Nem csak a koncentrációt rontja, egyensúlyproblémákat is okozhat a sok telefonozás
Az okostelefonok korában nem meglepő, hogy rengeteg szó esett az elmúlt években a telefonfüggőségről, a magyar kormány gyakorlatilag be is tiltotta az iskolai mobilozást emiatt. A dolog persze ennél árnyaltabb, attól sem feltétlenül lesz függő valaki, ha állandóan a telefonján lóg, de mivel az egész életünket átszövő eszközökről van szó, mindenképpen érdemes foglalkozni a függőség okaival. Ezt tették most a Semmelweis Egyetem kutatói is, akik azt találták, hogy a személyiség önmagában nem tesz senkit függővé, a túlzott idejű mobilozás pedig nemcsak pszichés terhet jelent, hanem hosszú távon fizikai következményekkel is járhat.
Az Acta Psychologicában megjelent tanulmányban a kutatók 18–35 éves egyetemisták körében vizsgálták meg, hogy hogyan függ össze az okostelefon-használat a mentális és fizikai egészséggel, valamint a kognitív működéssel, és az alanyok személyiségét, valamint mentális állapotát is vizsgálták. A használati szokások alapján a kutatók három csoportot alkottak: a „tisztán szociális jellegű” felhasználók csak kapcsolattartásra, beszélgetésre használják a telefont, a „mérsékelt folyamat jellegű” használók emellett már hírfogyasztásra, szórakozásra, tartalomfogyasztásra is,
az „erős folyamat jellegű” felhasználók pedig napi négy-öt órát, vagy még többet töltenek a telefonjukkal és náluk már a tartalomfogyasztás kerül előtérbe.
A kutatást vezető dr. Takács Johanna szerint a legfontosabb megállapítás az volt, hogy a személyiség, azaz a magas pontszám a neuroticizmus skálán önmagában nem tett senkit telefonfüggővé. „Vagyis nem arról van szó, hogy aki hajlamos negatív érzelmek átélésére, szorongásra, depresszióra, stresszre, az törvényszerűen függő lesz – a döntő tényező az, hogy mennyire tudja szabályozni a saját viselkedését, érzelmeit, impulzusait és mennyire tart attól, hogy lemarad valamiről” – mondta.
A kutatás szerint nem is a telefonozással eltöltött idő a legnagyobb probléma, hanem az, hogy hogyan és mire használjuk a telefont. Ha valaki passzívan görgeti a hírfolyamot, reeleket, tiktokokat és egyéb rövid videókat, annak az agya folyamatos ingereknek lesz kitéve, ami kimeríti a figyelmet, rontja a koncentrációt, és hosszabb távon mentális megterhelést okozhat. A harmadik kategóriába tartozóknál ez azzal járt, hogy az elvártnál gyengébben teljesítettek a figyelmi és emlékezeti feladatokban, rosszabbul aludtak, erősebb volt bennük az állandó új ingerek utáni vágy, és kevésbé tudtak ellenállni, amikor valamit azonnal meg akartak nézni, elintézni vagy átélni.
A telefonozással eltöltött idő hossza a fizikai hatásokban is kimutatható, azzal, hogy a telefonra folyamatosan le kell nézni, emiatt a fejünket előretoljuk és lehajtjuk, jelentős terhet helyezünk a nyaki szakaszra. Ez nemcsak fájdalomforrás lehet, hanem a nyak ízületeinek korai kopásának kialakulását is okozhatja. Ráadásul ha sokáig előrehajtva tartjuk a fejünket és állandósul ez a rossz tartás, az egyensúlyproblémát okozhat. „Ez nemcsak az okostelefon-használat ideje alatt jelentkezik, hanem a mindennapi tevékenységekre is hatással van” – mondta Seregély Beáta tanársegéd, a kutatás fizikai méréseinek szakértője.
A kutatók hangsúlyozták, hogy mindez nem azt jelenti, hogy el kell venni vagy büntetéssel kell távol tartani a fiatalokat a telefontól, inkább arra lenne szükség, hogy segítsék őket a tudatosabb használatban. Ebben segíthet például az értesítések letekerése, a közösségi médiára szabott időkorlát, a lefekvés előtti telefonmentes idő, valamint a több mozgás és a helyes testtartás gyakorlása. Az is fontos, hogy fejlődjön a fiatalok önkontrollja és csökkenjen bennük a kimaradástól való félelem. Így azok is sokkal kisebb eséllyel válnak telefonfüggővé, akik érzékenyebbek, szorongóbbak vagy hajlamosabbak a stresszre.
