Sikeresen elindult az elmúlt évtizedek legambiciózusabb űrmissziója

Elindult a SpaceX, sőt, az emberi űrutazás évtizedek óta legveszélyesebb küldetése, a Polaris Dawn űrmisszió. A Dragon űrkapszula négyfős legénységgel a fedélzetén indult útra, hogy hamarosan 1400 kilométeres magasságban álljon Föld körüli ovális pályára. A NASA Apollo-programja, azaz a fél évszázaddal ezelőtti holdra szállások óta nem járt ember ilyen távol a bolygótól.

A Dragon kapszula már levált a rakéta felső fokozatától, a Falcon 9 pedig leszállt a SpaceX Just Read the Instructions drónhajójának fedélzetén az Atlanti-óceánon, ezzel befejezve negyedik küldetését. A Dragon útját ezen a weboldalon lehet nyomon követni.

A kapszula most kezdeti elliptikus pályára állt, amelynek maximális magassága körülbelül 1200 kilométer, a minimális magasság pedig körülbelül 190 kilométer. A Space.com azt írja, hogy a timeline így fog kinézni:

• Miután néhányszor körbeutazza a Földet, a Crew Dragon körülbelül 1400 kilométeres magasságra fog beállni.
• A második napon a Dragon körülbelül 700 kilométeres magasságra süllyed, ahol addig marad, amíg meg nem kezdi visszatérését a Földre.
• Ezen a magasságon a Polaris Dawn legénysége végrehajtja küldetésének legkritikusabb részét: a történelem első kereskedelmi űrsétáját. Ez a misszió harmadik napján fog megtörténni. Az űrséta nagyjából két óráig tart majd a Crew Dragon nyomáscsökkentésének kezdetétől a kapszula bezárásáig és a kabin nyomás alá helyezéséig.
• A küldetés negyedik napján Starlink-bemutatót tartanak majd: a Polaris Dawn legénységének üzenetét fogja a SpaceX internetes műholdkonstellációja továbbítani a Földre.
• Az ötödik napon a legénység felkészül a visszatérésre, ami a tervek szerint a fellövés utáni hatodik napon fog megtörténni.
• Ha minden a tervek szerint halad, a Polaris Dawn legénysége ejtőernyővel a floridai partok közelében ér majd az óceánba, a néhány, előre kijelölt potenciális leszállási zóna egyikében, ahol egy mentőhajó fogja visszahozni az űrhajót és a legénységet is a szárazföldre.

Bár az eredeti tervek szerint augusztus 26-án indultak volna, a startot végül eltolták egy nappal, mert hélium szivárgott a Falcon 9 hordozórakéta egyik eleméből. Azóta pedig több alkalommal is azért napolták el újra és újra a lehetséges indulást, mert az előrejelzések rendre azt mutatták, hogy olyan rossz lett volna az időjárás a kapszula tervezett landolásának idején, hogy nem lett volna biztonságos a visszatérés. Végül egészen mostanáig kellett várni, hogy az indulás és az érkezés is megfelelő körülmények között történhessen.

Az űrmisszió fő célja, hogy a SpaceX letesztelje a hosszabb űrutazásokhoz készített eszközeit, felszereléseit. Ebben a magasságban már jelentős sugárzás éri majd a legénységet, ugyanis a pályájuk néha beviszi majd a kapszulát a Van Allen sugárzási övbe, ami két vastag gyűrű, tele elektromosan töltött részecskékkel. Így például a biztonsági rendszereket is ki tudják próbálni, és meg tudják vizsgálni az űrbéli sugárzás emberekre gyakorolt hatását, de ami talán még fontosabb: a legénység két tagja űrsétát is tesz.

Bár ez a Nemzetközi Űrállomáson gyakran előfordul, most egy kicsit nehezebb lesz. Egyrészt a sugárzás miatt a SpaceX új űrruhát fejlesztett, ami elvileg jobban bírja a zord körülményeket, másrészt a kapszulának nincs olyan légzsilipje, mint az űrállomásnak, így nemcsak a két űrsétáló lesz kitéve az űrbéli körülményeknek, hanem a nyitva tartott kapszulában maradó legénység is. Ha sikerrel járnak, az nagy előrelépést jelenthet a privát űrutazások világában, a komoly, felfedező űrrepüléseknél és az egyelőre az extrém luxus csúcsának számító űrturizmusban is – már csak azért is, mert ha összejön, ez lesz az első nem állami finanszírozású űrséta.

Az űrutazás vezetője és finanszírozója Jared Isaacman milliárdos, a Shift4 nevű online fizetési platform alapítója. A csapat további tagjai az amerikai légierő pilótája, Scott „Kidd” Poteet, illetve a SpaceX két mérnöke, Anna Menon és Sarah Gillis. A tervek szerint összesen öt napot töltenek majd az űrben, ahol különféle kísérleteket fognak elvégezni. Ha minden jól megy, a NASA 1966-os Gemini–11 küldetésének rekordját is megdöntik, és a Földtől az eddigi legtávolabbi pályára állnak majd. Egyúttal Menon és Gillis lehetnek az első nők, akik ilyen messzire utaznak.

Az űrsétát a tervek szerint a harmadik napon hajtják majd végre, nagyjából 700 kilométerre a Földtől. Mivel nincs légzsilip, az egész kabin vákuum alá kerül, ami miatt egyrészt lehet, hogy nehezebb lesz visszazárni és újra nyomás alá helyezni a kapszulát, másrészt előfordulhat, hogy a vákuum miatt mérgező anyagok oldódnak ki a kapszulában található felszerelésekből. A SpaceX erre azt mondta, hogy megtették a szükséges lépéseket, hogy ezt elkerüljék.

Az egyik, űrben végzett kísérlet a Starlink műholdas-internetes rendszer lézeres kommunikációs képességeit teszteli majd. A cég szerint ez kiemelten fontos, hiszen ha működik, ez lehet a fő kommunikációs módszer a későbbi Hold- és Marsmissziók során.

A küldetés orvosi tisztje Mennon, aki nemcsak a legénység többi tagjának egészségére figyel, hanem több kísérletet is el kell végeznie, amiben a szintén mérnök Gillis is segíti majd. Vizsgálni fogják többek között azt, hogy hogyan befolyásolja az űrutazás az ember egészségét – ugyanis sokan tengeribetegséghez hasonló tüneteket produkálnak –, valamint hogy milyen hatása van a szervezetre a sugárzásnak. Emellett olyan mintákat gyűjthetnek be a saját testükből, amiket már befolyásolt az űrutazás, ami sokat segíthet különböző kutatásokban.

Mindezek hosszútávú célja az, hogy megágyazzanak Elon Musk Marsküldetéseinek, esetleg kolonizációs missziójának. Musk egyik fontos küldetésének tekinti, hogy hozzájáruljon ahhoz, hogy az emberiség egyszerre több bolygón is megtelepedjen, ebben látja a fajfenntartásunk kulcsát – még ha gyakorlatilag adósrabszolgákkal is kell megépíttetnie az első kolóniát. Már több határidőt is szabott ennek, de valószínűbb, hogy egy holdbázis építése hamarabb megvalósul.