Akár már idén elindulhat az űrbe az új magyar űrhajós, de előtte még amerikai kiképzés vár rá

Kiválasztották az új magyar űrhajóst: Kapu Tibor lehet az az ember, akit Magyarország hosszú évtizedek után ismét a világűrbe küld, míg a tartalék űrhajós Cserényi Gyula lesz, ők fogják elvégezni a kiképzés utolsó fázisát. A HUNOR (Hungarian to Orbit, azaz Magyar Föld Körüli Pályára) nemzeti kutatóűrhajós-program a 2021-ben elfogadott magyar űrstratégia eleme, célja, hogy magyar űrhajóst küldjön a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetére.

A 32 éves Kapu Tibor gépészmérnök végzettségű, eddig leginkább az autóiparban dolgozott, és főleg akkumulátorfejlesztéssel foglalkozott. Nyolc tudományos kísérletet kell majd végrehajtania az ISS fedélzetén abban a harminc napban, amikor ott tartózkodik. Tartaléka, a 35 éves Cserényi Gyula eredetileg villamosmérnök.

Már eddig is komoly kiképzésen estek át

A négy űrhajósjelöltet tavaly márciusban mutatták be a külügyminisztériumban: Kapu Tibor és Cserényi Gyula mellett versenyben volt még Szakály András tervezőmérnök és dr. Schlégl Ádám ortopéd sebész is.

„A kiválasztás egy elég hosszadalmas folyamat volt, de önmagában is rengeteg tapasztalatra tett szert minden szakember, aki idáig részt vett a programban – mondta a Telexnek Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős biztos Kapu Tibor kiválasztása után. – 2022. január 31-én zárult a jelentkezési szakasz, több mint 240-en jelentkeztek érvényesen, ebből elég hamar kiválasztották a legjobb százat, a legjobb negyvennégyet, huszonötöt, majd a legjobb nyolcat, majd négyet.”

Az első kiképzési szakaszban a jelöltek az űrkutatással kapcsolatos alapvető ismeretekkel, az űrügynökségek tevékenységével, illetve a küldetéssel ismerkedtek, majd a másodikban az utazás során szükséges tudományágakba – űrdinamika, rakétaelmélet, élettan – kaptak betekintést. A kiképzés harmadik fázisában a jelöltek szakmaspecifikus ismereteket szereztek, például a Nemzetközi Űrállomásról, és bekapcsolódtak a kutatás-fejlesztési munkába is.

Tesztelte őket a Magyar Honvédség légiereje a kecskeméti bázison, és a Terrorelhárítási Központ (TEK) és a Semmelweis Egyetem irányítása alatt hatnapos izolációs tréningen is részt vettek, aminek a célja az volt, hogy felkészítse őket az űrutazásra. Utóbbi egy 48 négyzetméteres konténerlétesítményben zajlott: a helyiséget úgy alakították ki, hogy a jelöltek megtapasztalhassák, milyen kihívásokkal szembesülhetnek az utazás során. Így a mindennapi munkájukat, a tisztálkodást, az alvást és az étkezést is úgy kellett elvégezniük, nagyon speciális körülmények között. A létesítményben tudtak edzeni, egy külön munkaterületen pedig tudományos kísérletek modellezésén dolgoztak, mint például gyógyszer- és anyagtudományi kísérletek, 3D-nyomtatás, valamint rádiótechnikai és áramlástani folyadékkísérletek.

Mindegyik űrhajósjelölt megkapta a kisrepülőgépes szakszolgálati engedélyét, 2023 novemberében műrepülő gyakorlatot is végeztek, fizikai felkészülésük során úszóedzéseken vettek részt, és dietetikus követte nyomon a táplálkozásukat. Télen az Egyesült Államokban az űrállomás moduljaival, eszközeivel ismerkedtek meg egy életnagyságú modell segítségével, de a mikrogravitációs környezetben való elsősegélynyújtásra is kiképezték őket.

„A kiképzés maga is része volt a válogatásnak, mert több körben szűrték a jelentkezőket. Fizikai, orvosi, pszichológiai, szakmai, kommunikációs, problémamegoldási és személyiségjegyekre vonatkozó vizsgálatokon estek át a jelöltek. Ezek alapján több mint ötven szempontot elemeztek a szakértők, úgyhogy egész tekintélyes mennyiségű dokumentáció gyűlt össze minden jelöltről” – mondta Ferencz Orsolya.

