„Az óbudai Gázgyárból befolyó rákkeltő anyagok mellett a Sziget Fesztiválra készülve épp pakolják ki a nyugágyakat” – írta ki kedd este Szendőfi Balázs természetfilmes a Facebook-oldalára. Szendőfi szerint az alacsony vízszintű Dunában a fesztiválra látogató tömegek a parthoz lesétálva közvetlenül érintkezhetnek a beszivárgó mérgező anyagokkal: cianiddal, benzollal, arzénnal és nehezen bomló szerves vegyületekkel (ezek a bőrön keresztül is felszívódnak), valamint ólommal, ami pedig felhalmozódik az emberi szervezetben. Ahogy a poszthoz mellékelt fotókon is látható, az óbudai oldalról a Duna irányába folyó mérgező anyagok a Sziget Fesztiválnak is helyet adó Hajógyári-sziget északi csücskével nagyjából egy vonalban vannak.
Évtizedek óta húzódó probléma
Korábbi munkahelyünkön, a régi Indexben írtuk meg a magyar sajtóban először, hogy alacsony vízállásnál nagyjából száz méter parthosszúságon sárgászölden habzó, szúrós szagú anyagok kerülnek a felszínre, és folynak bele a Dunába az 1984-ben bezárt Óbudai Gázgyár területéről. Ez még 2018-ban volt, amikor szintén rekordalacsony vízállás volt a folyón. Idén az akkori negatív vízállási rekordok dőltek meg, többször is.
Tenczer Gábor kollégánk akkor a Greenpeace szakembereivel mintákat vett a talajból, amiket egy független, akkreditált környezetanalitikai laboratóriumban vizsgáltak be. A laborvizsgálatok azt mutatták ki, hogy egyes rákkeltőnek minősített szennyezőanyagok több százszorosan, más mérgek több ezerszeresen haladták meg a talajvízre megengedett határértéket. (A teljes jelentést itt lehet elolvasni.)
Mint kiderült, a gázgyár több mint hét évtizedes működése alatt a gáz tisztításának melléktermékeként közel 200 ezer tonnányi talajt szennyeztek el cianiddal, arzénnal és egyéb, fokozottan veszélyes vegyületekkel szennyezett gázmasszával, amit a területen ástak el. Ez a veszélyes hulladék már évtizedek óta szennyezi a talajvizet és a talajt, alacsony vízállásnál pedig a Dunába is belefolyik. Bár már 1995-ben kötelezték a Gázgyár jogutódait (ez jelenleg az állami tulajdonban lévő MVM Next Energiakereskedelmi Zrt.) a szennyezőanyagok eltávolítására, ez a mai napig nem történt meg.
Mivel most ismét felszínre került a gázgyári szennyezés, megkerestük a 2018-as vizsgálatokat is végző Simon Gergelyt, a Greenpeace vegyianyag-szakértőjét, hogy megtudjuk, veszélyes lehet-e az emberekre a szennyező anyag. Szerinte
„azok, akik az óbudai oldalon lesétálnak az ominózus partszakaszhoz, jó eséllyel belélegzik a szennyező anyagokat, főleg az illékonyabb szerves anyagokat”.
Márpedig arrafelé rengetegen sétálnak még az augusztus 11-én kezdődő Sziget Fesztivál előtt is, hiszen ez a partszakasz a helyi kutyasétáltatók és horgászok egyik kedvence. Plusz mostanában olyanok is sétálhatnak arra, akik katasztrófaturistaként nézik meg a rekordalacsony Dunát.
Arra a kérdésünkre, hogy a túloldalon, a Hajógyári-szigetnél veszélyben lehetnek-e az arra sétálók vagy hétfőtől a fesztiválozók, a Greenpeace vegyianyag-szakértője azt felelte, hogy amikor korábban arra jártak, azt látták, hogy egy kis ágban, jó eséllyel főleg középre viszi a folyó a szennyezést, és csak keveset a másik oldalra. De biztosat nem lehet mondani, „most olyan kicsi a víz, hogy érdemes lenne méréseket végezni a vízben az érintett komponensekre”.
A határérték százszorosa, ezerszere
A Greenpeace a 2018-as első vizsgálat után még egyszer végzett méréseket az üledékben és a vízben, 2023-ban, miután a szennyezett talajvíz ismét elindult a Dunába. A 2023 őszi, talajból kiszivárgó víz és két vízparti iszapminta vizsgálata ismét rákkeltő arzént és benzolt, mérgező policiklusos aromás szénhidrogéneket (PAH-okat) talált a határértékeket jelentősen, akár százszorosan, ezerszeresen is meghaladó mértékben a volt Óbudai Gázgyár melletti Duna-parton vett mintákban. A mérések egész pontosan a következő szennyezettségeket mutatták ki:
- Rákkeltő benzol: 19,4 µg/l (mikrogramm/liter) a legmagasabb mért koncentráció a kicsorgó vízben, míg a talajvízre megadott határérték 1 µg.
