Nem azért fázol, mert hideg van, hanem mert nem tudod, hogy kell felöltözni

Olyan emberként, aki nyáron, harminc fokban is képes fázni, az utóbbi hetek mínusz 5 körüli nappali fagyai állandó kínt jelentenek, miközben a Lappföldön és Norvégiában élő ismerőseim kacagva hógolyóznak, sétálgatnak mínusz 20-30 fokos hidegben is. Hogy megértsem, mi a titkuk, tisztáznom kellett a fázás biológiáját és kémiáját, ugyanis ebből következik mindaz, amivel a vacogás elleni komplett fegyvertár kifejleszthető. Melegen öltözködni is tudni kell, nem elég felkapni egy alkalmasnak képzelt kabátot, el kell sajátítani a rétegezés módszerét, nem hiába szajkózta ezt annak idején édesanyánk. Sőt, figyelni kell a ruhadarabok anyagára, az egyéni érzékenységünkre, egyszóval ilyenkor nem a divat, hanem a funkcionalitás nézőpontját kell előre venni. De még ennél is fontosabb, hogy fittnek kell lennünk, pszichésen stabilnak, és nem árt, ha a vitaminraktáraink is fel vannak töltve.

A fázás biológiája

A fázás egy vészreakció – magyarázta kérdésemre dr. Zsákai Annamária, az ELTE Embertani tanszékének docense, aki az emberi hőérzékelésről folytat tanulmányokat. A túl nagy meleg és hideg is sérüléseket okozhat a szövetekben, és ezek ellen védekezik így a szervezet. Azért is káros a túl magas láz, vagy a testünk lehűlése, mert a szervezetünkben az enzimek is 37 fok körüli hőmérsékleten szeretnek dolgozni. A fázás érzését tehát az idegrendszerünk állítja elő, és ez nemcsak az abszolút hőmérséklettől függ, hanem ezer más körülménytől is ezen kívül. Már az alap-testhőmérséklete sem ugyanolyan mindenkinek, ezt is befolyásolhatja az életkor, az idősebbek emiatt gyakran fázékonyabbak. De hatással lehetnek rá a nemi különbségek is, és a nőknél ezen belül is változhat a menstruációs ciklus vagy más hormonális változások szerint. De még a különböző napszakok között és a fizikai aktivitásunk változása szerint is lehet a testhőmérsékletünkben különbség.

„Ács Ferenc meteorológus kollégámmal arra lettünk figyelmesek, hogy a diákok ugyanazokat az időjárási viszonyokat nagyon másképp érzékelik, a téli mínuszokban volt, aki rövidnadrágban, más meg nagykabátban járt be az egyetemre – mondta Zsákai Annamária. – Azt vizsgáltuk, hogy a testösszetevők közül a zsír és az izom mennyisége hogyan alakítja a hőérzetet. Kiderült, hogy az izom és a zsír szigetel. Akinek a normálisnál lényegesen kisebb az izomtömege, az jobban fázik, akinek pedig nagyobb, az jobban bírja a hideget. Ugyanez igaz volt a zsírtömegre is. Azt is megtudtuk a kísérletek során, amikor az alanyok testösszetevőit, ruházatát és a hőérzetüket vizsgáltuk, hogy a nők és a férfiak másképp érzékelték a hideget. A nők hasonló körülmények és testösszetétel mellett jobban fáztak, és több ruhát vettek magukra, mint a férfiak.”

Hogy mennyire fázunk, függ még az anyagcserénk gyorsaságától vagy lassúságától is. Az anyagcsere pedig attól is függ, mennyire rendszeresen sportolunk. Ha valaki növeli az izomtömegét, és állandóan pörgeti vele az anyagcseréjét, az nagyobb pozitív hatással lehet a hőérzetre, mintha csak alkalmanként mozogna. A hőérzetet befolyásoló körülményekbe a tartós betegségek is beleszólhatnak: vitaminhiány, cukorbetegség, pajzsmirigy-problémák és sok más, például az is, ha dohányzunk. Ennek az a magyarázata, hogy a kezünk és a lábunk alapban fázékonyabb, mert az apró vérerek ott közelebb vannak a felszínhez, ezek működését pedig befolyásolhatja a dohányzás.

