A tévé mostantól nem arra való, hogy nézzük, hanem hogy főzzön nekünk, és megszervezze a párizsi utunkat

A tévéipar sok szempontból elképesztő, de van benne egy fura ellentmondás: ahogy egy lelkes rajongó elkezd beszélni arról, hogy milyen lenyűgöző a tévékbe bújtatott technológia, a képminőség, a színek, a hangok, az elképesztő méretek, az átlagember tekintete pillanatok alatt elborul, fókuszt vált, és lehet látni, hogy már csak a teste van velünk.

De tartson ki, tényleg érdekes! A tévépiac császára összességében még mindig a Samsung, de a prémium kategória koronája az LG OLED-eké, és szorosan a nyomukban van a TCL és a Hisense, amik próbálnak mind méretben, mind teljesítményben rálicitálni a nagy múltú gyártókra.

Ezen a ponton elkezdtem leírni, hogy minden évben van egy trend, amire a két dél-koreai gyártó egyszerre ráugrik, mint például két éve az átlátszó tévé. Viszont ránéztem a 2025-ös CES-en készült cikkünkre, és elborzadtam: gyakorlatilag pont ugyanazt tudom írni, mint egy éve Hanula Zsolt:

„További fejlemény, hogy a »nagyobb, szebb, okosabb« vonal önmagában már nemigen mozgatja meg a vásárlókat, a felbontást nincs igazán értelme hová növelni, a hajlított képernyős, 3D-s és hasonló trükkök meg mind egy szálig besültek. Szóval nehéz kitűnni és újat mondani, több kell hozzá, mint ezredszer is feltenni az idei CES slágerét, és bemondani, hogy ja kérem, mesterséges intelligencia van benne.”

Idén az egész expót leuralta az MI, és ez várható a következő években is. A technológia rengeteg szempontból hasznos, és igenis helye van a világban, de a Samsung és az LG bemutatói alapján még nem tudtam eldönteni, hogy tényleg annyira jó ötlet-e beleerőszakolni a nappalinkba, mint amennyire a nagy gyártók szeretnék. Igaz, még azt sem mondanám, hogy semmi értelme.

A Samsung volt a gyorsabb, vasárnap tartott prezentációt az újdonságokról, amikkel 2026-ra készül – vagy amikkel egyébként minden évben megjelenik a CES-en, mint például a teljesen összekötött otthoni okosgépek, amik a bemutatók szerint valahogy minden évben hatékonyabban dolgoznak együtt, mint valaha. Ez persze nemcsak a Samsungra igaz, mindenki megígéri minden évben, hogy már a küszöbön a nap, amikor mindent elvégez helyettünk a hűtőnk, a sütőnk, a porszívónk és a mosógépünk, de ez még mindig nem valósult meg úgy, ahogy a videókban látszik.

Na de térjünk vissza a Samsungra! Többek között ezeket mutatták be:

• a Micro RGB-tévét, ami normál mérettől 130 hüvelykig lesz kapható (ami gyönyörű és óriási, és soha nem fogom tudni megfizetni);
• a Music Studio 5 és 7 bluetooth-os, wifis hangfalakat;
• a Freestyle+-t, a hordozható projektoruk új, kicsit fényesebb verzióját;
• az OLED-tévéik új generációját, amiknek az egyik leglátványosabb tulajdonságuk, hogy hézag nélkül cuppannak a falra;
• a műalkotások mutogatására szánt Frame-et, ami még mindig nagyon jól néz ki;
• a HW-QS90H soundbart;
• és azt, hogy az eszközeik hogyan működnek együtt, amit itt már bemutattunk.

Na de mi van az MI-vel? Már eddig is ott volt a tévékben, de most sokkal inkább előtérbe kerül az operációs rendszerben. Mostantól még több mindent tud majd: le tudja venni a nézők vagy a kommentátorok hangját a meccsek közvetítéséről; adatok alapján megjósolja, kinek van nagyobb esélye nyerni, amit el is magyaráz; és hatékonyabban fog elvileg ellátni alapfeladatokat. Emellett a tévés személyi asszisztens válaszol kérdésekre a műsorról, amit nézünk; és a bemutatott példa alapján elvileg olyat is tud majd, hogy kérésre ad receptet arról, hogy kell elkészíteni a képernyőn látható ételt – és a receptet át tudja dobni a hűtőnek, sütőnek. Elvileg.

