„Nem tudom, miről szavazunk” – káoszt, bekiabálásokat hozott az EP-szavazás az ideiglenes gyerekvédelmi szabályok visszahozásáról

Az Európai Parlament (EP) csütörtökön elfogadni és elutasítani sem tudta a gyerekek online szexuális zaklatása elleni kivételt az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv alól. A strasbourgi szavazás – amelyen módosító indítványokat fogadtak el a szöveghez – azért kapott előzetesen nagyobb figyelmet, mert kapcsolódik egy olyan ügyhöz, amely nagy vihart kavart az elmúlt években.

Miről van szó és miről nincs?

Ahogy arról korábban részletesen írtunk, az EP és a tagállami kormányokat képviselő Tanács már évek óta vitázik az állandó szabályok tervezetéről, amelyekkel a gyerekeket szexuálisan bántalmazó tartalmak ellen lépnének fel. A kritikusai által „chat controlnak” titulált javaslat viták kereszttüzébe került, mert többen tömeges megfigyeléstől és a csetüzenetek titkosságának feloldásától tartottak, míg a másik oldalról a pedofil tartalmak egyre tömegesebb elburjánzásával érveltek.

A jogszabály végső formáját a két testületnek együtt kellene elfogadnia. Az EP-ben ellentétes politikai táborokból hasonló, inkább a magánéletet féltő érvekkel mentek neki az eredeti javaslatnak, és ilyen irányba vinné a jogszabályt a képviselők első körben elfogadott álláspontja. A tagállami kormányok Tanácsa többszöri halasztgatás után egy, a korábban tárgyaltaknál visszafogottabb álláspontot fogadott el, amely ejtette a legvitatottabb elemeket, de az EP-hez képest még mindig nagyobb teret hagyna a techcégeknek. A két döntéshozó testület egyelőre csak ott tart, hogy a saját véleményét szavazta meg, egymással még nem kötöttek alkut. A Politico szerint erről legközelebb hétfőn tárgyalnak a két testület képviselői, de ezen továbbra sem várható, hogy megegyezzenek.

Az egyezkedés közben 2021-ben ideiglenesen részleges mentességet adtak a mostani szabályok alól, hogy a techcégek az állandó szabályokra tett javaslatnál szűkebb keretek között, önként felderíthessék az ilyen tartalmakat. A tárgyalások elhúzódása miatt a kivételt egyszer már meghosszabbították. Erre másodszorra is szükség lett volna, idén márciusban viszont ebbe már nem egyezett bele az EP, így

az ideiglenes szabályok április 3-án lejártak.

Ennek az évekig érvényben lévő korlátozott mentességnek a visszaállításáról, nem a leendő állandó szabályokról szólt a csütörtöki szavazás.

Miért háborodtak fel többen?

Az EP-ben már azon is többen felháborodtak, hogy másodszorra is szavazni kell a javaslatról, holott márciusban már visszadobták. Markéta Gregorová zöld képviselő azzal érvelt az Euronewsnak, hogy ha az EP visszautasít egy szöveget, a Tanács általában nem halad vele tovább, és az Európai Bizottság visszavonja. „Most egy második szavazásra kényszerítenek minket, ami megkérdőjelezi a demokrácia lényegét” – jelentette ki.

„A nem az nemet jelent”

– vont párhuzamot a második kör és a nemi erőszak között a szélsőbaloldali GUE/NGL, amely a Tanács, Roberta Metsola EP-elnök és a jobbközép Európai Néppárt nyomására panaszkodott. „Chat control 1.0”-nak titulálta a javaslatot, holott a csetüzenetek titkosításának feloldását már az állandó tervezetnél is elengedte a Tanács. Isabel Serra spanyol képviselő egyenesen arra jutott, hogy „nincs jogállamiság az Európai Unióban”.

Csakhogy az áprilisihoz hasonló elutasításkor magától nem kerül le a javaslat az asztalról: a szó szerint rendesnek nevezett jogalkotási eljárással összesen háromszor futhatnak neki a megegyezésnek. Viszonylag ritka, hogy a második körig jussanak, de épp nemrég még harmadik olvasatra is volt példa.

A szöveg így a Tanácshoz került. A kormányok július elején változatlanul, egyhangúlag támogatták, hogy hozzák vissza az ideiglenes szabályokat, és azok 2028 áprilisáig maradjanak életben. A testület közleménye kifejezetten hangsúlyozta: azután fogadta el az álláspontját, hogy Roberta Metsola EP-elnök a júniusi EU-csúcson arról beszélt, ideje haladni a javaslattal, és megvizsgálják, hogyan lehet elfogadtatni második olvasatban. A tanácsi közlemény kiemelte, hogy azt szeretnék, ha mielőbb visszahoznák az ideiglenes szabályokat.

