Marosvásárhelyen már toborozzák a jelentkezőket a budapesti Békemenetre
Még egy hónap van hátra a 2026. március 15-i budapesti Békemenetig, Marosvásárhelyen azonban már most gyűjtik a neveket az utazásra. Egy helyi Facebook-csoportban közzétett felhívás szerint március 14-én este 9 órakor indul a busz a Bolyai térről, a jelentkezést a Magyar Polgári Erő Párt Maros megyei elnöke koordinálja egy helyi tanáremberrel közösen. A kampánnyal együtt a járulékos események is felpörögnek, a szervezők számolnak, telefonálnak, egyeztetnek, mindent időben el kell intézni, mert ha nincs meg a létszám, nincs busz sem.
A felhívás egy marosvásárhelyiek számára működtetett, közérdekű híreket, hirdetéseket népszerűsítő Facebook-csoportban jelent meg, és nagyon határozottan indítja a toborzást: a 2026. április 12-i magyarországi választást „európai, sőt világpolitikai jelentőségűnek” nevezi, a tét pedig a szövegíró szerint nem kevesebb, mint „béke vagy háború”. A békét a Fidesz–KDNP nemzeti kormány biztosítja, a jelenlét pedig a szuverén Magyarország melletti kiállás gesztusa, állítják a szervezők.
A hozzászólások szekcióban azonban már most látszik, hogy a felhívás nem arat osztatlan sikert. Magyarországi kommentelők közül többen arra kérik az erdélyieket, hogy „maradjanak otthon”, és ne jöjjenek át békementezni, mások szerint viszont éppen az a természetes, hogy a határon túli magyarok is részt vesznek egy olyan rendezvényen, amelyet a nemzeti szuverenitás melletti kiállásként kereteznek. A kommentmező így önmagában leképezi azt a törésvonalat, amely a kettős állampolgárok politikai részvételét évek óta kíséri, és amit a DK most éppen egy óriásplakát-kampánnyal lovagol meg.
Telefonon sikerült elérnem a Magyar Polgári Erő Pártjának Maros megyei elnökét, Berki Ferencet, aki elmondta, hogy közel tíz éve minden évben benne van a csapattoborzásban, és kialakult egy visszajáró kör, amelyre most is számít. Azt mondta, már most gyűjtik a neveket, a létszámtól függően bérelnek 30 vagy 50 személyes buszt, és mindenki saját zsebből fizeti az utazást. Tavaly közel negyvenen mentek, korábban ötvenen is összegyűltek, más településekről pedig külön buszok indultak, így a végén „szépen összegyűlünk Pesten”.
Arra a kérdésre, hogy miért érzi most fontosabbnak a részvételt, mint korábban, hosszan beszélt a magyar kormányra nehezedő – szerinte – nemzetközi nyomásról, és arról, hogy a Tisza Párt megerősödése szerinte veszélyt jelentene. Úgy fogalmazott, ha a választás „kudarcot vallana”, annak a határon túli magyarok is meginnák a levét, mert egy új kormány igazodna az Európai Unió háborúpárti álláspontjához, ami végső soron akár Magyarország katonai szerepvállalásához is vezethetne Ukrajnában. „Ez a békemenet most fontosabb, mint bármelyik korábbi” – mondta, hozzátéve, hogy az elmúlt évekhez képest most nagyobb a tét.
Berki a beszélgetés során többször visszatért arra, hogy szerinte a Tisza Párt nyeresége Magyarországot közelebb vinné az Európai Unió „háborúpárti” álláspontjához, és végső soron katonai szerepvállaláshoz is vezethetne Ukrajnában. „Látjuk, Románia is ezt csinálja, rengeteg pénzt ad Ukrajnának, előbb-utóbb katonát is adni kell majd” – mondta. Egyébként a 21 Kutatóközpont friss felmérése éppen azt mutatja, hogy a magyarok mintegy egynegyede elhiszi, hogy ha a Tisza Párt nyerné a választást, Magyarország belesodródhatna a háborúba. A Fidesz kampányüzenetei is erre a félelemre építenek: nemrég olyan mesterséges intelligenciával készített videót hoztak nyilvánosságra, amelyben egy magyar kislány apját a fronton kivégzik. A videó heves vitát váltott ki, Magyar Péter szerint ezzel minden határt átléptek.
A megszokott forgatókönyv szerint este indul a csoport, hajnalban érkeznek Budapestre, ahol csatlakoznak a menethez, majd a beszédek meghallgatása után a csoportvezető visszavezeti őket a buszokhoz, és éjszaka hazautaznak. A szervező felidézte, hogy tavaly volt olyan idős résztvevőjük, aki nagyon elfáradt az úton, és röviddel hazatérés után meghalt. A 75 éves Bocsárdi Mihály bácsiként emlegetett idős békemenet-résztvevőről nem derült ki, hogy milyen krónikus betegségben szenvedett, de a szervező hangsúlyozta, hogy az ilyen utazások fizikailag is megterhelők, és hazaérkezés után az idős úr ágynak esett, majd néhány nap múlva elhunyt. De a résztvevők nemzetszerető emberek, akik vállalják a fáradtságot, mondta a megyei pártelnök.
Az erdélyi buszoztatásnak komoly hagyománya van, a budapesti Békemenetre határon túlról már a kezdetektől fogva szervezetten érkeznek csoportok, amikre számít is a Fidesz, és a tömeg vizuálisan éppen attól erős, hogy nemcsak magyarországi, hanem erdélyi, délvidéki, kárpátaljai zászlók is felbukkannak benne. Két évvel ezelőtt a nagyváradi szervezővel beszélgettünk erről, aki kisbuszt indított Budapestre, akkor még helyet is foglaltunk a járatra, hogy megtudjuk, hogyan működik a mozgósítás belülről; 150 lejért vitték és hozták a résztvevőket, zászlót osztottak, csoportképet készítettek, és a közösségi élmény mellett a politikai üzenet erejéről is beszéltek.
A Békemenetet a 2012 óta működő Civil Összefogás Fórum szervezi rendszeresen, és az évek során a Fidesz melletti erődemonstráció egyik legfontosabb eszközévé vált; a tömeg képe, az „egymillió magyar” ígérete, a zászlóerdő mind a támogatottság vizuális bizonyítékaként működik a kampányidőszakban. Az, hogy ebben a tömegben erdélyi buszok utasai is ott vonulnak, szimbolikus és politikai jelentőségű: a magyarországi választás így nemcsak jogilag, hanem fizikailag is átlépi az országhatárt.
A marosvásárhelyi felhívás annak jele, hogy a 2026-os kampány Erdélyben is mozgásba lendült, és miközben a kommentmezőben már most zajlik a vita arról, ki maradjon otthon, és ki ne, a szervező listáján lassan újra gyűlni kezdenek a nevek a márciusi buszoztatásra.
