Nem először áll le a csernavodai erőmű szárazság miatt, de azóta kiszolgáltatottabb lett Románia energiarendszere

A nemzetközi sajtóba is eljutott a hír, hogy a román haditengerészet egy Duna-parti szikla felrobbantásával, mederkotrással és kővel megrakott uszályok elsüllyesztésével próbálja megvédeni utolsó működő atomreaktorát a leállástól. Az Ostrovi-ág (Öreg-Duna) vízhozamának növelését célzó akció nem most jutott a hatóságok eszébe, a szikla felrobbantásával már 1953-ban is próbálkoztak, 2003-ban pedig, amikor szintén a Duna alacsony vízszintje miatt állt le az akkori egyetlen blokk, ismét felmerült.

2003. augusztus 23-án Baziaşnál 1640 m³/s volt a Duna hozama (most ennél kisebb, szerdán már elérte az 1400 m³/s-os, valaha mért legalacsonyabb szintet), az atomerőmű pedig elegendő hűtővíz hiányában leállt. Csak több mint három hét múlva, szeptember 16-án indították újra. Akkor is az 1-es blokk vált működésképtelenné, amit most is elsőként állítottak le, a 2-es reaktor pedig akkor még nem működött, azt csak 2007-ben üzemelték be. A csernavodai atomerőmű akkor az ország energiafogyasztásának mintegy 10 százalékát biztosította, a leállás pedig az akkori árfolyamon 7,2 millió eurós veszteséget jelentett üzemeltetőjének, az akkor még teljes egészében állami tulajdonban lévő Nuclearelectricának.

Az Ostrovi-ág vízhozamának növelését már akkor szükséges intézkedésként emlegették, a dobrudzsai vízügyi igazgatóság pedig a Ziua de Constanța szerint 2004-ben javasolta a Duna szabályozását a Bala-ág és az Ostrovi-ág elágazásánál, hogy hosszú távon biztosítsák a hajózáshoz és az atomerőmű működtetéséhez szükséges feltételeket. Bár bizonyos munkálatokat a 2010-es évek elején elvégeztek, az átfogóbb projekt műszaki-gazdasági mutatóit csak 2024-ben hagyta jóvá a kormány, miután többször nekifutottak a terveknek, és sikerült úgy alakítani őket, hogy a tőkehalak vándorlási útvonalát se veszélyeztessék. A beruházást azonban azóta se valósították meg, nem került pénz rá. Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök múlt héten, az 1-es reaktor leállása miatt már prioritásként emlegette.

Romániát 23 év után energetikai szempontból ismét felkészületlenül érte a Duna vízszintjének drasztikus csökkenése. Nem sokkal azután, hogy az 1-es blokkot leválasztották az országos energetikai rendszerről, a Nuclearelectrica közölte, hogy a 2-es reaktort legkésőbb másnap reggel szintén leállítják. Július 30-i, csütörtök déli újabb közleményében a vállalat viszont arról tájékoztatott, hogy a 2-es reaktor egyelőre mégis tovább üzemel. Ezt hivatalosan azzal indokolták, hogy az atomerőmű szakemberei az éjszaka folyamán megállapították, hogy a reaktor biztonságos körülmények között működtethető, az ehhez szükséges paraméterek stabilak voltak. Hozzátették ugyanakkor, hogy a leállás bármikor szükségessé válhat.

A hirtelen fordulatot Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke úgy értelmezte, hogy a hatóságok belátták, a kánikula miatt várható magas fogyasztás és a korlátozott importlehetőségek miatt a 2-es reaktor üzemeltetésének folytatása a kevésbé kockázatos választás, és inkább nekiláttak a sürgősségi beavatkozásnak. Ennek egyelőre a hivatalos álláspont szerint az volt az eredménye, hogy kedd reggelre két centimétert emelkedett a Duna vízszintje az erőműnél, és a 2-es reaktor várhatóan két nappal hosszabb ideig működhet.

