Remegő föld, fortyogó magma és feszült figyelem – a világ több vulkánja is mocorog

Mozgalmasan indult az év több vulkáni területen is. Vannak tűzhányók épp kitörésben, de jelentős figyelem fordul olyan területek felé is, ahol magma mozoghat a mélyben, ami esélyt adhat vulkánkitörésre. Múlt hétvégén számos helyszínen történtek fontos események, ezeket röviden összefoglaljuk.

Szantorini

Az elmúlt napokban a földrengések száma csökkent, a korábbi 200–250 darab, 2 vagy nagyobb magnitúdójú (M) napi földmozgás után 100 körüli alkalmat regisztráltak. A hétfő azonban erősen kezdődött, ismét volt egy 5,1 M földrengés, ami 10 kilométer mélyben pattant ki, nem sokkal egy 4,2 M után. A péntek este közzétett tudományos magyarázat szerint a Szantorinitől északkeleti irányba lévő piciny sziget, Anüdrosz alatt van egy aktív magmás test a földkéregben 10–20 kilométer mélyen, aminek a mozgása, nyomása okozza a kőzettest-elmozdulásokat. Péntek este volt egy másfél órás időszak, amikor úgy tűnik, fluidumok (oldatok, gázok) intenzív feláramlása is történt, és ez folyamatos földrengést (földremegést) okozott. A vészhelyzet továbbra is fennáll.

Az új tudományos értelmezés, amit a földrengésadatok újraszámolása, pontosítása után kapott szeizmikus képre és a Szantorini szigetén lévő GPS-állomások adataira alapoztak, magma mozgására vezeti vissza a földrengésrajt. Ilyen típusú esemény még nem történt e térségben, ami miatt fokozott az érdeklődés, és nagy a súly a tudósok, a szakemberek vállán.

Tavaly szeptember–októberben először Szantorini alatt történt kisebb magmafeláramlás (ez nem újdonság, nem is kapott jelentős figyelmet), aztán idén január végén változott a helyzet, és a szigettől északkeletre indult egy erőteljes földrengésraj. Ez egy új magmatömeg földkéregbe nyomulására vezethető vissza, ami Anüdrosz alatt történhet. E térség tele van egykori kőzetelmozdulások vetőzónáival, most e gyengeségi síkok mentén történnek a kőzettest-lezökkenések. Ez egy széthúzásos eseményt okoz, ami miatt Szantorini GPS-állomásai is erőteljesen északkeleti irányba mozognak, miközben süllyedést mutatnak. A nagy kérdés, hogy mi van a középpontban, azaz Anüdrosz környékén. E területen még nem volt vulkáni működés, itt nincsenek szenzorok, nem tudjuk, mi zajlik.

Mi lehet most, merre tovább? Három lehetőség van:

1. A földrengésraj lassan veszít erejéből és megszűnik, a magma a mélyben marad. Ez az optimális kimenet.
2. A földrengésraj lassan veszít erejéből, sőt alig pattannak ki földrengések, a csend azonban nem jelenti azt, hogy a magma mozgásképtelenné vált. Számos példa van (például El Hierro, 2011; La Palma, 2021; Reykjanes-félsziget, Izland, 2021–2024) arra, hogy vulkánkitörések előtt alig pattannak ki földrengések, majd váratlanul indul kitörés.
3. A magma nyomása okozhat egy jelentősebb földrengést is (>6 M), ez a legrosszabb, kis valószínűségű szcenárió szerint akár víz alatti tömegmozgást és szökőárat is okozhat. A meggyengült felső földkéreg nagyobb lehetőséget adhat a magma felnyomulására is.

Jelenleg nincs más lehetőség, mint fokozottan figyelni a jeleket. Sajnos nincsen egy korszerű, érzékeny műszerhálózat a területen. Talán ez az eseménysor segíti, hogy létesüljön Szantorini szigetén is van egy vulkánobszervatórium, bár ez nem egyszerű, mert a tengervíz alatti területet bonyolultabb monitorozni. Az elmúlt napokban telepítettek víz alatti szondákat, várjuk ezek első eredményeit. Mindazonáltal a vészhelyzet fenntartása jogos és fontos.

Campi Flegrei

Olaszországban az elmúlt 24 órában egy erős földrengésraj (több mint 200 földrengés) volt a kalderavulkán peremén, a földrengések túlnyomó többsége ismét Solfatara, Pozzuoli környékén volt, a legerősebb 3,9 M nagyságot ért el, amit a lakosság is érzett. Ezt megelőzően egy másik, a földrengésrajtól független, 3,9 M rengés is történt a Nápolyi-öbölben. A polgári védelem bizottsága is összeült, hogy értékelje az eseményeket, és tájékoztatta erről a lakosságot.