Már a sürgősségi eljárás vitáját is bekiabálások kísérték

Az EP döntött is egy sürgősségi eljárásról kedden. Az Európai Néppárt nevében Tomas Tobé – bekiabálások közepette – azzal érvelt a javaslat mellett, hogy

nem pártpolitikáról, „chat controlról” vagy eljárásokról, hanem a gyerekek védelméről van szó a szexuális ragadozóktól.

Mary Khan a Szuverén Nemzetek Európájából azzal érvelt, hogy a javaslatot egyszer már elutasították, és addig szavaztatnak, amíg az eredmény át nem megy, azt a hátsó ajtón keresztül, szalámitaktikával próbálják átvinni.

A kezdeményezés 331 igent, 304 nemet és 11 tartózkodást kapott. A lista alapján a magyar képviselők közül a DK-ból, a Fidesz–KDNP-ből és a tartózkodó Bogdán Csabát leszámítva a Tisza Pártból támogatták a javaslatot. (Bogdán a jegyzőkönyv szerint utólag jelezte, hogy igennel akart szavazni.) Borvendég Zsuzsanna a Mi Hazánkból nemet nyomott.

Az elutasításhoz nem voltak elegen, a módosításhoz igen

A javaslatot ellenző képviselők felháborodása részben annak szólt, hogy a második olvasatban ilyenkor az EP-ben abszolút többség kellene, hogy visszadobják vagy módosítsák a tanácsi javaslatot, azaz az (elnökét nem számítva) 719 fős teljes testület legalább felének szavazatára szükség lett volna. Ilyen többséget a tartózkodók és a hiányzók miatt is nehezebb összeszedni, különösen a nyári szünet előtti utolsó plenáris ülésen.

A hangoskodással kísért szavazáson így hiába kapott relatív többséget a javaslat visszautasítása 314 igennel és 276 nemmel, az igenek száma nem érte el a 360-at.

A jogszabályt így sem tudták elfogadni: két módosító nem sokkal a határ felett, 369, illetve 362 igennel átment.

A többi általában nagy aránnyal bukott, bár az ülést levezető Sophie Wilmès alelnököt is többször megzavarta, hogy némelyik relatív többséget kapott, és közel került a 360-as határhoz.

A káosz akkor szabadult el igazán, amikor a végén a GUE/NGL kezdeményezésére ismét szavaztak a javaslat visszautasításáról. Carlo Fidanza ECR-es képviselő többek nevében azt kérdezte, az eredeti vagy a módosított szöveget dobnák-e vissza, és a bekiabálások alapján valóban nem csak neki nem volt világos a helyzet.

„Nem tudom, miről szavazunk”

– hallatszott be egy Wilmèshez lépő képviselőtől a közvetítésbe is. Végül – miután tisztázták, hogy a módosításokkal kiegészített szövegről szavaznak – 286-an mondtak nemet, 276-an igent az elutasításra.

„Tehát a visszautasítást visszautasítottuk”

– jelentette ki.

Így a szöveget nem sikerült se elfogadni, se visszadobni. A módosított formájában megy vissza a Tanácsnak, ahol vagy három hónapon belül elfogadják a módosítókkal, és akkor lezárják az eljárást, vagy egy külön egyeztetőbizottságban kell megegyezniük az EP-vel harmadik olvasatban. Ha ott sem tudnak alkut kötni, a javaslatot nem lehet elfogadni.

Az elfogadott módosítók többek között kimondják, hogy az adatkezelésre csak amiatt lehet szükség, hogy felderítsék és eltávolítsák a gyermekek online szexuális bántalmazását ábrázoló anyagokat, valamint kifejezetten kizárják a végpontok közötti titkosítást használó csetalkalmazások vizsgálatát.

Hogyan szavaztak a magyar képviselők?

A jegyzőkönyv alapján a két elutasításra a magyar képviselők közül csak a Mi Hazánkból szavaztak igennel, a Fidesz–KDNP-ből és a Tisza Pártból nemmel, a DK-s Dobrev Klára tartózkodott. Utóbbi az abszolút többség miatt csak elvben különbözött attól, mintha nemet vagy semmit sem nyomott volna, a két sikeres módosítót viszont már támogatta (a többiek ugyanúgy voksoltak).

Dávid Dóra, a Tisza EP-képviselője már szerdán leszögezte egy Facebook-videóban, hogy „a pedofilok ellen” fognak szavazni. Azzal érvelt, hogy

2021 óta a gyerekbántalmazási nyomozások 80 százaléka olyan bejelentések alapján indult, amelyekre április óta nincs érvényben uniós jogszabály, így naponta nagyjából 50 ezer ilyen jelzés marad el.

Hangsúlyozta, hogy a mentesség nem ad alapot a titkosítás feltörésére vagy tömeges megfigyelésre, hanem önkéntes, körülhatárolt bűnüldözési eszköz kizárólag a gyerekbántalmazás ellen, feltétlenül szükséges módszerekkel, kötelező emberi felülvizsgálattal (azaz nem csak mesterséges intelligenciával).