Jövő nyáron indul az online autóátírás Magyarországon, összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat

Júliustól nem kell majd okmányirodába mennie annak, aki magánszemélyként Magyarországon forgalomban lévő használt gépjárművet szeretne vásárolni vagy eladni, esetleg megváltoztatná a jármű üzemben tartóját. A belföldi használtautó-piacon 2023-ban több mint 820 ezer autó cserélt gazdát, ami hatalmas terhelést jelentett az okmányirodáknak. Ezen enyhíthet a személyesen vagy elektronikusan elvégzett regisztráció után használható Digitális Állampolgárság alkalmazás megjelenése, amelybe számos járművekkel kapcsolatos lehetőség is bekerül.

A felhasználóknak nemcsak elektronikus aláírásra, de a dokumentumok kitöltéséhez fejlesztett ePapír funkcióra is szükségük lesz, amely életesemények szerint csoportosítja az ügyintézési lehetőségeket. A rendszer indulását övező félelmekről és a későbbre várható funkciókról Both Andrást, a fejlesztésért felelős Idomsoft Zrt.-t felügyelő Digitális Magyarország Ügynökség vezérigazgatóját kérdeztük.

Megmarad a személyes ügyintézés lehetősége

Bár január 16-tól megszűnik az eddig ismert Ügyfélkapu, ez csak az ügyfelek azonosításának módjában jelent változást, hiszen a helyét a kétfaktoros azonosítás után elérhető Ügyfélkapu+, illetve a Digitális Állampolgárság Platform (DÁP) veszi át az ismert webes ügyintézési felületeken, a DÁP önmagában is lehetővé teszi, hogy mobiltelefonon intézzük ügyeinket, de emellett megmarad a személyes hivatali ügyintézés lehetősége is. Ezzel kapcsolatban Both azt mondta, hogy ebben később sem várható változás, illetve kiemelte az évek óta elérhető Kormányablakbusz szolgáltatást, amely meghirdetett időpontokban járja a kistelepüléseket, és lehetőséget ad a helyieknek a személyes ügyintézésre. Az állami digitalizációs ügynökség vezetője szerint fontos, hogy

a mozgó okmányirodákban szintén az elektronikus rendszer szolgáltatásai működnek, de azok használatában az ügyfelek azonosítása után az ügyintézők segítenek.

Ezért aki ezt a lehetőséget választja az autóátíráshoz, az jövőre sem érzékel majd nagy változást az eddigiekhez képest.

Nem előzmény nélküli azoknak a félelme, akik attól tartanak, hogy személyes adataik kerülnek veszélybe, amikor egy, akár több tízmillió forint értékű autó átírását bízzák az új elektronikus állami rendszerre. A 2019 óta létező Jármű Szolgáltatási Platform (JSZP) nevű járműelőélet-lekérdező felület indulásának heteiben adatvédelmi incidens történt, majd a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság megállapította, hogy a Belügyminisztérium nem tartotta be az adatvédelmi jogszabályt.

Néhány napig nemcsak az autók műszaki vizsgáinak időpontját, az erről készült képeket és más adatokat, az eredetiségvizsgálatok alapadatait, valamint a korábban rögzített futásteljesítményt lehetett letölteni, hanem rendszerhiba miatt a jelenlegi és korábbi tulajdonosok nevét és lakcímét is. Összesen több mint 11 ezer ember adatai, illetve a vizsgákon az autókról készített fotókon szereplők arcképe került nyilvánosságra 2019. január első napjaiban.

Both András szerint az ügyben lefolytatott vizsgálat kiderítette, hogy az autókkal és más járművekkel kapcsolatban az állami járműnyilvántartásban szereplő adatok nem voltak megfelelően rendezettek. Sok esetben nem megfelelő helyre rögzítették a személyes adatokat az ügyintézők, vagyis a műszakivizsga-biztosok, és ilyen jellegű problémát tártak fel a fotókkal kapcsolatban is. Mindez nem jelentett adatvédelmi kockázatot addig, amíg a nyilvántartáshoz csak a hivatalok és a vizsgaállomások fértek hozzá, de a lakosságnak szánt JSZP élesítése előtt valóban nem észlelték idejében a hibát. Az adatszivárgást később elhárították, azóta nem volt hasonló incidens.

Nem lehet nyom nélkül keresgélni a felhasználók adatai közt

A Digitális Magyarország Ügynökség vezérigazgatója úgy látja, nem megalapozottak azok a félelmek, amelyek szerint a DÁP indulásával még inkább átláthatatlanná válik, hogy ki éri el a személyes adatainkat az állam oldaláról vagy kívülről. Az elvi betekintési lehetőség eddig is megvolt, akit pedig a titkosszolgálat akart megfigyelni, azt a közhiteles nyilvántartások böngészésénél egyszerűbb módon megtehette, tette hozzá. A Digitális Állampolgárság Platform Általános Szerződési Feltételeit egyeztették Péterfalvi Attila adatvédelmi biztossal, és ezeket bárki megnézheti a regisztráció előtt.