Fontos különbség a 2026-os és a 2003-as leállás között, hogy két évtizeddel ezelőtt még másként nézett ki Románia energiaellátása. Az ország akkor nettó villamosenergia-exportőr volt, még úgy is, hogy a csernavodai erőmű 1-es reaktorának kiesése és a vízerőművek gyengébb termelése miatt leállították az exportot. 2003-ban Románia 1 terawattóra (TWh, azaz egymillió megawattóra) áramot importált és 3 terawattórát exportált a Transtelectrica éves jelentése szerint. A tendencia azóta megfordult, 2025-ben például 18,256 TWh-át importált és csak 14,513 TWh-át exportált az ország az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint.

A legnagyobb változást a széntüzelésű erőművek fokozatos bezárása hozta. Az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) jelentése szerint 2003-ban a legnagyobb mértékben, 41 százalékban a szénerőműveket használták energiatermelésre, ezzel szemben ma a teljes beépített teljesítmény 9,8 százalékát (1,9 GW) teszik ki. A beépített teljesítményt energiaforrások szerinti bontásban ezen az oldalon lehet megnézni.

A környezetszennyező lignit- és feketeszénalapú erőművek, valamint az azokat ellátó bányák fokozatos bezárása Románia vállalása az Európai Unió felé, ez az országos helyreállítási terv keretében kapott uniós támogatás egyik feltétele. A pótlásukat szolgáló fejlesztések akadozása miatt ugyanakkor Románia energiabiztonsága és importfüggősége nőtt. Bár az Európai Bizottság korábban beleegyezett az erőműbezárások részleges elhalasztásába, a szén körül továbbra is nagy a politikai feszültség. A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kihasználta a válsághelyzetet a dekarbonizációs határidőt érintő módosító javaslat megszavazására, aminek viszont a liberális tábor szerint súlyos következményei lehetnek Románia uniós pénzeit illetően. Kölcsönösen vádolják a politikai pártok egymást azzal is, hogy miért nem készültek el időben az alternatív energiatermelő kapacitások.

A cernavodai 1-es blokk beépített teljesítménye 706,5 MW, a 2-es blokké 704,8 MW, így a két blokk egyidejű kiesése több mint 1400 MW termelőkapacitás elvesztését jelentheti az országos hálózat számára, ekkor Romániának a villamosenergia-fogyasztás közel 20 százalékát kellene más forrásból pótolnia. A Transelectrica adatai szerint az esti órákban Romániának rendszeresen 2000 MW feletti villamosenergia-deficitje van, amit egyre drágább importból fedez.

A deficithez viszont a csernavodai 1-es reaktor leállásánál nagyobb mértékben járul hozzá az, hogy a szárazság miatt a vízerőművek termelése is jelentősen visszaesett.

A vízerőművek 6,68 GW beépített teljesítménye a romániai energetikai rendszer legjelentősebb komponense, de most nem lép 1,2-1,5 GW fölé, a Vaskapu 1 és 2 teljesítménye a negyedére csökkent.

„Az olcsó és rugalmas vízenergia éveken át megmentette az energetikai rendszerünket és megmentett a magas számláktól is. Ma viszont egyszerűen nincs ehhez elég víz” – jegyezte meg Facebookon közzétett elemzésében Corina Murafa energetikai szakértő, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagja. Murafa azt az álláspontot képviseli, hogy a klímaváltozásnak kitett vízerőművet, atomreaktort építeni vagy a fosszilis tüzelőanyagokra alapozni nem vezet előre, ehelyett megújuló energiába és a tárolókapacitásba kellene fektetni és dinamikus díjazással az olcsóbb termelési időszakok felé kellene terelni a fogyasztókat.

A szakértő „fantáziaprojekteknek” nevezte a vízerőművek építését vagy befejezését, ezzel arra a kilenc közérdekűnek nyilvánított vízerőműre utalva, amelyért a romániai politikai elit zöme még a természetvédelmi területeket is beáldozná egy nemrég megszavazott törvény szerint.

