Orbán Viktor a jó választás a román szélsőjobboldali AUR szerint

„Én úgy gondolom, hogy hasonló állásponton vagyunk, mi, a konzervatív szuverenisták: a Fidesz és a romániai AUR. Hogy Orbán úr – időről időre – százéves, régi történeteket felelevenítve, a jószomszédi viszonyt próbára teszi, az más dolog. De sok témában – migráció, családtámogatás, Ukrajna és Zelenszkij – ugyanazon az állásponton vagyunk. És ha Orbán úr megnyeri a választásokat, kénytelen lesz velünk együttműködni, mert az AUR Románia következő kormánypártja” – mondta Gheorghe Piperea, a szélsőjobboldali AUR egyik legbefolyásosabb EP-képviselője a Transtelexnek arra a kérdésre, hogy támogatják-e Orbán Viktort úgy, ahogyan ő is megtámogatta jelöltjüket, George Simiont a 2025-ös romániai elnökválasztás második fordulója előtt.

Az AUR és a Fidesz közötti barátkozás nem új keletű. Jó néhány éve van már annak, hogy Simion az azóta megszűnt Azonnalinak nyilatkozott arról, hogy az ő példaképe nem más, mint a magyar miniszterelnök. Ennek a közeledésnek a másik nagy momentuma az volt, amikor Orbán Viktor 2025 májusában, a tihanyi beszédében egyértelmű politikai jelzést küldött a romániai elnökválasztás kampányába: azt mondta, teljesen egyetért Simionnal abban, hogy „most a nemzetek Európájának, a keresztény Európának van itt az ideje”. Mondatait nemcsak az AUR-támogatók, hanem a romániai magyarok, illetve a teljes romániai és magyarországi nyilvánosság is George Simion és az AUR melletti kiállásként értelmezte. A magyar miniszterelnök ezzel ritkán látott módon állt be egy másik uniós tagállam politikai küzdelmében az egyik fél mögé, ráadásul olyan politikust támogatta, aki ismert nyílt magyarellenes megnyilvánulásairól.

Ehhez képest most, amikor Budapesten egymás után szervezte meg Orbán Viktor a szuverenista politikai tér két látványos felvonulását – a CPAC Hungaryt és a Patrióták Európáért nagygyűlését –, a romániai szereplők teljesen kimaradtak a meghívottak közül. Ez azért is feltűnő, mert a rendezvényeken gyakorlatilag Európa teljes radikális jobboldali mezőnye megjelent: az AfD-től a Voxon át a holland és az osztrák szélsőjobbig, sőt Latin-Amerikából is érkeztek vendégek. Vagyis hiába nyitott Orbán korábban az AUR felé, most látványosan nem számolt velük. Ezért megkerestük az AUR-t, hogy megtudjuk, ők hogyan látják ezt.

Gheorghe Piperea szerint Orbán ezzel egyszerűen rossz politikai döntést hozott. „Normális esetben partnerként kellene tekintenie ránk, nem pedig távol tartania minket”, hiszen szerinte számos kérdésben ugyanazt gondolják. Úgy látja, hogy a magyar miniszterelnök környezetében mesterségesen felnagyított problémák torzítják a viszonyt, miközben a fontos kérdésekben közös az álláspontjuk. Szerinte természetes lett volna, hogy őket is vendégül lássa, és partnerként tekintsenek egymásra, nem pedig úgy, mint akiket kívül kell tartani a politikai együttműködésen. „Ez stratégiai hiba részéről, mert nekünk valóban van közös álláspontunk, és sok mindent, amit ő tett, mi is követni fogunk. Nagyon örülök annak, hogy egy olyan európai ország, mint Magyarország, sikeresen ültet át a gyakorlatba olyan elképzeléseket, amik a mi kormányzati programunkban is szerepelnek” – mondta az EP-képviselő.