Képzeld azt, hogy nincs kábel

Az LG hétfőn tartott bemutatót, amin megjelent az új robotjuk, CLOiD, és a szintén egymással nagyon összehangolt háztartási gépeik, de bemutatták a tévéik új generációit is. Az OLED-es G6 20 százalékkal fényesebb, mint a tavalyi G5, és ugyan egymás mellé téve ez elég látványos különbség volt, én azért a G5-öt is nagyon szívesen elfogadnám. A műalkotásos Gallery TV-jük is nagyon szép, bár keretekből kevesebbféle van, mint a Samsungnál – igaz, egy mágnescsíkról és némi fáról, műanyagról van szó, úgyhogy igazából egy kis kézügyességgel bárki gyárthat személyre szabott szegélyt a minigalériája köré. Az LG Micro és Mini RGB-tévéi is elképesztően színesek, én nem is tudom megmondani, hogy melyik gyártóé néz ki jobban, inkább azt várom, hogy a technológia a megfizethető kategóriába is lecsorogjon.

A bejárás során a márka képviselője két újdonságot emelt ki: egyrészt a W6 tévét, amit teletömtek csúcstechnológiával, és mégis alig vastagabb, mint egy telefon, sőt, még kábelek sem lógnak belőle, ugyanis a vezérlődoboza vezeték nélkül kapcsolódik hozzá, 10 méteres távolságon belül. Emellett ez is szinte rés nélkül cuppan rá a falra, így ránézésre szinte olyan, mintha egy műalkotás lenne.

Itt is megjelenik az MI, mármint még jobban, mint eddig, személyi asszisztensként. A film megállítása nélkül lehet majd kérdezni épp szóló zenékről, színészekről, helyszínekről, de akár arra is meg lehet kérni, hogy rakjon össze egy útitervet egy ötnapos párizsi útra. Ehhez lefoglalja a képernyő egy részét, bár nem igazán értem, ki akar úgy filmet nézni, hogy ha eszébe jut egy kérdés, akkor nem leállítja a műsort, amíg utánanéz, hanem miközben megy a film, elkezd beszélgetni a távirányítójával. Ennek ellenére az LG és a Samsung szerint van erre kereslet.

Az LG nem nyúl bele a műsorba úgy, mint a Samsung például a sportkommentár némításával, inkább csak kiegészíteni akarják a műsorokat, és nem akarnak a néző arcába nyomulni folyamatosan. Természetesen mindkét nagy gyártó asszisztense a népszerű mesterséges intelligenciákra támaszkodik, a Copilotra és a Geminire, és az interakciók nagy része nem hagyja el a tévét, nem kerül ki a nagyvilágba. Csak olyankor kérnek a tévék internetes segítséget, ha külső információra van szükség.

A kínai nagy tévé

Nem állítom, hogy a Hisense 163MX volt a legjobb vagy a legszebb tévé, és ennek ellenkezőjét sem. Az viszont biztos, hogy ez volt az egyik legnagyobb tévé, amit láttam a kiállításon. Az átmérője 163 hüvelyk, azaz 4,14 méter, igazi monstrum. Micro RGB, úgyhogy elképesztő színeket produkál, és szemből gyönyörű, de ha az ember már kicsit oldalról nézi, akkor nagyon látványosak az egyes panelek, és a sötét részek közel sem annyira részletgazdagok, mint lehetnének. Ettől függetlenül szívesen ajánlanám majd bárkinek, mikor néhány hónap múlva megjelenik, bár néptévé biztos nem lesz belőle. Még nincs hivatalos ár, de az eggyel kisebb verzió 100 ezer dollárról indult, és egy márkaképviselő szerint simán előfordulhat, hogy a nagyobb tévé 200 ezer dollárnál (66 millió forintnál) is drágább lesz.

A TCL-nél is hasonló babérokra törnek, a csúcs ott is a 163 hüvelykes Micro LED-tévé volt. Nem hiszem, hogy ez a tempó sokáig tartható lesz, hiszen nincs nagy kereslet ezekre a gyönyörű képű, de méregdrága tévékre, de az biztos, hogy az expókon nagyon jól mutatnak.

Bár elméletben nagyon jól hangzik, hogy minden eszközünk kommunikál egymással, ez a legtöbb embernek elérhetetlen vágyálom, hiszen már egyesével is elég vaskos árcédulájuk van. Emellett ha az ember mindenét egy gyártótól veszi, akkor ugyan lehet, hogy néhány dolog kényelmesebb lesz, de az is könnyen előfordulhat, hogy elszigeteli magát más gyártók újításaitól. Arról nem is beszélve, hogy továbbra sem értem, miért nem lehet megállítani a filmet, mielőtt rákeresek, hogy kell mondjuk branzínót sütni, de belátom, hogy nem vagyunk mind egyformák.