Visszatér a tél, de olyan kiszámíthatatlanul, hogy még senki sem tudja, pontosan mi lesz

Február közepén már mindenki elhitte, hogy vége a télnek, jönnek a 10+ fokos hőmérsékletek, és gyakorlatilag fél lábbal már a tavaszban vagyunk. Ebben a hangulatban érkeztek a szerdai előrejelzések arról, hogy a hét második felében szinte az egész országra havazás zúdulhat, délutánra pedig már az operatív törzs is újraaktivizálta magát, és arra figyelmeztetett: néhány napra visszatér az igazi téli idő. Ha váratlanul érte a hír, nincs egyedül, minket is meglepett, ezért utánajártunk, mi történik az időjárással.

Az előrejelzések szerint egy darabig még nem számíthatunk tavaszias időre, sőt sok helyen havazni fog, de még nem igazán tudják megjósolni, hogy pontosan milyen mértékben. Az Időkép szerda reggeli prognózisa szerint is széles skálán mozognak a számok: Kőszeg környékére 8 és 31 centiméter közötti hómennyiséget jósoltak a reggeli előrejelzésben, Balassagyarmatnál 9 és 25 centi közé becsülik a csapadékot, délen pedig 0 és 10 közötti számok szerepelnek különböző eloszlásokban.

A meteorológusok szerint a legtöbb, amit tehetnek, hogy különböző forgatókönyvekkel számolnak, de hogy melyik fog bekövetkezni, az egyáltalán nem egyértelmű. De vajon miért nem?

Nem mindegy, milyen ciklon

Ezt a bizonytalanságot az okozza, hogy a meteorológusok mediterrán ciklonra számítanak, és ezt a típust igen nagy kiszámíthatatlanság jellemzi, ellentétben például az izlandi ciklonokkal, amelyek útvonala előre kiszámítható. A csütörtökre várt ciklon valójában még ki sem alakult, és az utolsó pillanatban is megváltozhat az iránya – mondta a Telexnek Cséki Gergő, az Időkép meteorológusa szerda délután.

A januárihoz fogható hidegekre azért nem kell számítani, és a hó is várhatóan kevesebb lesz. A csapadék várható mennyisége most a Dunántúl északi felén látszik a legnagyobbnak, holott januárban éppen északnyugaton esett a legkevesebb.

„Fontos hangsúlyozni, hogy a mediterrán ciklonok pályája viszonylag kis eltéréssel is sokat változtathat a részleteken: már néhány tíz-száz kilométeres módosulás is döntő lehet abban, hol esik a legtöbb csapadék, és pontosan hol húzódik az eső-hó határa” – mondta a meteorológus. Éppen ezért nem lehet megúszni, hogy folyamatosan figyeljük a frissülő előrejelzéseket.

Csütörtökön az ország legnagyobb része a ciklon előoldalára fog esni, ezért a legtöbb helyen valószínűleg eső lesz. Északon viszont beragadhat a hideg légtömeg, emiatt arrafelé tartósabb havazásra is készülhetünk. Péntektől egyre inkább kerülünk át a ciklon hátsó, hidegebb oldalára, így az esőzést több helyen váltja majd havazás, ami maradandó hótakarót is hozhat.

Mitől ilyen kiszámíthatatlan?

Ahogyan azt a januári hideg idején is írtuk, a kiadósabb havazásokért mifelénk általában a mediterrán ciklonok a felelősek. A végeredmény leegyszerűsítve azon múlik, hogy a ciklon középpontja, amely végig a meleg és a hideg légtömeget elválasztó határon táncol, pontosan hova is esik. Kerülhetünk a ciklon meleg oldalára, ami jellemzően esővel jár, és kerülhetünk a hideg oldalra, ez jó eséllyel havazást okoz. Ha viszont a középpont épp fölöttünk halad át, akkor hatalmas különbségek tudnak kialakulni az országon belül.

Az operatív törzs is úgy adott ki figyelmeztetést, hogy valójában nem tudják biztosan megmondani, hogy a már csütörtökön érkező csapadéknak milyen lesz a halmazállapota. A legnagyobb hidegek szombatra érkezhetnek, ekkorra hajnalban -10, -15 Celsius-fok sem kizárt.

Mindenesetre figyelmeztettek, hogy aki autóval indul el, az csak a téli útviszonyokra felkészített járművel tegye. Érdemes élelmiszert, egy palack ivóvizet és kabátot is bekészíteni az autóba, és indulás előtt a havat az egész járműről le kell takarítani, nem csak a szélvédőkről. Ha egy település vagy településrész átmenetileg megközelíthetetlenné válna, a készenléti szervek gondoskodni fognak az emberek ellátásáról – írták.

Ez utóbbi helyzet kialakulására egyelőre kicsi az esély, de aki emlékszik a 2013. márciusi hirtelen hófúvásra és mindenre, ami ezzel járt, annak ismerős lehet a probléma.

Nem lesz újra 2013

Bár egyes hírekben már a 13 évvel ezelőtti helyzettel állítják párhuzamban a most várható helyzetet, Cséki Gergő megnyugtatott minket, hogy most nem kell olyan típusú extrém időre számítani, mint amilyenre 2013. március 15-én volt példa, és amelyről jó eséllyel mindenkinek a belügyminisztériumi sms jut eszébe arról, hogy ha elfogy az üzemanyagunk, üljünk át egy másik autóba. „Akkor többfelé az erősen viharos szél és főként a keleti országrészben a tartós ónos eső is gondot okozott. Erős, viharos szélre most is kell számítani, főként pénteken, ami hófúvást okozhat, de a 13 évvel ezelőttihez hasonló, 100 kilométer/órát meghaladó széllökésektől nem kell tartani.

2013-ban a mediterrán ciklon érkezése előtt már két-három nappal tudni lehetett, hogy komoly időjárási helyzettel állunk szemben, az jóval kiterjedtebb és alacsonyabb középponti nyomással rendelkező légörvény volt – magyarázta a szakértő a 13 évvel ezelőtti kivételes időjárással kapcsolatban, amely rendkívül súlyos fennakadásokat okozott az ország számos pontján.

Az, hogy egy ilyen légmozgás az év elejihez hasonló extrém hideget hozzon, meglehetősen ritka forgatókönyv. Egy-két évtizedenként fordul elő hasonló – mondta korábban a Telexnek Nagy-Kurunczi Rita, az Időkép vezető meteorológusa. Ahhoz hasonló országos havazásra szerinte legutóbb 2012 februárjában volt példa, amikor az időjárási helyzetet szintén egy mediterrán ciklon alakította. A hideg levegő akkor a Földközi-tenger medencéjét elérve mediterrán ciklont generált, mely hazánk időjárását több napon keresztül meghatározta, nagy havazást és hófúvásokat okozva – éppen úgy, mint januárban. Délkeleten akkor helyenként 40 centinél is több hó hullott, és nem mellesleg a Balaton is befagyott – mondta a meteorológus.