A földrengésraj alapvetően az évek óta tartó felszínemelkedéshez, a sekély mélységben történő fluidumáramláshoz kapcsolódik. A felszínemelkedés sebessége nem nőtt az elmúlt időszakban, nincs jelenleg jele annak, hogy magma nyomulna fel.

Etna

A vegyes, lávaöntő és robbanásos kitörés tovább tart. A vulkán dél-délnyugati oldalán lefolyó láva már 1850 méter tengerszint feletti magasságba ereszkedett, keresztezte a népszerű Altomontana utat, közben égeti fel a fenyőfákat. Sokan látogatnak ki a lávafronthoz, ami azért nem veszélytelen, mert az izzó láva és a hó hirtelen keveredése robbanásos reakcióval jár, a lávacafatok több száz méteres körzetben szóródhatnak szét. A helyi hatóságok közleménye szerint az aktív lávafolyam csak szakavatott túravezetőkkel látogatható.

Közben a csúcsi területen, a Délkeleti kráterben pulzáló robbanásos kitörések zajlanak, aminek vulkáni a hamufelhője dél-délkeleti irányba sodródik, emiatt le kellett zárni a cataniai repteret, a repülőjáratokat Palermóba irányítják.

Reykjanes-félsziget

Izlandon, Svartsengi területén a felszínemelkedés, ha lassan, de továbbra is zajlik, a tavaly novemberi vulkánkitörés óta több mint 20 centiméter az emelkedés. Ennek oka a 4–5 kilométer mélységbe nyomuló friss magma nyomása. A számolt magmatérfogat már meghaladta azt a minimális értéket, ami az elmúlt kitörések tapasztalata alapján vulkáni működéshez vezethet. Azaz bármikor megindulhat egy újabb vulkánkitörés, és ennek ismét nem lesz előjele, legfeljebb fél órával előtte.

Most teljesen csendes földrengések szempontjából a térség, de ez ebben az esetben sem jelent inaktivitást. A magma körüli kőzettest már annyira át van hevülve, hogy rugalmasan reagál a magma nyomására, és nem törik. A készülődés nem csak a földgátak megerősítését jelenti: újabb, nagy érzékenységű földrengés-érzékelő műszereket helyeztek ki, hogy időben meg tudják hozni egy vulkánkitörés előtt a szükséges intézkedéseket, így legfőképpen a Kék Lagúna turistaparadicsom vendégeinek kitelepítését.

Spurr

Az Alaszka legnépesebb városa, Anchorage közelében, 130 kilométerre nyugatra emelkedő tűzhányó tíz hónapja mutatja az ébredezés jeleit, azaz alatta magma nyomul fel, és ez több száz földrengés (tavaly április óta 2700) kipattanásával jár, a legerősebb 2,9 magnitúdójú volt. Az ehhez kapcsolódó felszínemelkedés (egy év alatt 6 centiméter) is jelzi a magma mozgását és növekvő nyomását. Továbbá olvad a vulkánt borító hó, a kráterben egy kis tó is kialakult.

Egy esetleges vulkánkitörés esetén a legnagyobb veszélyt a vulkáni hamu jelenti, ami leállíthatja a légi közlekedést. A vulkán 1953 után 1992-ben tört ki (mindkettő VEI=4 nagyságú volt), azóta tart a szunnyadás. Az előbbi esetben a robbanásos kitörés 6 milliméteres vulkáni hamuréteggel fedte be Anchorage városát, 1992-ben pedig a repülőket tartotta a földön.

Afar

Nagyon keveset tudunk az etiópiai Afarban zajló eseményekről, csak időszakosan érkezik egy-egy hír egy erős földrengésről. Pénteken egy 6-os magnitúdójú földrengés pattant ki az elmúlt hetek számos 5 magnitúdójú földrengései után. E területen már több mint 60 ezer lakost telepítettek ki, ami mutatja a helyzet súlyosságát. Ha lennének itt műszerek, akkor valószínűleg a Szantorini térségéhez hasonló erős földrengésrajt regisztrálnának. E területen két, hosszabb idő óta szunnyadó vulkán (Fentale, Dofan) is van, és valószínűsíthetően a mostani földrengések magma mozgására utalnak.

Az eseményeket folyamatosan követjük, elemezzük a Tűzhányó blog Facebook-csoportjában.

A szerző geológus-vulkanológus, az MTA levelező tagja, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Kőzettan-Geokémiai tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, a Tűzhányó blog szerzője.