Alaposan felforgatja a használt telefonos piacot, hogy 2025-től az EU-ban csak USB-C-s telefonokat lehet eladni

Az Európai Unió 2022-ben úgy döntött, hogy elég a különböző kábelekből, 2024 végétől szinte minden kisebb elektronikai eszköznek USB-C-s töltővel kell piacra kerülnie. Ez várható volt, az Apple nagyjából egy hónappal korábban jelentette be, hogy az iPhone is átáll az univerzálisabb szabványra. Bár a hangsúly a médiában a telefonokon volt, valójában többek között tabletekre, fényképezőkre, egerekre, GPS-ekre, kézi játékkonzolokra, fülhallgatókra is vonatkozik a szabályozás, sőt, 2026-tól már minden új laptopnak is USB-C-snek kell lennie.

Fogyasztói oldalról nehéz hibát találni az intézkedésben, hiszen ez elméletben azt jelenti, hogy elég lesz egy töltő – na meg egy jó időbeosztás – egy háztartásba, hogy mindent fel lehessen tölteni. Az is szándéka az EU-nak, hogy a gyártók olyan verziókat is áruljanak a termékeikből, amikhez nem adnak töltőt, mindezzel csökkentve a felesleges kábeleket és az elektronikai hulladék felhalmozódását.

Mégis van, aki tart a változástól: azok a nagy cégek, amik használt készülékeket újítanak fel és adnak el újra. A GSMA nevű, távközlési szolgáltatókat tömörítő érdekvédelmi szervezet, valamint a Back Market, a Refurbed, a Dipli, az Easy Cash, a Flip (ami itthon Rejoy.hu-ként fut), a Fnac Darty, az Ingram Micro, a Sirrmiet, a Swappie és a WeFix júniusban arra kérte az uniós döntéshozókat egy nyílt levélben, hogy gondolják újra a dolgot, ugyanis a jelenlegi állás szerint a döntés nemcsak az új eszközökre vonatkozik, hanem a felújított, használt piacra is.

Az Apple csak a nagyjából még két hétig legújabbnak számító, 15-ös iPhone-ba rakott eddig USB-C-s töltőt, ami azt jelenti, hogy elméletben ezek a cégek gyakorlatilag kidobhatnák a slágertermékeknek számító 11–14-es szériát és a iPhone SE-ket. Becsléseik szerint a jelenlegi használtmobil-készlet 60 százaléka nem felel meg az előírásnak.

Az azonban árnyalja a problémát, hogy csak azokra a termékekre vonatkozik a szabályozás, amiket az EU-n kívülről, 2024. december 28. után hoznának be. Ha egy telefont ez előtt már eladtak az EU-ban, akkor gyakorlatilag addig körözhet, ameddig csak teljesen felújíthatatlanná nem válik.

A levél szerint sok vállalat külföldről, főleg az USA-ból és Japánból szerzi be a használt készülékeket, mert ott ennek a procedúrának komolyabb kultúrája van, mint Európában, főleg Kelet-Európában – bár a régió javuló tendenciát mutat. A CCS techipari elemzőcég szerint nagyjából nyolcmillió eszközt kéne kidobni 2025-ben, ami kétmilliárd dolláros (hétszázmilliárd forintos) kiesésnek felel meg.

Blaumann Bence, a Rejoy.hu ügyvezető igazgatója a Telex kérdésére azt válaszolta egy keddi sajtótájékoztatón, hogy ők nem aggódnak. Most sok olyan cég, ami a külföldi importra épített, próbálja felvásárolni az EU-s készleteket, és más országokban kénytelenek árat emelni, hogy pótolják a várható kiesést.

„Szerintem kicsit elhamarkodott döntést hoztak az EU-ban”

– mondta Blaumann.

Ők azért nem aggódnak, mert egyrészt a készletük nagy részét EU-s magánszemélyektől vásárolják, másrészt már kialakítottak egy olyan európai partnerhálózatot, ami 2025-től is képes biztosítani a szabályozásnak megfelelő készletet. Blaumann szerint most azoknál van káosz, akik eddig nem építettek ki ilyen hálózatot.

Amiatt is magabiztos, mert látja, hogy a bejelentések után néhány hónappal már hozzájuk is eljutnak a legújabb iPhone-modellek, használtan. Ez alapján valószínű, hogy ahogy egyre több lesz az USB-C-s iPhone, úgy a következő néhány évben egyre inkább ilyeneket akarnak majd venni a felújított termékekre pályázó vásárlók, így a nem túl távoli jövőre már kikopnak a Lightning-töltős modellek, és minden import USB-C-s lesz.