Már a leállított reaktorok hűtéséhez előírt kritikus szintet is átlépte a Duna Csernavodánál

Újabb negatív rekordot döntött a Duna vízszintje az utóbbi napokban Csernavodánál, az Alsó-Dunai Folyami Igazgatóság (AFDJ) sorozatosan a kritikusnak mondott –262 cm-nél alacsonyabb szintet mért, és a következő napokra csak nagyon enyhe emelkedést jelez előre. Bár a hatóságok korábban arra figyelmeztettek, hogy a –262 cm-es küszöbérték alatt már a leállított blokkok alapvető biztonsági hűtése is veszélybe kerül, a tervekről a zajló kormányváltás közepette nem sokat kommunikáltak. A reaktorok augusztus eleje óta nem termelnek áramot, korábban október végére, november elejére saccolták az újraindításukat.

Az energiaügyi minisztérium már szeptember végén figyelmeztetett arra, hogy október 15. és 22. között alacsony vízszint várható a csernavodai atomerőműnél, ami akár a –262 cm-es küszöbértéket is meghaladhatja, ez pedig azt jelenti, hogy továbbra is fennáll a kockázat, hogy nem lesz elég víz az atomreaktorok hűtéséhez. A minisztérium kockázatelemzése a veszélyhelyzet meghosszabbítására vonatkozó, szeptember 28-i kormányhatározatot támasztotta alá, emlékeztetett összeállításában a News.ro.

Október 10-én a vízügyi hatóság bejelentette, hogy a Călărași megyei Iezer-tóból engednek vizet a Dunába, hogy ellensúlyozzák a kritikus –262 cm-hez közelítő vízállást. Akkor Petre Min, az Országos Nukleáristevékenység-ellenőrzési Bizottság (CNCAN) vészhelyzeti központjának vezetője a Digi24 hírtelevízióban hangsúlyozta, hogy nem kell arra gondolni, hogy a kritikus szint elérése automatikusan nukleáris balesethez vezet. Mint mondta, a hatóságok igyekeznek pótolni az alacsony vízhozamot, miközben az erőmű is állandó ellenőrzés alatt áll. „Az erőmű tervezésében és a védelmi rendszerek kialakításában is vannak biztonsági tartalékok. Még akkor is maradnak tartalékok a balesetek megelőzésére, ha ezeket a határértékeket elérjük, és semmilyen megelőző intézkedés nem történik” – fogalmazott Petre Min. A kérdésre, hogy miben állhatna egy esetleges nukleáris baleset, Petre Min megismételte, hogy a tartalékok miatt egy váratlan helyzetben is lenne legalább három nap a baleset megelőzésére, és ha az be is következne, jól kidolgozott tervek vannak arra az esetre, hogy megelőzzék a hatását a lakosságra és a környezetre nézve.

A több helyen emlegetett kritikus határértéknél azonban már több mint három napja alacsonyabb a Duna vízszintje, és az előrejelzések szerint ez még legalább öt napig így is marad.

Ennek ellenére sem a kormány, sem Radu Miruţă ügyvivő szállításügyi miniszter, sem az erőművet működtető Nuclearelectrica képviselői, de az Országos Nukleáris Tevékenység-ellenőrzési Bizottság sem válaszolt a News.ro kérdésére, hogy milyen intézkedésekkel készülnek a csernavodai atomerőmű biztonságos működtetésére.

A Nuclearelectrica a Bukaresti Értéktőzsde honlapján még október 12-én azt közölte, hogy az atomerőmű két reaktora továbbra is le van állítva, biztonságos körülmények között, és a jelenlegi helyzet nem jelent nukleáris kockázatot. „A csernavodai atomerőmű több hűtőrendszerrel rendelkezik, amelyeket úgy terveztek, hogy a hűtővíz különböző vízszintjei mellett is működőképesek legyenek. Ezeket a rendszereket meghatározott műszaki paraméterek függvényében aktiválják és használják. Így a nukleáris biztonsági funkciók folyamatosan és maradéktalanul biztosítottak” – írták a közleményben.

A megkeresett intézmények közül csak a vízügy válaszolt a News.ro kérdésére. Mint közölték, korlátozzák a hajóforgalmat a Duna–Fekete-tenger csatornán, és csak a feltétlenül szükségesnek ítélt szállítmányokat engedik át. „Így lehet tartani a csernavodai atomerőmű hűtőberendezéseihez szükséges vízszintet” – idézte a választ a lap.