A folyamatban részt vett az Európai Űrügynökség (ESA), és voltak a válogatási folyamatban olyan szakaszok, amelyeket az ESA vagy éppen amerikai szakemberek vezettek, például az Axiom Space kollégái. „Most az űrhajósjelöltek nemrég Houstonban voltak egy többirányú gyorsulást tesztelő vizsgálaton, ott az amerikai kollégák készítettek róluk nagyon részletes vizsgálatokat. A Semmelweis Egyetem csapata nagyon komoly feladatokat látott el és lát el most is a programban, többek között az erőnlét és a fizikai és pszichológiai állóképesség tesztelésénél, az étkezési program összeállításánál is. Az izolációs programban a Terrorelhárítási Központ és a Semmelweis Egyetem működött együtt. A szárazföldi és vízi kiképzési szakaszokban nagyon komoly feladatot látott el a Magyar Honvédség, illetve a légierő a Gripenekkel. Ennek a vége most az, hogy négy kitűnő jelöltből – és ezt nem udvariasságból mondom, a nemzetközi csapatnak is ez a véleménye – valamilyen rangsort fel kellett állítani, ami tegnap este meg is történt” – mondta Ferencz Orsolya.

Kapu Tibor kiválasztása tehát hosszú és bonyolult szempontrendszer alapján történt, a végső döntéshez a külföldi csapatok is adtak ajánlásokat. „A magyar szakemberek is tudtak hozzáadott értéket képviselni, olyan új vizsgálati szempontokat, vizsgálati szakaszokat is beiktatni a programba, amik pozitív fogadtatásra találtak a nemzetközi partnereknél, és kifejezetten felkeltették az érdeklődésüket. Mind a gripenes tesztelésnél, mind a Semmelweis Egyetem szűrési programjánál volt ilyen. Ez nemzetközi, de mégis nemzeti program, hozzáadott értéket képvisel a magyar tudományos életben” – mondta a kormánybiztos.

Akár már idén lehet újra magyar az űrben

Kapu Tiborra és Cserényi Gyulára most vár a projekt következő szakasza: mindketten az Egyesült Államokba utaznak, és folytatják a kiképzésüket, az Axiom Space és a NASA fogja ennek biztosítani a keretrendszerét. Ferencz Orsolya szerint az amerikai partnerekkel nagyon jó a kapcsolat, és a legmagasabb szintű, legprofibb szakmai támogatást kapják a szakemberek.

„Azok a jelöltek pedig, akiket most nem választottak ki, mivel nagyon kitűnő teljesítményt nyújtottak ők is, nyitva áll előttük a lehetőség, hogy a földi irányítás csapatának vezető munkatársaiként folytatják a programban való részvételüket. Az elmúlt több mint egy év alatt ők ténylegesen egy baráti közösséggé kovácsolódtak össze” – mondta az űrkutatási biztos.

Az, hogy pontosan mikor indulhat a magyar űrhajós a Nemzetközi Űrállomásra, még mindig nem teljesen biztos: Ferencz Orsolya 2024 második felére vagy 2025 elejére várja a startot, de ez nagyban függ attól, hogy a NASA mikor iktatja be az indítási ablakba a programot. „Hamarosan ennek a véglegesítésére is sor kerül. Amint ez amerikai oldalon megtörténik, természetesen azonnal bejelentjük mi is, de erre Magyarországnak nincs ráhatása.”

Kapu Tibor különböző kísérleteket, többek között orvostudományi, űrélettani, gyógyszerkutatási vagy a növénytermesztéshez, illetve táplálkozáshoz kapcsolódó vizsgálatokat fog végezni az ISS fedélzetén. A kutatások egy részének az év elején zárult le a pályázata, így még zajlik a kiválasztás és a döntés arról, hogy pontosan mik kerülnek a programba. A magyar űrhajós az Európai Űrügynökség minősített asztronautájaként várhatóan az ESA kísérleteinek végrehajtásában is részt fog venni. Az űrhajóst aztán a visszatérése után is megvizsgálják majd, hogy kiderüljön, milyen hatást gyakorolt a testére az űrben töltött idő, minden paramétere tudományos eredménynek számít. A miniszteri biztos korábban azt is mondta, hogy az új magyar űrhajóst a középiskolai oktatásba is szeretnék bevonni szerte a Kárpát-medencében.

Ferencz Orsolya korábban azt is mondta, hogy egy űrhajós munkaórája (tehát a munkájának az értéke) körülbelül 144 ezer dollár, azaz 50 millió forint lesz, de ez a feladattól függően nőhet vagy csökkenhet, például az űrséta költségesebb, mint a kutatólaborban eltöltött idő. Az asztronautaidő annyira drága, hogy „minket is nagyon sokan már keresgélnek az ügyben, ha esetleg van egy kis idő még, ami kiadó, akkor ők szeretnék, ha a magyar űrhajós az ő kísérletükbe is beledolgozna” – mondta Ferencz, aki szerint „ez egy érdekes, kicsit piaci világ is”.

A miniszeri biztos a 21. század egyik legfontosabb kérdésének a biztonságpolitikát és a világűr fenntartható használatát tartja. Nemcsak az űrkutatásra szeretnének fókuszálni, hanem az eredményeinek az alkalmazására is, mivel az Európai Űrügynökség szerint hatszorosan megtérülhetnek az ebbe fektetett pénzek, mondta.