Miért rázza napok óta földrengés Szantorinit, és meddig fajulhat a helyzet?

Miért rázza napok óta földrengés Szantorinit, és meddig fajulhat a helyzet?
Szantorini 2025. február 4-én – Fotó: Alkis Konstantinidis / Reuters
Dr. Harangi Szabolcs
geológus-vulkanológus

Az elmúlt néhány napban felerősödtek a január 27-én megindult földrengések az Égei-tengeren lévő Szantorini szigetétől északkeletre. Több mint kétszáz földrengés pattant ki a hétvégén, több tucat esetben ezek erőssége meghaladta a 4-es magnitúdó fokozatot. Hétfőn már két 5-ös magnitúdójú földrengés is kipattant. A turisták mellett már sok helyi lakos is igyekszik elhagyni Szantorinit.

Mi okozza ezt a napok óta tartó erős földrengésrajt, és lehet-e ennél rosszabbra is számítani?

A földrengések a szigettől északkeletre, mintegy húsz–harminc kilométer távolságban pattannak ki. A hipocentrum, azaz a kőzetelmozdulás mélysége többnyire két és tíz kilométer közötti, de van néhány mélyebb fészekmélységű rengés is. Szantorini nevét, illetve a földrengések hírét hallva a legtöbben a 3650 évvel ezelőtti vulkánkitörésre gondolnak, és a jelenlegi földrengésrajt is automatikusan egy esetleges ilyen esemény előjeleként veszik. A földrengések elemzése és a földtani háttér azonban ezt nem támasztja alá, ugyanakkor megnyugvásra sem ad okot. Ez a térség, az Égei-tenger a Föld egyik legaktívabb területe, ahol pusztító földrengés és vulkánkitörés egyaránt történhet.

Az Égei-tenger medencéje és annak környezete Európa leginkább földrengés-veszélyeztetett területe, ahol akár 8-as magnitúdójú földrengés is előfordulhat, és ahol szinte nincs nap, hogy valahol ne pattanjon ki egy földrengés. Ennek két fő lemeztektonikai oka van:

  1. Az Afrikai-kőzetlemez északi irányú mozgása és az Eurázsiai-kőzetlemez alá való bukása (szubdukciója), valamint az alábukó kőzetlemez lassú hátragördülése, a szubdukciós ív hátrálása. Ez az Égei-tenger medencéjének déli részét érinti leginkább.
  2. Az Anatóliai-kőzetlemez nyugati irányú mozgása a hírhedt Észak-Anatóliai törészóna mentén, ami szintén széthúzásos, azaz extenziós feszültséget kelt. Ez főleg az Égei-tenger északi medencéjére van hatással.

A jelenlegi földmozgások alapvetően az első eseménysorral kapcsolatosak.

Több veszélyforrás is van

Az Afrikai-kőzetlemez nagy sűrűségű, óceáni típusú, azaz bazaltos földkéregből és az alatta lévő harzburgitos földköpenykőzetből felépülő anyaga bukik a szilárd, de képlékenyen viselkedő földköpenybe. Ez egy íves vulkáni övet hozott létre a peloponnészoszi Szuszaki és Methana vulkánoktól, Mílosz, Szantorini vulkánokon keresztül Niszüroszig. Az alábukó kőzetlemez nagy sűrűségű, ezért nem sekély szögben nyomul bele a földköpenybe, hanem közben süllyed is, és ez egy hátragördülő mozgást jelent, aminek eredményeképpen az alábukás helye lassan dél felé mozog. Ez pedig húzza magára a felette lévő kőzetlemezt, amiben az alábukás övével párhuzamos csapásban, arra merőlegesen széthúzásos feszültség alakul ki, ami normál vetők menti lezökkenéseket, elmozdulásokat, ezzel földrengéseket okoz, és mély árkokat alakít ki a tenger alatti felszínen. Szantorini is egy ilyen földtani helyzetben található.

A Kréta sziget térségében húzódó alábukási zóna előterében található a délnyugat–északkeleti csapású Khrisztiana–Szantorini–Kolumbo (Kolumposz) vulkáni zóna, ami egy száz kilométer hosszú, negyvenöt kilométer széles árokban helyezkedik el. Az árok két oldalán jelentős, normál vetők okozta lezökkenések, meredek, akár több száz méteres tenger alatti sziklafalak vannak. A vulkáni öv kialakulása tehát az alábukás okozta széthúzáshoz kapcsolódik, a vulkáni működés pedig az alábukó kőzetlemez feletti földköpenyben zajló magmaképződéshez köthető. A Khrisztiana már inaktív vulkán, a Szantorini egy potenciálisan aktív, bár jelenleg szunnyadó vulkáni rendszer, itt az utolsó vulkánkitörés 1950-ben történt. Tőle északkeletre van a tenger alatti Kolumbo és még 24 további vulkán, ahol 1650-ben volt az utolsó vulkánkitörés.

