Miért hűtik magukat jéggel a norvégok 25 fokban a vébén?
Az idei világbajnokság talán leggyűlöltebb újítása az időjárástól teljesen függetlenül kötelezően elrendelt, ráadásul hidratációs szünetre átkeresztelt reklámivószünet. A csapatok nagy része ezt némi frissítés mellett főleg taktikai eligazításra használja, de a norvégok a keddi, Irak elleni meccsükön jégzselével megpakolt mellényt húztak játékosaikra.
Minek? Jó, a norvég nyárhoz képest már-már kánikula volt a massachusettsi Foxboroughban, de valójában este fél hét körül kimondottan kellemes, inkább későtavaszias 24-25 fok lehetett a stadionban, aminek ráadásul az árnyékos oldalán volt a kispad.
A sporttudomány jelen állása szerint a norvégok nagyon is bölcsen döntöttek a jegeléssel. A helsinki sportorvostudományi klinika, a HULA hét, a tárgyban született tanulmányt összefoglalva arra jutott, hogy az olyan szakaszos megterhelést jelentő, nagy állóképességet igénylő sportoknál, mint amilyen a futball is, a sportoló testének verseny közbeni hűtése átlagosan akár 9,3 százalékkal is növelheti a teljesítményét. Ha a norvégok már a meccs előtt, még az öltözőben is előhűtötték magukat, az a tanulmány szerint további átlag 5,7 százalékos teljesítményjavulást hozhatott. A Georgia Egyetem sporttudományi szakának kutatói már egy 2003-ban megjelent tanulmányukban arra jutottak, hogy az előhűtés javítja a teljesítményt, a kísérletükben 32 fokos hőségben, 5 kilométeres távon átlag 13 másodperccel jobb időt értek el és a táv kétharmadában jobb tempóban is futottak a futók, ha bemelegítésnél jégzselés mellényt viseltek és a szívritmusuk is lassabb volt.
A Hirosimai Egyetem kutatóinak a Frontiers in Physiology szakfolyóiratban megjelent tanulmánya szerint a fizikai megterhelés közbeni hűtés gyorsan enyhíti a hőség okozta kellemetlenségeket, így a sportoló tovább tudja megerőltetni magát, mielőtt úgy érzi, hogy túlhevült volna.
És hogy miért jégzselével pakolt mellényeket használtak? A testhőmérséklet menedzselésénél a maghőmérséklet csökkentése a legfontosabb, amit hatékonyabban lehet elérni, ha minél nagyobb felületen hűtik a testet. Az arc, nyak hűtése ugyan gyorsan javít a hőérzeten, de elenyésző hatása van a teljesítményre, az akkor fontos, ha egy játékost már a rosszullét kerülget a hőségtől. A lábak hűtése viszont a focisták esetén ellenjavalt. Bár összességében a futball hosszú távon megerőltető, a focisták gyakran csak sétálgatnak a pályán, amiből aztán hirtelen kell rövid sprinteket futniuk. Ez esetben hiába jelentene potenciálisan nagy hűthető felületet, a láb jegelése túlhűthetné az izmokat, csökkentve a focisták robbanékonyságát.