Közben új tervet dolgozott ki a Duna szabályozására az erre a célra létrehozott tárcaközi bizottság, a jelentést a leköszönő ügyvivő kormány közleménye szerint hétfőn fogadták el. Eszerint rövid távon javasolják, hogy szükség esetén pótolják a Duna vízhozamát, és folytassák a kotrási munkálatokat az Ostrovi-ágon (Öreg-Duna). Emellett aktualizálták az úgynevezett Bala II projekt műszaki-gazdasági mutatóit, és Radu Miruţă ügyvivő miniszter kedden jóvá is hagyta ezeket. Ez az a projekt, amely a Bala-ág és az Ostrovi-ág elágazásánál szabályozná a folyót, hogy hosszú távon biztosítsák a hajózáshoz és az atomerőmű működtetéséhez szükséges feltételeket. Legutóbb 2024-ben hagyta jóvá az akkori kormány a projekt műszaki-gazdasági mutatóit, de végül nem került pénz rá.

A tárcaközi bizottság hosszú távú ajánlásokat is megfogalmazott: hogy az atomerőmű megépítés előtt álló 3-as és 4-es reaktorának tervezésénél vegyék figyelembe a 2026-os rendkívüli helyzetet, és dolgozzanak ki további megoldásokat arra, hogy legyen elég hűtővíz a csatornában, illetve hogy folytassák a magas szintű intézményközi egyeztetést a dunai munkálatoknál, nemcsak a tervezés, hanem a kivitelezés során is.

Bár Radu Miruţă ügyvivő miniszter augusztus elején még optimistán fogalmazott a Bala-ág és az Ostrovi-ág találkozásánál végzett sürgősségi beavatkozásokról, és ígéretesnek ítélte a kezdeti néhány centiméteres vízszintnövekedést, az akkori –214 cm-hez képest most már –265 cm-es a Duna vízszintje a csernavodai mérőállomásnál.

A bizottsági jelentés most kimondta, hogy a Duna hozamának emelését célzó, nyári és ősz eleji intézkedéseknek alig vagy egyáltalán nem volt hatásuk,

írta a News.ro. Augusztusban Csernavodánál négy, kővel megrakott uszályt süllyesztettek el, hogy egyfajta gátat képezve az erőmű hűtővízbeömlőjéhez több vizet tereljenek, és felrobbantottak egy sziklát is. „A Bala-ágnál uszályokkal végrehajtott beavatkozás hatékonysága alacsony volt, a kialakított ideiglenes szerkezeti megoldások pedig mindössze 1–3 cm-es javulást jeleztek” – írta erről a jelentés, hozzátéve, hogy az uszályok hatását a hozam természetes csökkenése semlegesítette, és a víz az Ostrovi-ág kotrásának hiányában a Borcea-ág felé áramlott. A kotrógépek egy része augusztus végén egyébként azért állt le, mert lejárt a munkálatokra kötött szerződés.

Szeptember elején már az is felmerült, hogy a leállított blokkok alapvető biztonsági hűtésének megóvása is veszélybe kerülhet, ezért újabb intézkedéseket hagytak jóvá. A bizottsági jelentés szerint azonban a folyó szabályozására kiépített 150 méteres sarkantyú (gát) sem bizonyult elégségesnek, arra pedig nem volt lehetőség a sürgősségi beavatkozás során, hogy ezt 450 méteresre bővítsék. A bizottság azt is kiemelte, hogy a 2026-os aszályt és a Duna hozamának ebből következő negatív rekordját semmilyen tanulmány nem jelezte előre.

A News.ro információi szerint a hatástalannak bizonyult munkálatok költségei meghaladhatják a 33 millió lejt (6,1 millió eurót).

A csernavodai atomerőmű 1-es reaktorát július 28-án, a 2-est augusztus 13-án kapcsolták le, amikor a Duna alacsony hozama miatt az áramtermeléshez szükséges hűtővizet már nem tudták a turbinákhoz juttatni. Ezzel az ország villamosenergia-termelésének mintegy egyötöde – nagyjából 1400 megawattos kapacitás – esett ki a hálózatból. Amellett, hogy Romániának importálnia kell a kieső áramot, ami megterheli a lakosság pénztárcáját, Cernavoda városában a hideg évszak beálltával még nem tudták, hogy mivel fognak fűteni, a 15 ezres városnak ugyanis az atomerőmű szolgáltatja a fűtést és a meleg vizet is. Az utolsó pillanatban végül azt a megoldást találták ki, hogy ideiglenesen az erőmű kiegészítő, 0. egységében található indító hőközpont kazánjából látják el a városi távhőrendszert.

A Duna alacsony vízhozama Magyarországon is gondot okozott, de a paksi atomerőműnél végül csak korlátozták az áramtermelést, és augusztus végén elkezdték visszaállítani a normál teljesítményt. Bulgária Duna menti atomerőműve műszaki okokból védettebb az alacsony vízhozammal szemben, de így is korlátozni kellett az 5-ös reaktorának a teljesítményét, közben pedig a 6-os reaktor az éves ellenőrzés miatt állt le október 8-án.