Tudósok tíz évig kutatták, hogy fertőz egy szupervírus, míg a Google MI-jének két napra volt szüksége

A Google mesterséges intelligenciája (MI) két nap alatt jutott ugyanarra a következtetésre, amiért az Imperial College London tudósai tíz évig dolgoztak – írja a Live Science. A kutatók azt vizsgálták, hogy egy antibiotikum-rezisztens szupervírus hogy fertőz meg baktériumokat, és mielőtt publikálták volna az eredményeiket, megkérdezték a Google tudósokat segítő MI-jét, hogy mit gondol a témáról.

A kutatás során azt vizsgálták, hogy egy, a baktériumokat támadó vírus (cf-PICIs) hogyan fertőz meg olyan sokféle baktériumot. A tudósok azt feltételezték, hogy a vírus valószínűleg lelopkodja más, baktériumokat célzó vírusok farkait, amikkel azok betolják a fertőző génjeiket a baktérium sejtjébe. Ez beigazolódott, ami nagy előrelépést jelenthet az antibiotikum-rezisztens kórokozók elleni küzdelemben.

Becslések szerint évente 4,95 millióan halnak meg az antibiotikumokra rezisztens baktériumok okozta fertőzések miatt. Ezt sok tényező okozza: a gyógyszerek helytelen és túlzott használata az egyik legnagyobb mozgatórugója, de nagyon fontos a mikrokörnyezet is, vagyis az a környezet, amiben a baktériumok és a vírusok szaporodnak. A gyógyszerek hatásának romlása aggasztó probléma, hiszen ez hosszú távon azzal is járhat, hogy az antibiotikumok veszélyessé válhatnak, ahelyett hogy segítenének. A rezisztencia annak köszönhető, hogy a kórokozók evolúciós folyamatoknak köszönhetően hamar immunissá válhatnak az ellenük kifejlesztett gyógyszerekre, sőt akár fertőzőképességük is megnőhet ennek hatására.

Mielőtt publikálták volna az eredményüket, megkérték az MI-t, hogy nézzen rá a problémára. Két nappal később az eszköz több lehetséges választ is kidobott, amik közül egy az volt, hogy lehet, hogy az említett vírus más vírusok farkait lopkodja.

„Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy az algoritmus képes volt megvizsgálni a rendelkezésre álló bizonyítékokat, elemezni a lehetőségeket, kérdéseket feltenni, kísérleteket tervezni és ugyanazt a hipotézist felállítani, mint amire mi jutottunk el több évnyi fáradságos tudományos kutatás során, de az idő töredéke alatt”

– mondta José Panadés, a kutatás vezető szerzője. Megkérdezték a Google-t, hogy valahogy hozzáfértek-e az eredményeikhez, de a cég azt állította, hogy nem.

Persze az MI nem tudta konkrétan megmondani, hogy biztosan ez vagy az a megoldás, de nagyban megkönnyítheti a tudósok munkáját, ha például kizár egyértelmű vakvágányokat (amiket persze meg is kell indokolnia, hogy a kutatók higgyenek neki). Ez a technológia nem teljesen új, a magyar rákgyógyszer-kutató cég, a Turbine már évek óta ezzel a módszerrel dolgozik.

Bár ez az eset sikernek tűnik (a kutatók még nem lektorált munkája itt olvasható), a mesterséges intelligencia használata kutatásokban még egy vitatott téma. Az MI által javasolt kísérletek gyakran nem megismételhetőek (ami ugye a kutatások egyik alapvető fontosságú eleme), és persze sokszor egyszerűen téves következtetésekre jutnak, vagy hallucinálnak (azaz gyakorlatilag hazudnak).