Miért visznek jeget a világ leghidegebb helyére a tudósok?

Az Antarktiszon európai kutatók egy csoportja megnyitotta a világ első jégtrezorját, ahol a haldokló gleccserek „emlékeit” őrzik meg a jövő nemzedékeknek. Az első minták az Alpokból érkeztek, ahol a gleccserek 90 százaléka eltűnhet az évszázad végére. A jégmagok rétegeiben történeti információk találhatók a hőmérsékletről, a légkör összetételéről, a vulkánkitörésekről és az emberi szennyezésről. Segítségükkel a tudósok most és a jövőben megérthetik, mi változott, milyen gyorsan és miért. Így az emberiség felkészülhet a klímaváltozás következményeire. A Deutsche Welle riportja.

A videó a Deutsche Welle és a Telex együttműködésének keretében jelent meg.

Új-zélandi kutatók 2024-ben meg akartak vizsgálni egy területet az Antarktisz egyik legdélibb szigete, a Ross-sziget közelében. Azért mentek oda, mert korábban ott gázbuborékokat láttak, és remélték, hogy a hely még mindig buborékos, és kutathatnak ott. De idén nem egy, hanem több tucat gázforrást találtak: a Ross-tengerből rengeteg metán szivárog, ami rossz hír az emberiségnek.

A kutatók, akik a Nature Communicationsben publikálták eredményeiket, a part mellett, a jégtakaró alatt 5-240 méteres mélységben találták a metánforrásokat. A vizsgálatokhoz használtak akusztikus felméréseket, távirányítású járműveket, illetve búvárruhában személyesen is megvizsgálták a sekélyebb vizeket. A kutatók olyan területet vizsgáltak, amit évtizedek óta rendszeresen felmérnek, ami azt jelenti, hogy a szivárgások nagy része új jelenség. Hogy mi okozza, azt nem tudni pontosan, de a hasonló múltbéli folyamatokat a klíma változásának tulajdonították. Az éghajlat felmelegedése vékonyítja és csökkenti a sarki jégtakarókat, a jég pedig sok gázt tart a víz alatt, például a metánt – a jég fogyásával viszont ezek a gázok kiszabadulhatnak.