- A polciklusos aromás szénhidrogének, PAH-ok: teljes koncentrációjuk 130,42, illetve 517,93 µg volt literenként, ami több mint 250-szerese a talajvízre megengedett 2 µg/l-es határértéknek. Egyes PAH-ok esetében még jelentősebb volt a határérték-túllépés: az acenaftén koncentrációja az egyik mintában 2160-szorosan, míg a másik mintában 8580-szorosan haladta meg a talajvízre megadott határértéket. A kiemelten mérgező acenaftilén és fluorén PAH-ok esetén több százszoros volt a felszín alatti vizekre megadott határértékhez képest mért érték. Az egyik üledékminta is jelentős PAH- és naftalin szennyezettséget mutatott, az egyik mintában a határérték közel húszszorosát mutatták ki.
- Egészségkárosító naftalinok: mindkét vízmintában jelentősen meghaladta a naftalinoknál a felszín alatti vízre megadott 2 µg/l-t és a felszíni vizekre megengedett éves 2,4 µg/l értékeket a mért 167,62 µg/l-es, illetve 407.48 µg/l-es mért érték. A naftalin „valószínűleg emberi rákkeltő” besorolású.
- Rákkeltő arzén: az egyik talajvízből kifolyó mintában 51,8 µg/l míg a másikban 21,4, melyek ugyancsak többszörösen lépik túl a talajvízre megadott 10 µg/l-t és a felszíni vizekre megengedett 20 µg/l-t. Az egyik iszap mintában a cink koncentráció kismértékben haladta meg a talajokra megadott határértéket.
- Idegrendszerre káros xilolok: mindkét kicsurgó vízmintában magasabb volt a mért érték, mint a talajvízre megadott 20 µg/l határérték: 81µg/l illetve 152 µg/l volt. Egyéb alkilbenzolok 20 µg/l helyett 52 µg/l, illetve 188 µg/l. Az egyik iszapmintában is határérték feletti xilol és egyéb alkilbenzol koncentrációt találtak.
- Az egyik folyadékminta összes cianid tartalma is meghaladta a talajvíz határértéket.
Bár a szennyeződés a folyóba kerülve erősen felhígul, a Greenpeace szerint a vizsgálatok kimutatták, hogy a szennyeződés veszélyeztetheti akár Budapest ivóvízbázisát is. Vagyis alacsony vízállásnál a kevésbé hatékony parti szűrésű kutakon keresztül kis mennyiségben akár az ivóvízbe is bekerülhet. Éppen ezért
az ilyen rákkeltő és mérgező anyagok felszíni vizekbe jutását mindenáron meg kellene akadályozni az uniós szabályozás és a vonatkozó magyar jogszabály szerint is.
A Greenpeace 2023 ősze óta nem végzett újabb vizsgálatokat a helyszínen és egyelőre nem is terveznek. Simon Gergely szerint mind a 2018-as, mind a 2023-as vizsgálati eredményeikről tettek bejelentéseket a hivatalos szerveknek, a mostani alacsony vízálláskor pedig felhívták az Élő környezetért felelős minisztérium figyelmét az ügyre.
A Sziget szerint nem lesznek veszélyben a fesztiválozók
Megkerestük a Sziget Fesztivált, hogy reagáljanak Szendőfi Balázs posztjára, és hogy kiderüljön, hogyan akadályozzák meg, hogy a fesztiválozók érintkezzenek a mérgező anyagokkal. Mint válaszukban írták, a Hajógyári-sziget egész évben közparkként üzemel, amit a fesztivál idejére a tulajdonos Fővárosi Önkormányzattól bérelnek, és ebben a bérleti megállapodásban szabályozva van, hogy melyek azok a veszélyes vagy természetvédelem alatt álló területek, amelyeket nem használhatnak. „Ahogy a korábbi években is bevizsgáltattuk a part közeli víz minőségét, így teszünk idén is. A szennyeződéshez közel eső rész mindig le volt zárva a látogatók elől” – írták.
Vízminőségtől függetlenül a Duna strandszerű használatát egyébként sehol nem engedélyezik a Szigeten. „Ha az idei vizsgálati eredmények megengedik, a hatóságok ajánlása alapján a Gázgyári területtől távolabb kijelölünk egy részt, ahol korlátozottan, maximum térdig engedjük be a látogatóinkat, és az erre kijelölt területeken kívüli részt kordonokkal lezárjuk”.
Arról, hogy Szendőfi Balázs posztjában az látható, hogy a szennyezéssel szemben már kint vannak a Sziget Fesztivál napozóágyai, azt írták a szervezők, hogy azok ott egyelőre csak ideiglenes elhelyezést kaptak az építkezés idejére.
Fővárosi Önkormányzat: Néhány hónap alatt a több mint tíz éve tartó semmittevést nem lehet behozni
Megkerestük a terület tulajdonosát, a Fővárosi Önkormányzatot is, azt közölték, hogy „az immár 12 éve egyértelmű jogi helyzet alapján a szennyezés megelőzése, annak kezelése és a kármentesítés egyértelműen az állam, azon belül is az MVM Zrt. feladata, és át nem ruházható kötelezettsége”. 2014. július 21-én jött létre a főváros és a magyar állam között az adásvételi szerződés, amely alapján a kármentesítési kötelezettség a FŐGÁZ Zrt. jogutódjára, az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt.-re szállt át.
