Óbudai Gázgyár: megtudtuk, hogyan akarja megoldani a 200 ezer tonna súlyosan mérgezett talaj ügyét az MVM

Szerdán írtuk meg, hogy az MVM elkezdte azokat a munkálatokat, amikkel szeretnék megakadályozni, hogy tovább folyjanak a mérgező anyagok az Óbudai Gázgyár területéről a Dunába. A hónap eleje óta ugyanis a Duna rekordalacsony vízszintje miatt ismét a felszínre kerültek az egykori Óbudai Gázgyár területén elásott mérgező, nem egy esetben rákkeltő anyagok, amik belefolynak a folyóba. A gázgyár több mint hét évtizedes működése alatt a gáz tisztításának melléktermékeként közel 200 ezer tonnányi talajt szennyeztek cianiddal, arzénnal és egyéb, fokozottan veszélyes vegyületekkel átitatott gázmasszával. A terület 2014 óta van az MVM tulajdonában, a cégnek azóta lenne kötelessége a helyzet rendezése. Ezt az előző tulajdonos sem tette meg, pedig már 1995-ben kötelezték rá.

Az állami tulajdonban lévő MVM egyelőre a mostani haváriahelyzetet kezeli, nem a végleges kármentesítés kezdődött meg. Mint megkeresésünkre írták, a cég kárelhárítási tervet nyújtott be a vízügyi hatósághoz, ez „kizárólag a jelenleg fennálló helyzettel összefüggő azonnali beavatkozási intézkedéseket tartalmazza”. Ennek keretében elhatárolták a szennyeződést a Dunától, a partszakaszt pedig Óbuda és a Duna irányából is kordonokkal zárták le, hogy az emberek ne tudják megközelíteni a területet.

„A Duna élővilágának megóvása érdekében a szivárgókat abszorbens, felitató anyaggal vettük körbe, amelyek a vizet átengedik, az egyéb anyagokat viszont magukba szívják abban az időszakban, amikor az alacsony vízállás miatt a folyó természetes ellensúlyozó szerepe nem tud érvényesülni. A felitató párnákat a vízszint helyreállását követően az arra engedéllyel rendelkező hulladéklerakóba szállítjuk és ártalmatlanítjuk” – részletezték a beavatkozást. A végleges kármentesítési terv ezen felül, és ettől függetlenül készül.

Három évtized után végre történik valami

Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője, aki évtizedek óta követi az Óbudai Gázgyár szennyezésének ügyét, nem teljesen elégedett a jelenlegi kárelhárítás módjával. Mint a Telexnek elmondta, nagyon örül annak, hogy három évtized után történik végre valami, de ezek a kárelhárítási munkálatok nem akadályozzák meg teljesen, hogy az évtizedekkel ezelőtt elásott, súlyosan mérgező szennyező anyagok bejussanak a Dunába.

„Ez a zeolitos megoldás csak azt a szennyeződést fogja fel, ami a talaj felszínén csurog bele a folyóba, a víz alatti rész továbbra is akadálytalanul szivárog be a vízbe.”

Ez alacsony és közepes vízszint esetén folyamatosan történik évtizedek óta, hiszen olyankor a talajvíz a Duna irányába áramlik. Magasabb vízszintnél a folyó vize áramlik a talaj irányába, ilyenkor ez értelemszerűen a szennyeződést is befelé nyomja – magyarázta a Greenpeace szakértője.

Bár az emberek ingerküszöbét csak akkor éri el Magyarország egyik legnagyobb kiterjedésű és legsúlyosabb talajszennyezése, amikor a Duna alacsony vízállásánál a felszínen is láthatóvá válnak a sárgászölden habzó, szúrós szagú anyagok, azok valójában az év nagy részében folyamatosan mérgezik a Dunát.

„Bár örvendetes, hogy ebben a haváriahelyzetben a szennyeződés valamekkora részét megfogják, de hogy ez a szivárgó tömegnek hány százaléka lehet, azt szerintem talán még ők sem tudják. Ez csak egy kis kozmetikázás, és nagyon távol van attól, ami az érdemi megoldás lenne, vagyis a terület teljes körű kármentesítése, az elmérgezett 200 ezer tonna talaj eltávolítása a területről, amire 1995 óta kötelezettségük van az MVM jogelődeinek” – mondta Simon Gergely. Az 1995-ös csak az első ilyen határozat volt, azóta számtalan hasonló született a tulajdonosváltások, és a szabályozó szervezetek változásai miatt egyre szövevényesebbé váló ügyben.

Az MVM jelenlegi helyzetre vonatkozó kárelhárítási tervét a Pest vármegyei Kormányhivatal Tűzvédelmi, Iparbiztonsági és Vízügyi Hatósági Főosztálya hagyta jóvá. Megkeresésünkre azt írták, hogy „a helyszíni szemle során a hivatal megállapította, hogy a Duna alacsony vízállása következtében a területen korábban nem azonosított befolyási pontok kerültek felszínre”. A hivatal szerint a magas adszorpciós képességgel rendelkező anyaggal töltött hordozók mederfenékhez rögzítése alkalmas arra, hogy fizikai gátat képezzen, befogadja és visszatartsa a szennyeződést, és megakadályozza annak felszíni vízbe jutását.