2003 óta Romániában kiépült a szél- és napenergia-termelés, ma már ezeknek az eszközöknek összesen 6,47 GW a beépített teljesítménye, ami a teljes termelési kapacitás 33,34 százalékát teszi ki. A működésük azonban időjárás- és napszakfüggő, az esti csúcsidőszakban például a napenergia eleve kiesik a termelésből, így este hét és tíz között a fogyasztás rendszeresen több mint 2000 MW-tal haladja meg a termelést. A probléma az, hogy a napközben megtermelt olcsó áram nagy részét exportálja Románia, este pedig, amikor a nagy kereslet miatt a legdrágább az áram, importra szorul.

Hiába fedezi a napenergia délben a fogyasztás 70 százalékát, ha naplemente után a rendszer víz- és gázerőművekre, importra, illetve a szűkös tárolókapacitásokra alapoz, amelyek magas költsége közvetlenül beépül az esti csúcsidőszak áraiba,

figyelmeztetett még júniusban Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke. A különbség nagy, Sebastian Burduja liberális képviselő, volt energiügyi miniszter szerint áprilisban Románia 33 millió eurót fizetett az importált áramért, miközben csak 5 millió eurót kapott az exportért.

Bulgária például Romániánál sokkal többet fordított az országos helyreállítási terv keretében tárolókapacitásra, az akkumulátorai már most elérik az 1181 MW beépített teljesítményt és a 2,5 GWh energiatároló kapacitást, a következő években pedig közel 14 GWh tárolókapacitást üzemelnének be. Románia is igyekszik, az utóbbi hónapokban elérte a 989 MW beépített teljesítményt és az 1 975 MWh energiatároló kapacitást. Még 2025 decemberében adták át az ország eddigi legnagyobb akkumulátortelepét a Kolozsvár melletti Szászfenesen, az elmúlt hónapokban pedig a Bánságban és a Bărăganon is új energiatárolókat kapcsoltak a rendszerre.

Az ország egyébként idén nem először nélkülözi a csernavodai atomerőmű termelését, ebben az évben már két korábbi leállás is volt: az egyik váratlan, a másik pedig tervezett. A 2-es reaktor május 4-én, egy teljesítményelvezető transzformátorhoz tartozó szigetelő meghibásodása miatt állt le, ezzel párhuzamosan pedig május 10-én elkezdték az 1-es reaktor műszaki ellenőrzését, így az csak július 5-én kapcsolódott vissza az országos villamosenergia-hálózatra.

Az 1-es reaktor ugyanakkor már 30 éves, ebben az évben jár le a szavatossági ideje, amit átfogó korszerűsítési munkálatokkal lehet újabb 25 évre meghosszabbítani. A tervek szerint a reaktor 2027 végétől 2030 júniusáig nem fog működni, ezalatt az idő alatt végzik el az (áfa nélkül) 2,9 milliárd eurós munkálatokat, így erre az időszakra Romániának alternatív energiaforrás után kellene néznie.

Az atomerőmű bővítése is tervben van. Amikor az építését 1980-ban elkezdték a kanadai Atomic Energy of Canada Limited vállalat közreműködésével, még öt reaktort terveztek hozzá. Ceaușescu végül nem látta megvalósulni ambiciózus tervét, az első reaktort csak a rendszerváltás után, 1996-ban üzemelték be, a 3. és 4. tömb építését pedig még 1992-ben felfüggesztették, és csak tíz év múlva tértek vissza rá. Eleinte úgy volt, hogy kínai vállalat fektet be a projektbe, de végül az ipari kémkedés nemzetközi szinten felmerülő gyanúja miatt erről a Ludovic Orban vezette kormány kérésére 2020-ban lemondott a Nuclearelectrica. Még ebben az évben megállapodás született a román és az amerikai kormány között, azóta pedig különböző finanszírozási szerződéseket is aláírtak. A jelenlegi állás szerint a több mint 8 milliárd eurós beruházást amerikai, kanadai és olasz vállalatok valósítják meg, az új CANDU típusú reaktorok 2031-2032-ben kezdhetik a termelést.