Az emberi szervezet normái persze változnak, hozzá tudunk szokni a környezet hőmérsékletéhez. Aki huzamosabb ideig melegebb éghajlaton él, nehezebben viseli a hideget, és fordítva. Sokat számít az adott ország felfogásának, kultúrájának kérdése is, az, hogy mi a közfelfogás a hidegről és a melegről, vagy éppen arról, hogy mikor mennyire kell melegen öltözni.

Az sem egyértelmű, hogy ha alaposan átfázunk, amikor ordító mínuszokban várunk a késésben levő vonatra fél órát, akkor törvényszerűen betegek leszünk. Ehhez el kell érni egy kritikus pontot. Ilyenkor a legfontosabb kérdés nemcsak az, hogy milyen vastag kabát van rajtunk, hanem hogy az immunrendszerünk hol tart, milyen egészségi állapotban van a szervezetünk. Ha megfázunk, lehet, hogy a tudtunkon kívül a szervezetünkben már apró, gyulladásos folyamatok indultak el, vagy túl sokat stresszelünk, vagy nem mozgunk, nem vagyunk elég fittek és izmosak, vagy alacsony a D-vitamin-szintünk, esetleg vashiányunk van – sorolta Zsákai Annamária. Ráadásul hiába szinonima a köznyelvben a „nátha” és a „megfázás”, valójában ezt nem a hideg okozza, hanem egy felső légúti vírusos fertőzés, aminek a hideg csak besegít annyival, hogy gyengíti a szervezetünk védekező képességét.

Hogy néz ki mindez kívülről?

A hőérzet sok mindenből áll össze, nemcsak belülről, de kívülről is több tényező befolyásolja egyszerre. Nem csak a hőmérséklet számít, a mínusz 2 fokot is lehet mínusz 10-nek érezni. Az emberi test energiaegyenlegét az időjárás a hőterheléssel határozza meg, mint egy integrált mutató – magyarázta Ács Ferenc meteorológus. Ez a mutató az időjárás elemeitől függ: a napsugárzástól, a felhőzettől, a léghőmérséklettől, a légnedvességtől és a széltől.

A napsugárzás melegít, a derült égbolt pedig a légköri visszasugárzásnak tulajdoníthatóan hűt. Minél nagyobb a felhőzet, annál nagyobb ez a visszasugárzás – tehát ha felhős az ég, mindig melegebb van. A léghőmérséklet a levegőben lévő hő mutatója – attól függ, milyen hatással van a testünkre, hogy a hő merre vándorol, a testünk felé vagy az ellenkező irányba. A légnedvesség mindig melegítő hatással van a testre. Az utolsó elem pedig a szél, ami mindig hűt. Ez nyáron kellemes, télen viszont még jobban fázunk tőle, különösen akkor, ha sietünk, és toljuk magunk előtt a levegőt, hiszen ilyenkor a légáramlással tovább hűtjük magunkat.

Az időjárás elemeitől kialakult hőtöbbletre vagy hőhiányra kétféleképpen reagálunk: izzadással, vagy azzal, hogy felöltözünk. Nagyon nem mindegy, hogy hogyan: a lezárt ruha mikroklímát teremt a bőr felszínén, azaz helyben nagyon felmelegíti. Ettől izzadni kezdünk, ami pedig megint hűteni fog. Ezért működik a réteges öltözködés és a természetes anyagok, amelyek szálai közé is levegő kerül – ez nagyjából úgy funkcionál, mint a dupla ablak. Maga a levegő is egy szigetelőréteg, a lényeg az, hogy a saját testhőnkkel melegítsük magunkat, a ruházat funkciója pedig az, hogy ne szökjön el ez a hő. Tehát az ideális ruházat a vízgőzt és izzadságot átereszti, de a hőt leszigeteli – magyarázta Ács Ferenc.

