóságok korábban arra figyelmeztettek, hogy a –262 cm-es küszöbérték alatt már a leállított blokkok alapvető biztonsági hűtése is veszélybe kerül, a tervekről a zajló kormányváltás közepette nem sokat kommunikáltak. A reaktorok augusztus eleje óta nem termelnek áramot, korábban október végére-november elejére saccolták az újraindításukat.

Az energiaügyi minisztérium már szeptember végén figyelmeztetett arra, hogy október 15. és 22. között alacsony vízszint várható a csernavodai atomerőműnél, ami akár a –262 cm-es küszöbértéket is meghaladhatja, ez pedig azt jelenti, hogy továbbra is fennáll a kockázat, hogy nem lesz elég víz az atomreaktorok hűtéséhez. A minisztérium kockázatelemzése a veszélyhelyzet meghosszabbítására vonatkozó, szeptember 28-i kormányhatározatot támasztotta alá, emlékeztetett összeállításában a News.ro.

Október 10-én a vízügyi hatóság bejelentette, hogy a Călărași megyei Iezer-tóból engednek vizet a Dunába, hogy ellensúlyozzák a kritikus –262 cm-hez közelítő vízállást. Akkor Petre Min, az Országos Nukleáris Tevékenység-ellenőrzési Bizottság (CNCAN) vészhelyzeti központjának vezetője a Digi24 hírtelevízióban hangsúlyozta, hogy nem kell arra gondolni, hogy a kritikus szint elérése automatikusan nukleáris balesethez vezet. Mint mondta, a hatóságok igyekeznek pótolni az alacsony vízhozamot, miközben az erőmű is állandó ellenőrzés alatt áll. „Az erőmű tervezésében és a védelmi rendszerek kialakításában is vannak biztonsági tartalékok. Még akkor is maradnak tartalékok a balesetek megelőzésére, ha ezeket a határértékeket elérjük, és semmilyen megelőző intézkedés nem történik” – fogalmazott Petre Min. A kérdésre, hogy miben állhatna egy esetleges nukleáris baleset, Petre Min megismételte, hogy a tartalékok miatt egy váratlan helyzetben is lenne legalább három nap a baleset megelőzésére, és ha az be is következne, jól kidolgozott tervek vannak arra az esetre, hogy megelőzzék a hatását a lakosságra és a környezetre nézve.

A több helyen emlegetett kritikus határértéknél azonban már több mint három napja alacsonyabb a Duna vízszintje, és az előrejelzések szerint ez még legalább öt napig így is marad.

Ennek ellenére sem a kormány, sem Radu Miruţă ügyvivő szállításügyi miniszter, sem az erőművet működtető Nuclearelectrica képviselői, de az Országos Nukleáris Tevékenység-ellenőrzési Bizottság sem válaszolt a News.ro kérdésére, hogy milyen intézkedésekkel készülnek a csernavodai atomerőmű biztonságos működtetésére.

A Nuclearelectrica a Bukaresti Értéktőzsde honlapján még október 12-én azt közölte, hogy az atomerőmű két reaktora továbbra is le van állítva, biztonságos körülmények között, és a jelenlegi helyzet nem jelent nukleáris kockázatot. „A csernavodai atomerőmű több hűtőrendszerrel rendelkezik, amelyeket úgy terveztek, hogy a hűtővíz különböző vízszintjei mellett is működőképesek legyenek. Ezeket a rendszereket meghatározott műszaki paraméterek függvényében aktiválják és használják. Így a nukleáris biztonsági funkciók folyamatosan és maradéktalanul biztosítottak” – írták a közleményben.

A megkeresett intézmények közül csak a vízügy válaszolt a News.ro kérdésére. Mint közölték, korlátozzák a hajóforgalmat a Duna–Fekete-tenger csatornán, és csak a feltétlenül szükségesnek ítélt szállítmányokat engedik át. „Így lehet tartani a csernavodai atomerőmű hűtőberendezéseihez szükséges vízszintet” – idézte a választ a lap.

Közben új tervet dolgozott ki a Duna szabályozására az erre a célra létrehozott tárcaközi bizottság, a jelentést a leköszönő ügyvivő kormány közleménye szerint hétfőn fogadták el. Eszerint rövidtávon javasolják, hogy szükség esetén pótolják a Duna vízhozamát, és folytassák a kotrási munkálatokat az Ostrovi-ágon (Öreg-Duna). Emellett aktualizálták az úgynevezett Bala II projekt műszaki-gazdasági mutatóit, és Radu Miruţă ügyvivő miniszter kedden jóvá is hagyta ezeket. Ez az a projekt, amely a Bala-ág és az Ostrovi-ág elágazásánál szabályozná a folyót, hogy hosszú távon biztosítsák a hajózáshoz és az atomerőmű működtetéséhez szükséges feltételeket. Legutóbb 2024-ben hagyta jóvá az akkori kormány a projekt műszaki-gazdasági mutatóit, de végül nem került pénz rá.

