Tudósok szerint nem vagyunk felkészülve arra, hogyan változnak a fertőző betegségek

Újabb figyelmeztetés érkezett a klímaváltozás és a fertőző betegségek kapcsolatáról: utóbbival foglalkozó szakértők a JAMA szaklapban megjelent tanulmányukban hívják fel a figyelmet arra, hogy a globális felmelegedés hatással lesz a betegségek terjedésére, erre pedig a szakma jelenleg nincs felkészülve – olvasható a közleményükben.

A fertőző betegségeket okozhatják vírusok, baktériumok, gombák vagy paraziták is, és terjedhetnek emberről emberre, illetve állatról emberre is. A klímaváltozás által érintett egyik legnagyobb csoportjuk az úgynevezett vektorok által terjesztett fertőző betegségek. Az ezek kórokozóit hordozó vektorok lehetnek szúnyogok, bolhák, kullancsok, de sok más állat is. Ebbe a kategóriába tartozó betegség például a Dengue-láz, a malária és a Zika is.

A változó csapadékeloszlás kiterjeszti a vektorok megjelenési területét és az aktív időszakukat is. A rövidebb, melegebb tél és a hosszabb nyár miatti kiterjedt aktivitási időszak azt jelenti, hogy az állatoknak több idejük van fertőzni is. A kullancsok okozta betegségek például (mint a babéziózis és a Lyme-kór) ma már télen is előfordulnak, és a korábbinál tapasztalttól nyugatabbra és északabbra fekvő régiókban is megtalálhatók.

Az, hogy januárban és februárban is találkozunk kullancsok által terjesztett betegségekkel, a változó klíma számlájára írható. „A kullancsszezon korábban kezdődik, és a kullancsok szélesebb körben aktívak. Ez azt jelenti, hogy nő a kullancscsípések száma, és ezzel együtt a kullancsok által terjesztett betegségek előfordulása is magasabb” – mondta a tanulmány első szerzője, Matthew Phillips, a Massachusetts General Hospital és a Harvard Medical School fertőző betegségekkel foglalkozó munkatársa.

A maláriával kapcsolatban is komoly problémákkal kell majd szembenézni: a betegséget terjesztő szúnyogok észak felé terjeszkednek az éghajlatváltozás miatt, az esőzési minták változása miatt pedig több is a szúnyog, ezért hatékonyabban terjed a betegség. „Klinikusként az egyik legfélelmetesebb dolog, amivel tavaly nyáron találkoztam, a helyben szerzett maláriás megbetegedések megjelenése volt. Láttunk eseteket Texasban és Floridában, majd egészen északon, Marylandben is, ami meglepő volt. Olyan emberek lettek betegek, akik nem utaztak az Egyesült Államokon kívülre” – mondta Phillips.

A zoonózisos betegségek (például a pestis és a hantavírus) előfordulási gyakorisága és térbeli terjedése is változást mutat. A szakértők szerint az ezeket terjesztő rágcsálók vándorlási mintáit befolyásolja a klímaváltozás, illetve érinti a természetes elterjedési területüket is. Az élőhelyük elvesztése miatt a vadon élő állatok egyre közelebb költöznek az emberhez, ezért nagyobb a kockázata annak, hogy átterjedhetnek róluk a vírusok az emberekre is, így új kórokozók jelenhetnek meg. Hasonló történhetett a koronavírus-járványt okozó SARS-CoV-2 esetében is.

A JAMA-ban megjelent tanulmány a gombás fertőzésekre is kitér: eszerint új gombafertőzések jelenhetnek meg, és egyes gombakórokozók elhelyezkedése is megváltozhat a klímaváltozás miatt. A Coccidioides gombafertőzés (más néven völgyi láz vagy coccidiodomycosis) korábban az USA-ban csak Kalifornia és Arizona forró, száraz területein jelent meg, de nemrég északon is találkoztak vele, egészen Washington államig eljutott a kórokozó.

Az esőmintázatok változása és a part menti víz hőmérsékletének növekedése a vízzel terjedő betegségeket érintheti: például az E. coli és a Vibrio baktérium is eljuthat oda, ahová korábban nem, vagy csak sokkal nehezebben. Utóbbi egyik fajtája okozza a kolerát. A kutatók szerint a tengerszint emelkedése miatt, illetve azért, mert egyre gyakrabban fordulnak elő viharok és áradások, ezek a kórokozók nagyobb területeken is elterjedhetnek.

A fertőző betegségekkel foglalkozó kutatótársadalom egyébként nem most először figyelmeztet arra, hogy a klímaváltozás, a természetpusztítás és az egyre elterjedtebb nemzetközi turizmus problémákat okozhat a jövőben. Már a Covid-19 előtt is többször felhívták a figyelmet arra, hogy egy hasonló járvány elkerülhetetlen lesz, ha nem teszünk óvintézkedéseket – erről többször beszélt már például Kemenesi Gábor virológus is.

„Ezek a betegségek kitörnek, óriási káoszt okoznak a világban, aztán egy időre elfelejtjük őket” – mondta George R. Thompson, a tanulmány vezető szerzője, a UC Davis School of Medicine professzora. Azt is hozzátette: nem szabad engedni, hogy ezek a fertőző betegségek hátrébb csússzanak a prioritások között.

A kutatócsapat határozottabb intézkedéseket szorgalmaz a fertőző betegségek nyomon követésére, és arra hívja fel az orvosoktatók figyelmét, hogy képezzék ki a klinikusokat a fertőző betegségek mintázatában bekövetkező változások előrejelzésére.