Amikor a legnagyobb szükség van a vízre, jellemzően akkor van a legtöbb probléma a vízszolgáltatásban. Budapesten nyaranta rengeteg csőtörést jelentenek be, és sokszor a szemünk láttára tűnik el vagy az utcán hömpölyög az értékes ivóvíz. A hiba jórészt az elöregedett, régóta cserére váró vezetékekből ered, de az aszály miatt kiszáradt talajnak is része van benne.
Badacsonyi Ákos, a Víz Koalíció vízügyi szakértője, környezetgazdálkodási agrármérnök és vízellátás-csatornázás szakmérnök szerint több összetevője van annak, hogy nyaranta több csőtörést látunk. A nyárra csontszárazra aszalódó talajban előbb válik látványossá bármilyen nedvesség, és gyakran előfordul, hogy ez vezet rá egy hónapokkal vagy akár évekkel korábban kialakult csőtörésre. A legtöbb csőtörés nem hirtelen alakul ki, és a víz a csövekből először lefelé szivárog, aztán, ha már telítődött a talaj, akkor jelenik meg a felszínen, mondta Badacsonyi. Egy kertben például árulkodó jel lehet a környezetétől élesen elütő gyeprész, ami a havi több köbméter elfolyó víz miatt harsányabb zöld színű.
A korábban kialakult, de csak most látványossá váló csőtörések mellett persze van rengeteg frissen keletkezett is, amelyek leginkább a vízellátó rendszer túlterhelődéséből erednek. „A nyári csúcsidőszakban magas a vízfelhasználás, sokkal több vizet kell kijuttatni a megszokottnál, és a keresztmetszeten nem lehet változtatni, csak a tömegáramot lehet növelni, hogy ez megvalósulhasson” – mondta Badacsonyi.
A tömegáram növelése kevésbé szakmaian azt jelenti, hogy gyorsabban nyomják végig a csövön a vizet. A gyorsabb áramlás több gondot is tud okozni. Először is lesodorhatja a csövek falán kialakult biofilmréteget, ami miatt a csapunkból zöldes, barnás folyadék jöhet – ez rendszeres tünet a nyári időszakokban. De az áramlás a mikrosérüléseket eldugaszoló biofilmet is elsodorhatja, és máris előáll a lyukas cső.
A csőtörések a talaj állapotával is összefüggésbe hozhatók. A csapadékhiány és a Duna alacsony vízállása miatt a talajvízszint is lesüllyedt. „A talajvíz csökkenése a talaj zsugorodásával, tömörödésével és egyenetlen süllyedésével, illetve talajmozgásokkal járhat, amelyek a földben futó vezetékeket is többletterhelésnek tehetik ki, ezért azok könnyebben törhetnek. A vezetékek a körülöttük lévő talajjal együtt alkotnak mechanikai rendszert. A talajvízszint csökkenése, így a talaj állapotának megváltozása a vezetékekre is hatással lehet” – írta megkeresésünkre a Fővárosi Vízművek, ami július 4. és augusztus 30. között 3017 vízfolyásos hibát rögzített.
Csőtörést a járműforgalom is előidézhet, az autók, tehergépkocsik által keltett rezonancia miatt megpattanhatnak a kötések. Badacsonyi szerint ez az agglomerációban fordul elő viszonylag gyakran nagy munkagépek mozgásánál.
A Fővárosi Vízművek szerint is több tényező vezethet a csőtörésekhez, a vezetékek kora, anyaga, állapota, mérete, a korábbi terhelések és a környezetükben jelentkező egyéb mechanikai hatások, talajviszonyok is szerepet játszanak abban, hogy mekkora egy adott vezetékszakaszon a meghibásodás kockázata.
Mivel országosan nagyon elöregedett a vezetékhálózat, mindenhol egyre nagyobb esély van a csőrepedésekre. Becslések szerint ma az előállított ivóvíz negyede úgy folyik el a rendszerekből, hogy azért nem fizet senki. Ez alapján biztosak lehetünk benne, hogy a csőtörések nagy részét még csak fel sem fedezik. Itt üt vissza, hogy a vízellátási szektor régóta forráshiányos, és még ha a kapacitásaik meg is lennének a rekonstrukciókra, azokat a szükségesnél csak jóval lassabb ütemben tudják elvégezni. A finanszírozási oldal erősítésének egyik megoldása az lehet, hogy a fogyasztó fizet többet a vízért, és a díj egy része a hálózatüzemeltetésre és rekonstrukcióra megy.
Ha valaki a környezetében napokig azt tapasztalja, hogy csak úgy elfolyik a víz, annak több oka is lehet. Ha egyszerre sok csőtörés van, a szolgáltató első körben azokat a hibákat javítja, amelyek élet- vagy balesetveszélyt jelentenek, épületet vagy infrastruktúrát veszélyeztetnek, illetve jelentős vízveszteséget okoznak.
„Figyelembe vesszük az ellátásbiztonságot, a vízveszteség mértékét, a hiba közúti, gyalogos forgalomra, valamint a tömegközlekedésre és a környezetre gyakorolt hatását is” – írta a több mint 5000 kilométernyi vezetékhálózatot felügyelő Fővárosi Vízművek.
Csőtörés esetén nem minden esetben zárják le azonnal a hálózatot, mérlegelik, hogy mekkora szolgáltatáskieséssel jár egy-egy lezárás, míg meg nem érkezik a szolgáltató javítócsapata. Ha közvetlen a veszély, vagy jelentős a károkozás, akkor azonnal kizárják a sérült csövet vagy szakaszt.
Badacsonyi Ákos azt mondta, sok esetben csak akkor derül ki, hogy mekkora a baj, amikor megbontanak egy szivárgó vezeték felett lévő burkolatot. Ilyenkor dőlhet el, hogy mit szabad csinálni, ki kell-e zárni településrészeket ideiglenesen a vízszolgáltatásból. A javítási munkák idejét kitolhatja, ha társközművekhez, például gázkeresztezésekhez is hozzá kell nyúlni. Ilyenkor a többi közmű-üzemeltetővel is fel kell venni a kapcsolatot, és szakfelügyeletet kell kérni.