„A főváros és Karácsony Gergely főpolgármester is többször szót emelt az előző kormány idején tapasztalt állami időhúzás, a kármentesítési kötelezettség alóli többszöri kibújás kísérlete ellen” – írták megkeresésünkre. 2025. februárjában Karácsony Gergely bejelentette, hogy a főváros beszáll a gázgyár területen működő Graphisoft Park oldalán az állam ellen zajló perbe, hogy elkezdődjön végre a kármentesítés.
Akkor Karácsony többek között írta, „Hét éve a miniszterelnöktől annyi tellett, hogy azt állítsa: ez csak rémhír. Hát nem az, hanem túlzás nélkül: közveszély. És persze feladat, az állam feladata. (…) A kármentesítésre jogszabály kötelezné az állami MVM-et, ám évek óta más sem történik, minthogy a határidő lejárta előtt pár nappal – legutóbb éppen a karácsony előtti napon – hoznak egy határozatot és eltolják a határidőt.”
Tavaly május 7-én jelentette be a főpolgármester, hogy megnyerték a pert, vagyis az állam nem húzhatja tovább az időt az Óbudai Gázgyár kármentesítésével kapcsolatban. Ezzel kapcsolatban a Fővárosi Önkormányzat most azt írta, hogy
„azóta kormányváltás történt, magától értetődő, hogy az elmúlt néhány hónap alatt a több mint tíz éve tartó semmittevést behozni nem lehet, az új kormány számára a gázgyári kármentesítés kötelezettsége egy az Orbán-kormány káros örökségei közül”.
Arra a kérdésünkre, hogy esetleg a főváros végzett-e a területen mostanában méréseket, azt felelték, hogy azok elvégzése az állami MVM kötelessége lenne. A korábbi eredményekkel kapcsolatban viszont fontosnak látták leszögezni, hogy „fontos különbséget tenni a szennyeződésből vett mintavétel, és például a vízvételi pontokhoz közelebbi vízminták között. Utóbbiakban már nem mutatható ki egészséget veszélyeztető károsanyag-mennyiség, ami megerősíti az állítást, hogy a
most láthatóvá vált szennyezés nem veszélyezteti a Duna élővilágát”.
Az MVM pályázatot írt ki, Mészáros-közeli magántőkealap nyert
Szerettük volna cikkünkben megszólaltatni az Óbudai Gázgyár jogutódjaként az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt.-t is. Többek között azt kérdeztük a cégtől, hogy végeztek-e a helyszínen mostanában méréseket, és ha igen, mi volt azoknak az eredménye, és persze hogy milyen lépéseket tettek eddig a kármentesítésre. Ezidáig nem kaptunk választ a kérdéseinkre, de ha ez megtörténik, frissíteni fogjuk a cikket.
Mindenesetre az állami cég álláspontjáról annyit azért lehet tudni, hogy egy nappal azelőtt, hogy az állam tavaly májusban elvesztette volna a pert, Szabó Tímea, az előző parlamenti ciklus párbeszédes képviselője az MVM Next korábbi vezérigazgatójával tárgyalt Óbuda-Békásmegyer képviselőjeként. Szabó akkori posztja szerint Romhányi Róbert azt mondta neki, hogy az MVM Next nyílt beszerzési eljárást írt ki a kármentesítés technológiai megvalósítási lehetőségeinek vizsgálatára, a műszaki beavatkozási terv készítésére. Tucatnyi ajánlat érkezett a pályázatra, nyárra várták annak az eredményhirdetését.
A volt képviselő tavaly decemberben posztolt arról, hogy tudomása szerint az Adept Enviro Kft. egy Mészáros Lőrinc köreihez köthető magántőkealap tulajdonában álló cége nyerte a pályázatot. „Már megint a fideszes oligarchák nyerészkednek a III. kerületiek kárára. Így biztosan nem a lakosokat legkímélőbb és leggyorsabb technológia, hanem Orbán haverjainak érdeke lesz az elsődleges a 200 ezer tonna méreganyag elszállításánál” – írta.
A Romhányival májusban lezajlott találkozójánál jelezte az aggályai között, hogy a beszerzés nem közbeszerzési eljárás formájában történik, ami szerinte alkalmat teremt arra, hogy „a szakmai és pénzügyi szempontokon átlépve esetleg egy haveri cégnek adják a sokmilliárdos megbízást. Akkor a vezérigazgató esküdözött, hogy kizárólag szakmai és anyagi szempontok fognak szerepet játszani a kiválasztásnál. Félelmeim beigazolódtak” – írta.
Arról egyelőre nincs információ, hogy az MVM július 7-én kinevezett új vezérigazgatója, Bertalan Zsolt felül kívánja-e vizsgálni ezt a tendert.