Megkérdeztük a terület egyik tulajdonosát, a Fővárosi Önkormányzatot is arról, hogy elegendőnek tartják-e az intézkedéseket, válaszukban azonban mindössze annyit írtak, hogy „az MVM tájékoztatta őket a munkálatok megkezdéséről, valamint biztosította annak hatékonyságáról. Felügyeleti jogköre ebben a Fővárosi Önkormányzatnak nincs.”

A Fővárosi Önkormányzat egyébként szintén azon az állásponton van, hogy a teljes kármentesítést minél hamarabb meg kell kezdeni, ezért szálltak be a másik tulajdonos, a Graphisoft oldalán az állam ellen folyó perbe, amit tavaly meg is nyertek. A Graphisoft Park SE igazgatósági tagja nemrég interjút adott a Telexnek, a Dunáról szóló videónkban Kocsányi János azt mondta, hogy a szennyezett terület jelenleg kb. 15 hektár, ebből a Graphisoft Park tulajdona 3 hektár, amin a cég 40 ezer négyzetméternyi irodát tudna építeni. Persze csak akkor, ha elvégeznék végre a terület teljes megtisztítását.

„Sajnos a munkákat a mai napig nem tudtuk elkezdeni, hiszen kármentesítés hiányában nem tudunk építési engedélyt sem szerezni. Ma körülbelül 30 milliárdra becsülik a kármentesítés költségét. 2015-ben született egy határozat, amiben a Fővárosi Gázműveket kötelezték a kármentesítés végrehajtására, azóta ez az ügy csak húzódik. Közben a Főgáz részvényeit megvásárolta az MVM Next Zrt., azóta ez a cég felel a kármentesítéséért, de mindig van valami, ami miatt nem indul el a folyamat. 2024-ben egy kormányhatározattal tovább halasztották a kármentesítést. A most hatályos szabályok szerint idén év végére kell elkészülnie a terveknek, utána indulhat a közbeszerzés.”

Nem adják ki a friss laboreredményeket

Bár mind az MVM-től, mind az ügy további szereplőitől próbáltunk aktuális laborvizsgálati eredményeket kérni, nem kaptunk, így mindössze annyit tudni az aktuális helyzetről, hogy a szennyezéssel szemben lévő Hajógyári-sziget északi csücskén rendben van a vízminőség.

Ott zajlik ugyanis a Sziget Fesztivál és ott van a Sziget Beach nevű helyszín, ami a neve ellenére nem strandként funkcionál, kordonokkal van elzárva megakadályozva, hogy a fesztiválozók a vízbe menjenek. Mint a Telex megkeresésére írták, ez csak extra elővigyázatosságból van így, mert a fesztivál megnyitása előtt laborvizsgálatokat végeztek, és a víz a gázgyári szivárgásban érintett anyagok tekintetében is megfelelt a határértékeknek, vagyis biztonságosnak tekinthető.

A legutolsó nagy és nyilvános vizsgálatot 2023-ban a Greenpeace végezte a területen, miután a 2018-as vizsgálatuk után a szennyezett talajvíz ismét elindult a Dunába. A 2023. őszi, talajból kiszivárgó víz és két vízparti iszapminta vizsgálata ismét rákkeltő arzént és benzolt, mérgező policiklusos aromás szénhidrogéneket (PAH) talált a határértékeket jelentősen, akár százszorosan, ezerszeresen is meghaladó mértékben a volt Óbudai Gázgyár melletti Duna-parton vett mintákban. Erről ebben a cikkben írtunk bővebben.

Bár a szennyeződés a folyóba kerülve erősen felhígul, a Greenpeace szerint a vizsgálatok kimutatták, hogy a szennyeződés veszélyeztetheti akár Budapest ivóvízbázisát is.

Az évtizedek óta szivárgó mérgező anyagok nemcsak a Duna vízminőségében, hanem annak élővilágában is károkat okozhatnak, belekerülnek a hordalékba és ott felhalmozódnak, belekerülhetnek a táplálkozási láncba is. „Biztos vagyok benne, hogy ha a környéken gyűjtenénk kagylókat, csigákat, tele lennének ezekkel az anyagokkal. Gyakorlatilag lassan, de folyamatosan mérgezzük a Dunát és annak élővilágát” – mondta Simon Gergely.

Helyben ártalmatlanítás vagy a probléma elodázása?

A Kocsányi János által említett idén decemberi 31-i határidőre utalt az MVM is, amikor azt kérdeztük, mikor kezdődhet meg a valódi kármentesítés. Mint írták, a terület kármentesítésének műszaki beavatkozási tervét eddig a dátumig kell felülvizsgálni a környezetvédelmi hatóság előírása szerint. 2025-ben nyílt versenyeztetéssel választották ki a felülvizsgálatot elvégző mérnök-tervező irodát, ami idén áprilisra elvégezte a szükséges mintavételeket, és javaslatot tett a legjobb technológia alkalmazására.

