A rendőrség szerint nem követett el bűncselekményt a kutató, aki kitálalt a HU-rizont program anomáliáiról

Április 2-án Kiss Ádám, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke feljelentést tett ismeretlen tettes ellen „üzleti titok megsértése bűntett elkövetése miatt”. A feljelentést azután tette, hogy a hivatal kérdéseket kapott a Telextől egy épp akkor készülő, néhány nappal később megjelent cikkhez.

A cikkben azt mutattuk be, hogyan írta felül a Hankó Balázs vezette minisztérium a szakértők által felállított rangsort az akkori kormánynak szimbolikus szempontból is fontos tudományos program, az uniós Horizont pótlékaként indított HU-rizont 2025-ös kiírásában. A rangsor átírásának milliárdokban mérhető következménye volt: Hankóék olyan pályázatokat is támogatásban részesítettek, amelyeket az értékelő testület erre egyáltalán nem tartott érdemesnek, míg több, ezeknél jobbnak ítélt pályázatot egyszerűen kihagytak, mindezt olyan szempontok alapján, amelyekről a pályázók előzetesen nem is tudhattak.

Az NKFIH elnöke azért tett feljelentést, mert úgy ítélte meg, hogy az értékelő testület egy tagja titoktartást szegett, amikor a Telexhez fordult. Mint később a cikkből kiderült, Kolossváry Márton, a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet Oktatási és Kutatási Osztályának osztályvezetője volt az, aki a nyilvánosság elé állt: a cikkben nevét és arcát vállalva beszélt arról, hogyan nyúlt át a fejük fölött a minisztérium, hogyan próbálta több csatornán is jelezni az ezzel kapcsolatos aggályait, és hogyan pattant le végül a rendszerről, amely eredetileg felkérte őt a munkára.

„Kolossváry Márton példája is jól mutatja, hogy milyen gyenge Magyarországon a közérdekű bejelentővédelmi rendszer. Nem léteznek működő, biztonságos csatornák, aki tesz bejelentést, azt alapesetben ignorálják, rossz esetben üldözik emiatt” – mondta akkor a Telexnek Léderer Sándor, a K-Monitor ügyvezető igazgatója.

Kiss Ádám feljelentéséről onnan értesültünk, hogy eljutott hozzánk az az április 2-i levél, amelyben beszámolt erről az értékelő testület tagjainak. Egy hónappal később, május 3-án az NKIFH elnöke újabb levelet írt: „Tisztelt Panel Tagok! Ezúton tájékoztatom Önöket, hogy a VII. kerületi Rendőrkapitányságra ismeretlen tettes ellen a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 418. §-a szerinti üzleti titok megsértése bűntett elkövetése miatt tett feljelentést elutasította.”

Megkérdeztük a Budapesti Rendőr-főkapitányságot, hogy milyen indokkal utasították el a feljelentést. Válaszukban a büntetőeljárásról szóló törvény 381. § (1) bekezdés a) pontjára hivatkoztak. Ez így szól:

„Az ügyészség és a nyomozó hatóság a feljelentést elutasítja, ha a rendelkezésére álló adatokból kitűnik, hogy a feljelentett cselekmény nem bűncselekmény.”

„Ez az ügy választ ad azoknak, akik máig nem értik, hogy miért függesztette fel az EU a Magyarországnak járó uniós forrásokat – mondta áprilisi cikkünkben Léderer Sándor. – Az eset arra is rámutat, hogy továbbra is jogosak az EU ilyen aggodalmai, hiszen ugyanazok a gyakorlatok működnek még mindig, amelyek miatt sor került az EU-s források befagyasztására.”

A szakértői rangsor felülírásáról május eleji interjúnkban a Magyar Tudományos Akadémia frissen kinevezett elnökét, Pósfai Mihályt is kérdeztük. „Remélem, hogy nem történik többet ilyen. Főbenjáró bűn, ha van egy értékelő testület, ahol a szakértők csinálnak egy sorrendet, és utána ezen mások változtatnak – mondta. – Én is a sajtóból ismerem az NKFIH-s történetet. Kellett bátorság hozzá, hogy az illető előálljon, és elmondja, hogy ez történt. Itt a politikai szempontok felülírták azt a döntést, amit az értékelők hoztak. Ez a tudomány működésével tökéletesen ellentétes, hiszen a bírálók azért alakították ki ezt a sorrendet, mert ők meg voltak győződve arról, hogy mi mennyire értékes kutatás. Tévedni lehet, de a tudományos szempontokon túl mást behozni, azt nem. […] Nagyon megértem azt a kollégát, aki annyira felháborodott, hogy aztán a sajtóhoz fordult.”