A tárcaközi bizottság hosszú távú ajánlásokat is megfogalmazott: hogy az atomerőmű megépítés előtt álló, 3-as és 4-es reaktorának tervezésénél vegyék figyelembe a 2026-os rendkívüli helyzetet, és dolgozzanak ki további megoldásokat arra, hogy legyen elég hűtővíz a csatornában, illetve, hogy folytassák a magas szintű intézményközi egyeztetést a dunai munkálatoknál, nem csak a tervezés, hanem a kivitelezés során is.

Bár Radu Miruţă ügyvivő miniszter augusztus elején még optimistán fogalmazott a Bala-ág és az Ostrovi-ág találkozásánál végzett sürgősségi beavatkozásokról, és ígéretesnek ítélte a kezdeti néhány centiméteres vízszint-növekedést, az akkori –214 cm-hez képest most már –265 cm-es a Duna vízszintje a csernavodai mérőállomásnál.

A bizottsági jelentés most kimondta, hogy a Duna hozamának emelését célzó, nyári és ősz eleji intézkedéseknek alig vagy egyáltalán nem volt hatásuk,

írta a News.ro. Augusztusban Csernavodánál négy, kővel megrakott uszályt süllyesztettek el, hogy egyfajta gátat képezve az erőmű hűtővíz-beömlőjéhez több vizet tereljenek, és felrobbantottak egy sziklát is. „A Bala-ágnál uszályokkal végrehajtott beavatkozás hatékonysága alacsony volt, a kialakított ideiglenes szerkezeti megoldások pedig mindössze 1–3 cm-es javulást jeleztek” – írta erről a jelentés, hozzátéve, hogy az uszályok hatását a hozam természetes csökkenése semlegesítette, és a víz az Ostrovi-ág kotrásának hiányában a Borcea-ág felé áramlott. A kotrógépek egy része augusztus végén egyébként azért állt le, mert lejárt a munkálatokra kötött szerződés.

Szeptember elején már az is felmerült, hogy a leállított blokkok alapvető biztonsági hűtésének megóvása is veszélybe kerülhet, ezért újabb intézkedéseket hagytak jóvá. A bizottsági jelentés szerint azonban a folyó szabályozására kiépített 150 méteres sarkantyú (gát) sem bizonyult elégségesnek, arra pedig nem volt lehetőség a sürgősségi beavatkozás során, hogy ezt 450 méteresre bővítsék. A bizottság azt is kiemelte, hogy a 2026-os aszályt és a Duna hozamának ebből következő negatív rekordját semmilyen tanulmány nem jelezte előre.

A News.ro információi szerint a hatástalannak bizonyult munkálatok költségei meghaladhatják a 33 millió lejt (6,1 millió eurót).

A csernavodai atomerőmű 1-es reaktorát július 28-án, a 2-est augusztus 13-án kapcsolták le, amikor a Duna alacsony hozama miatt az áramtermeléshez szükséges hűtővizet már nem tudták a turbinákhoz juttatni. Ezzel az ország villamosenergia-termelésének mintegy egyötöde – nagyjából 1400 megawattos kapacitás – esett ki a hálózatból. Amellett, hogy Romániának importálnia kell a kieső áramot, ami megterheli a lakosság pénztárcáját, Cernavoda városában a hideg évszak beálltával még nem tudták, hogy mivel fognak fűteni, a 15 ezres városnak ugyanis az atomerőmű szolgáltatja a fűtést és a melegvizet is. Az utolsó pillanatban végül azt a megoldást találták ki, hogy ideiglenesen az erőmű kiegészítő, 0. egységében található indító hőközpont kazánjából látják el a városi távhőrendszert.

A Duna alacsony vízhozama Magyarországon is gondot okozott, de a paksi atomerőműnél végül csak korlátozták az áramtermelést, és augusztus végén elkezdték visszaállítani a normál teljesítményt. Bulgária Duna-menti atomerőműve műszaki okokból védettebb az alacsony vízhozammal szemben, de így is korlátozni kellett az 5-ös reaktorának a teljesítményét, közben pedig a 6-os reaktor az éves ellenőrzés miatt állt le október 8-án.