Piperea, aki ügyvéd végzettségű, nagyon óvatosan fogalmazott azzal kapcsolatban, hogy Orbán mégis miért hagyhatta le őket a vendéglistáról. Megmagyarázhatatlannak tartja ezt a marginalizálást, és szerinte Orbán húzása azért is ellentmondásos, mert miközben ő maga rendszeresen bírálja az Európai Bizottságot és Ursula von der Leyen bizottsági elnököt amiatt, hogy politikai karanténba próbálják zárni őt, ebben az esetben ő is hasonló taktikát alkalmazott a román partnerekkel szemben.

Ennek apropóján arra is rákérdeztem, hogy mi történt a tihanyi beszéd óta, volt-e folytatása az akkori közeledésnek, vagy azóta sem került sor szorosabb kapcsolatfelvételre. Piperea pozitívan értékelte Orbán akkori kiállását, az egyértelmű jelzést, amit a magyar miniszterelnök küldött George Simion felé – ezt az AUR-nál akkor nem nagyon kellett magyarázni, mondta, vették az üzenetet. Szerinte ez világos politikai támogatás volt, még ha Orbán később nekiállt is visszakozni, finomítani, majd addig magyarázni a helyzetet, amíg az egész gesztust lényegében visszavonta.

Viszonozzák-e ezt a fajta támogatást most a magyar országgyűlési választás ? – kérdeztem az EP-képviselőt.

„Nincs komoly fenntartásom: Orbán megfelelő választás, bár nem tartom helyesnek, ha egy politikai vezető túl hosszú ideig marad hatalmon”

– válaszolta diplomatikusan az AUR-képviselő.

Hozzátette, hogy sem jogászként, sem politikusként nem rajong az örökké hatalmon maradó politikai vezetőkért, de ettől még szerinte Orbán „egyértelműen jobb választás, mint Magyar Péter”. Úgy látja, Orbán legalább következetesen viszi a konzervatív vonalat, és nem áll fenn a veszélye annak, hogy a progresszív irányba sodródjék. Hangsúlyozta, hogy ezekben a kérdésekben az AUR és a Fidesz alapvetően azonos állásponton van: mindkét oldal elutasítja az illegális migrációt, és kritikusan viszonyul az Európai Unió jelenlegi politikájához.

Amikor Piperea arról kezdett beszélni, hogy ezen túl milyen kérdésekben ért egyet Orbánnal, gyakorlatilag végigvette azokat a témákat, amelyek a Fidesz kampányának is központi elemei. A már felsoroltak mellett kitért az ukrajnai háborúra is, és azt mondta, hogy együttérez Orbánnal, mert Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „brutálisan megszakította” a szállítást a Barátság kőolajvezetéken keresztül, és ezzel Magyarország energiaellátását sodorta veszélybe. Ugyanebben a logikában beszélt arról is, hogy helyes lépésnek tartja, hogy a magyar hatóságok lefoglalták az Ukrajnába tartó pénzszállítókat: szerinte is „keményen kell fellépni az illegalitással szemben”, még akkor is, ha Ukrajna háborús helyzetben van.

Összességében úgy látja, hogy a román és a magyar szuverenista politikai erők között alapvető ideológiai közelség van, és ezért hosszabb távon elkerülhetetlen az együttműködés. Úgy fogalmazott, Orbán Viktornak előbb-utóbb számolnia kell azzal, hogy a román konzervatív erők is hatalomra kerülhetnek, és ebben az esetben nem lesz érdeke fenntartani a jelenlegi távolságot.

Szerinte Magyarországnak és Romániának nincs szüksége újabb konfliktusokra vagy szeparatista feszültségekre, sokkal inkább gazdasági és társadalmi együttműködésre kellene építeniük, mert a két ország között jelentős kereskedelmi kapcsolatok vannak, és társadalmi szinten is erős az összefonódás, például egyre több a vegyes házasság Erdélyben – mondta. A fő politikai törésvonal szerinte nem a magyar–román viszonyban, hanem a progresszív és a konzervatív politikai irány között húzódik.