Bár az MVM válaszában nem nevesíti ezt a céget, de Szabó Tímea, az előző parlamenti ciklus párbeszédes képviselője tavaly decemberben arról posztolt, hogy tudomása szerint az Adept Enviro Kft., egy Mészáros Lőrinc köreihez köthető magántőkealap tulajdonában álló cég nyerte a pályázatot.

Az MVM szerint a korábbi tulajdonos E.ON már megadta a jóváhagyást, a Fővárosi Önkormányzattal pedig jelenleg is folyamatban van a jóváhagyáshoz szükséges egyeztetések lezárása, és a Graphisoft Park képviselőit is bevonták a döntésbe. Ha ezt a tervet minden szereplő jóváhagyja, és megkapják rá a környezetvédelmi és vízjogi engedélyeket, akkor közbeszerzési eljárást írnak ki a kivitelezésére, és ezután kezdődhet meg a tényleges kármentesítés. Tehát jó esetben is minimum egy-másfél év múlva.

„Az alkalmazni tervezett megoldás lényege, hogy a szennyezett földterület több mint 80 százalékát a legmodernebb technológiákkal helyben ártalmatlanítanák, ezzel a környék lakosait és élővilágát legkevésbé megterhelő módon, a környezetvédelmi hatóság által előírt kármentesítési határértékek teljesítésével és költséghatékonyan valósulhatna meg az Óbudai Gázgyár kármentesítése” – írta körül meglehetősen homályosan az MVM a kiválasztott technológiát.

Arra a kérdésünkre, hogy ez mennyibe fog kerülni és mi lesz a kivitelezés határideje, csak annyit válaszoltak, hogy „a tervezett kármentesítés becsült értéke több milliárd forintra tehető, amelyre az MVM Next céltartalékot képzett az elmúlt években”.

A Greenpeace vegyianyag-szakértője nincs elragadtatva a tervtől, azt mondta, hogy ez az új kármentesítési terv ellentmond azoknak a korábbi határozatoknak, amik kimondták, hogy a 200 tonnányi szennyezett talajt ki kell emelni, és el kell szállítani egy veszélyes hulladékokat feldolgozó üzembe megsemmisítésére. Bár még nagyon sok részlet nem ismert, „az évtizedes tapasztalat az, hogy amikor egy-egy ilyen súlyos esetben az lesz a döntés, hogy nem viszik el a szennyezést, hanem befecskendezik valami anyaggal és helyben stabilizálják, akkor a szennyeződés pár év múlva újra jelentkezik, és egy újabb kárelhárítási feladatot generál”.

A Greenpeace alapvetően az eredeti kármentesítési tervet támogatja, amiben mind a 200 ezer tonna szennyezett talajt kitermelnék és megfelelő módon megsemmisítenék.

„Erre lett félretéve az a több tízmilliárd forint, amit az MVM megörökölt, kutya kötelességük lenne ezt a pénzt a teljes körű és végleges kármentesítésre felhasználni. Ehhez képest most akarnak csinálni egy pár milliárdos félmegoldást, amiben nem viszik el a szennyet. Számomra ez elfogadhatatlan”

– mondta Simon Gergely.

Szerettük volna megtudni a Fővárosi Önkormányzat véleményét is az MVM kármentesítési tervéről, és hogy jóváhagyják-e a felülvizsgált beavatkozási tervet. Többszöri megkeresésünkre mindössze annyit válaszoltak, hogy „több mint egy évtizede nyilvánvaló, hogy az államnak fel kell számolnia az Óbudai Gázgyár területén, a föld alatt fekvő, mintegy 200 ezer tonna mérgező anyagot. Tavaly Budapest csatlakozott ahhoz a perhez, amelyet a Graphisoft Park indított annak érdekében, hogy cselekvésre bírja az államot a kármentesítés ügyében. A pert meg is nyertük. Az Óbudai Gázgyár kármentesítése az Orbán-kormány pusztító örökségeinek egyike. Az első lépés ennek a szennyezésnek az elhatárolása, de ezt a kármentesítés folyamatának elindítása kell, hogy kövesse. Budapest ebben is kész a partnerségre.”

Megkerestük az Élő Környezetért Felelős Minisztériumot is, hogy kommentálják a jelenlegi kárelhárítási munkálatokat és a jövőbeli kármentesítési terveket, elégségesnek tartják-e azokat, és felügyelik-e ezt a folyamatot. Amint választ kapunk kérdéseinkre, beszámolunk róla.

A Pest Vármegyei Kormányhivatal Telexnek küldött válaszából az derül ki, hogy az MVM egyébként vitatja azt, hogy neki kellene elvégeznie a kármentesítést. Mint írták, „a kötelezést megállapító határozat felülvizsgálata iránt közigazgatási per van folyamatban, az MVM Next Zrt. azonban a pertől függetlenül végzi az előírt kármentesítés előkészítését”.