A jelenlegi földrengésraj tehát ebben a tektonikus árokban történik, ahol az elmúlt száz évben vulkáni működés és földrengés is okozott halálos áldozattal járó eseményt.

1650-ben a Kolumbo kitörése hetven ember halálával járt, amiért elsősorban a kitörés során kiáramló vulkáni gázok és a kitörés során történt víz alatti lejtőomlás miatti szökőár voltak a felelősek. (Ez utóbbi Szantorini szigetén mintegy húsz méter magas hullámot okozott.) A vulkánkitörés több fázisban zajlott, közben volt egy kis idő, amikor egy piciny sziget is kialakult, de ezt aztán a tengerhullámok gyorsan elmosták. A vulkánkitörést riolitos magma felszínre robbanása okozta, több mint öt köbkilométer mennyiségű vulkáni anyag jutott a felszínre és egy jelentős méretű vulkáni felépítmény alakult ki a tenger alatti felszínen. A közelmúltbeli kutatások kimutatták, hogy jelenleg is van olvadéktartalmú magmatározó a Kolumbo alatt hét–tizenkét kilométer mélyen, sőt ennek felső részén a kőzetolvadék-tartalom jelentősnek mondható.

Turisták és helyi lakosok igyekeznek elhagyni Szantorinit – Fotó: Alkis Konstantinidis / ReutersTuristák és helyi lakosok igyekeznek elhagyni Szantorinit – Fotó: Alkis Konstantinidis / Reuters
Turisták és helyi lakosok igyekeznek elhagyni Szantorinit – Fotó: Alkis Konstantinidis / Reuters

A víz alatt számos helyen van komoly szén-dioxid-gázkiáramlás, ami szintén komoly veszélyforrást jelent. 2011–2012-ben volt egy jelentős vulkanotektonikus földrengésraj a Kolumbóhoz köthetően, amit mintegy tizennégy millió köbméter magma felnyomulása okozott a földkéregben, és ez vagy tíz centiméter felszínemelkedéssel is járt. Vulkánkitörés ekkor azonban nem történt, bár jelezte, hogy ez egy élő vulkáni rendszer. Fontos azonban azt is hangsúlyozni, hogy a kőzettani és geokémiai kutatások rámutattak arra is, hogy a Kolumbo és a Szantorini két különböző vulkáni rendszer, eltérő összetételű magma van a földkéregbeli magmatározóban, közöttük nincs kapcsolat.

A térség kiemelten veszélyes a tektonikus eredetű földrengések miatt is. Az 1956 júliusában kipattant, 7,5-es magnitúdójú Amorgos földrengés, majd az azt követő, 6,9-es magnitúdójú földrengés egy normál vető menti elmozdulásra, majd az alábukó kőzetlemezben történt kőzetmozgásra vezethető vissza. Az Amorgos földrengést több száz kilométeres körzetben érezték és okozott károkat. Mintegy nyolc–tíz méteres elmozdulás, lezökkenés történt az Amorgos vető mentén. Ötvenkét ember halt meg, több mint százan megsebesültek, háromezernél több épület rongálódott meg súlyosan. A földrengés a víz alatti meredek felszínen jelentős földcsuszamlást okozott, ami szökőárat indított el, ez Amorgos sziget délnyugati részén húsz méter magas hullámot okozott. Tizenhárom perccel később jött a 6,-es magnitúdójú földmozgás, ami viszont száznegyven kilométer mélyen, az alábukó kőzetlemezben történt.

Mi jöhet most?

A fentiekből kiviláglik, hogy ez a térség a Föld egyik legaktívabb területe, ahol földrengések, vulkánkitörések és vulkáni gázok kiáramlása is komoly gondot okozhat. Most egy ilyen krízishelyzet alakult ki, amiben fontos látni a múlt földtani történéseit, a veszélyforrásokat, hogy felkészüljünk a jövőbeli lehetséges eseményekre. Ebben természetesen gondolni kell a legrosszabb forgatókönyvre is, ami jelen esetben egy nagy erejű (7 feletti magnitúdó) földrengés kipattanása, a meredek lejtőkkel szabdalt tenger alatti területen ezzel járó földcsuszamlás és az emiatt kialakuló szökőár. Ennek az esélye nem nagy, mégis fontos erre is számítani.

Ugyanakkor az sem kizárt, hogy a földrengésraj hasonló erősségű földmozgásokkal folytatódik, majd abbamarad. Végül nem zárható ki az sem teljesen, bár jelenleg ennek a legkisebb a valószínűsége, hogy a földkéregben magma nyomul fel, és ez okozza a földrengésrajt.

A helyzet kritikus, és szükséges a folyamatos figyelem és értékelés, amit a görög szakemberek végeznek, beleértve a lakosság tájékoztatását, illetve biztonságos helyre szállítását. Az eseményeket folyamatosan követjük, elemezzük a Tűzhányó blog Facebook-csoportjában.

A szerző geológus-vulkanológus, az MTA levelező tagja, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Kőzettan-Geokémiai tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, a Tűzhányó blog szerzője.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!