Hogyan öltözködjek hidegben?

Nekünk északon muszáj alkalmazkodnunk a hideghez, különben fél évig nem mehetnénk sehová – meséli lappföldi magyar olvasónk, Lilla. Itt a gyerekeket is mindennap kiviszik játszani kétszer egy órára, hóban, esőben, mínusz húsz fokban is, bár akkor azért rövidebb időre. Kisebb korukban pedig kint, a hidegben altatják őket. „A Magyarországon kapható téli holmik nagy része komolyabb mínuszokban egyszerűen nem ér semmit. Itt úgy járunk télen, mint aki síelni megy” – mondja.

Évek óta Norvégiában élő kollégánk elengedte az esztétika kérdését, amikor hidegebb éghajlatra költözött. Az ő és a családja tapasztalatai szerint nem a márka, nem a dizájn, és még csak nem is az ár a fontos, hanem kizárólag az anyag, amiből a ruhák készülnek. Mínuszokban mindig kell aláöltözet, méghozzá gyapjú, abból is a merinói a legjobb, mert nem szúr – számolt be nekünk tapasztalatairól Patrícia. Egy hosszú gyapjúalsó, cicanadrág (férfiaknak is!) és gyapjúzokni ég és föld a többi anyaghoz képest, de még a gyapjúnál is melegebb a kasmír. Ezek drágábbak ugyan, de mindent lehet vadászni használtan, és mivel a jó anyag tartósabb is, még másodkézből is tovább bírják, mint a fast fashionből származó műszálas ruhadarabok.

Ha kabát, akkor toll, mondják a tapasztalt fagyjárók, és itt is a rétegek miatt működik a dolog. Aki nem akar libák életére törni, válasszon újrahasznosított tollból készült kabátot, ezek közül is az a legjobb, amin szél- és vízvédő réteg is van. A másik megoldás, amivel sok norvég él, hogy a vékony tollkabátot egy nagy, rendes télikabát alá veszi, így teljes a védelem. Lehet persze kezeslábasban is járni, arrafelé még felnőtteknél sem szokatlan dolog ez, gyerekeknél pedig alap, sőt hasznos, ha dupla.

Fontos a vastag talpú cipő is, ami a skandinávoknál gyakran kétrészes a fent magyarázott rétegek miatt. A legjobb az, főleg nedves időben, amelyiknek a lábrésze gumicsizmára hasonlít, a szára pedig anyagból van, de ennél is melegebbek a valódi bőr-irha hótaposók, csak ezek nem vízállók, tehát csak száraz hidegre valók.

Az északiak szerint nem városi legenda, hogy a hő legalul és legfelül távozik leginkább, tanácsadóink ebben is a gyapjúra esküsznek, sőt van, aki mínusz tíz alatt a gyerekre a téli sapka alá egy bebújós kommandós réteget is húz. A sál legyen cső, mondják, és a kabát alatt a helye, a kabát fölé tekergetett sálak puszta divatcikkek. A Fenn, a messzi északon blog remek gyakorlati útmutatója szerint fontos még figyelni arra, hogy minden kicsit nagy legyen (levegő, rétegek), kesztyűből az egyujjas az igazán meleg, az ötujjasok csak divatcikkek. A biológusok tanácsait hasznosítva mindezt érdemes az egyéni tulajdonságainkhoz szabni, hiszen mindenki másképp fázik, majd alaposan megvizsgálni a szelet, páratartalmat, felhőket, és ezután öltözni okosan. Ha pedig megvan az összes réteg, és még járni is tudunk, akkor mozgás, ki a szabadba, meg persze vitaminok, izomnövelés, zsírrétegnövesztés és kevés stressz.