A járműves ügyintézés jogi kereteit a DÁP-törvény is szabályozza, de az induláshoz hatályon kívül kellett helyezni az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés nevű szolgáltatást is, mert nem minősült elektronikus aláírásnak, illetve nem felelt meg az európai uniós szabályoknak. Az új megoldás használatához az autó eladójának és a vevőnek egyaránt kell hogy legyen államilag jóváhagyott elektronikus aláírása, illetve DÁP-regisztrációja. Ezt kóddal, ujjlenyomattal és arcfelismeréssel is lehet majd használni, nagyjából úgy, ahogy a már évek óta létező elektronikus banki szolgáltatásokat.

Aki sikeresen belépett a járművekkel kapcsolatos ügyintézési felületre, az a rendszám megadásával behívhatja az elektronikus adásvételi szerződés űrlapra a tulajdonában lévő jármű egyéb azonosító adatait. Ezután meghívhatja majd a vásárlót is, akinek jóvá kell hagynia a részvételt, és hogy a személyes adatai szintén bekerüljenek a szerződésbe.

Bár az online szerződésen is kötelező lesz szerepeltetni a jármű árát, a pénzt továbbra sem az állami felületen kell majd átutalni, hanem a feleknek magánúton kell elintézniük a pénzátadást.

Az eredetiségvizsgálatra is változatlanul el kell majd vinni a járművet, és ennek sikeressége a jövőben is a tulajdonosváltás feltétele marad.

Nem minden átírási funkciót kötnek be azonnal az online rendszerbe

A fejlesztési tervek közt szerepel, hogy a tulajdonos-, illetve üzembentartó-váltáshoz szükséges kötelező biztosítást is a DÁP felületén lehessen megkötni, illetve a régi szerződést lemondani. Both András szerint a gépjárműves ügyintézési felület jövő júliusra tervezett kiterjesztésekor nem biztos, hogy bevezetik ezt a funkciót. Mint elmondta, ennek nem technikai, hanem piaci okai vannak, hiszen egyebek mellett el kell dönteni, hogy milyen módon, illetve milyen sorrendben szerepeljenek a biztosítók egyedi ajánlatai a találati listán.

A tulajdonosváltás után a jármű új okmányait, tehát a forgalmi engedélyt és a törzskönyvet, üzembentartó-váltáskor pedig az új forgalmi árát eddig az okmányirodában kellett kifizetni. Erre a DÁP-felhasználóknak elektronikus felületen lesz lehetőségük, hiszen a fizetéshez átirányítja őket az alkalmazás egy biztonságos felületre, majd a tranzakció végén vissza az államira.

A vagyonszerzési illetéket szintén az államnak fizetik a használtautó-vásárlók, és ehhez is az új platformot használhatják majd, akik a DÁP-ot választják,

az új forgalmit és a törzskönyvet postán kapja majd meg az érintett.

Mivel a Magyarországon forgalomban lévő járművek adatait az itteni közúti ellenőrzések alkalmával elektronikusan is le tudják kérdezni a hatóságok, az elektronikusan átírt járműveket az ügyintézés befejezése után, névre szóló okmányok nélkül is használhatják majd az új gazdáik. A vásárlást a törvény szerint a szerződéskötéstől számított 15, az eladást pedig 8 napon belül kell bejelenteni, de ezek az elektronikus felületen az ügylet lezárásakor automatikusan megtörténnek, illetve idejében kiderül az is, hogy a jármű nem áll-e elidegenítési tilalom alatt.

Külföldről származó új és használt autókat a járművekkel kapcsolatos DÁP-szolgáltatás jövő év közepi indulásakor nem lehet majd online forgalomba helyezni, és Both András szerint egyelőre nem alakították ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe tartozó regisztrációsadó-eljárás integrált felületét sem. A járműhonosítási eljárás és műszaki vizsgáztatás előjegyzésének rendszerbe építése pedig szintén várat magára. Mivel az új lehetőségben egyelőre az autókereskedők tevékenységéhez szükséges funkció sem szerepel az induláskor, a kereskedők továbbra is a kormányablakoknál intézhetik el a cégük nevére vásárolt, illetve eladott autók adminisztrációs ügyeit, ahogy a flottakezelők is.

Bár az autóátírás egyes elemeit eddig is elintézhettük online, Both szerint a DÁP-pal az a cél, hogy a felhasználóknak ne egyesével kelljen összevadászniuk a különböző ügytípusokat és szolgáltatókat, hanem egyetlen felületen vezessék végig őket a teljes folyamaton, és itt megadjanak nekik minden segítséget a már meglévő szolgáltatásokra és nyilvántartásokra építve. Ezzel valósul meg a DÁP első életesemény-alapú ügyintézési lehetősége, amelyet 2027-ig továbbiakkal bővítenek. A tervek közt a gyerekszületés és a költözés életeseményeihez kapcsolódó adminisztráció digitalizációja is szerepel.