Új fejezet kezdődött az izlandi vulkánkitörésben, a kutatók még keresik, hogy miért

Március 16-án este egymás után negyedszer is vulkánkitörés indult Izlandon, a Kék Lagúna közelében. Az első jelek a korábbiakhoz hasonló, egynapos kitörésre utaltak, azonban ez a vulkáni esemény is megmutatta, hogy mindegyiknek megvan a maga sajátossága, mindig várhatók újdonságok, meglepetések:

a vulkánkitörés most már ötödik napja tart és a legfrissebb adatok szerint már 21 millió köbméter láva terült szét a felszínen.

A láva vastagsága egyes helyeken a 15 métert is meghaladja. A bazaltos kőzetolvadék ismét átvágta a Reykjavík felé vezető utat, és dél felé is elindult egy lávafolyam, ami a déli autóutat és a mellette húzódó optikai kábeleket, magas feszültségű vezetékeket, vízvezetékeket fenyegette. A lávafolyam egyelőre mintegy kétszáz méterre az úttól megállt.

Nem úgy a kitörési központok. Az izlandi hasadékvulkáni működés sajátossága, hogy a kezdeti több kilométer hosszú hasadék mentén zajló vulkáni működés néhány nap alatt egy kitörési pontra szűkül. Most ebben is újdonságot látunk, mert egyszerre vagy nyolc helyen fröcsköl fel a láva, ami 10–30 méter magas lávafröccskúpokat épített. Ezekben lávatavak alakultak ki, amik a kúpok oldalát átvágva folynak ki a lávamező tetején és részben a korábbi lávafolyamok belsejében. A kitörés intenzitása másodpercenként 15 köbméter magma, ami jóval nagyobb, mint amit a korábbi négy vulkánkitörés során tapasztaltak. Ez azt jelenti, hogy jelentős változás történt a mélybeli magmatározóban.

A változás oka még nem teljesen tiszta, több szakember úgy véli, hogy a magma most már nemcsak a Kék Lagúna alatti, 3–5 kilométer mélyen lévő magmatározóból jut a felszínre, hanem jelentősebb mértékű a földköpenyből jövő magmautánpótlás, ami keleti irányba kissé eltérve, egyből a felszínre tódul. Ez hasonló eset, mint ami pontosan három évvel ezelőtt a Fagradalsfjall területen zajlott. Ezzel kezdődött nyolcszáz év szünet után a Reykjanes-félszigeten a vulkánkitörések sora. Ez az első kitörés hat hónapon keresztül tartott, és nagy turistalátványosság volt. A mostani messze nem az, mivel folyamatos veszélyt jelent a környező létesítményekre.

Ha ez a mostani kitörés is hetekig vagy hónapokig tartana, annak beláthatatlan következményei lennének.

Kulcsfontosságú az előrejelzésben tehát az, hogy milyen magma tör a felszínre. Ezt pedig közvetlenül a lávaminták elemzésének segítségével válaszolhatjuk meg. Az Izlandi Egyetem Földtudományi Intézetének munkatársai vasárnap este vették az első friss lávamintát, aminek tudományos elemzési eredményeit kedd reggel tették közzé. Vizsgálták a vulkáni képződmények kémiai összetételét, beleértve a kéntartalmukat és a kőzettani jellemzőiket. E vizsgálatban ismét kulcsszerepet játszott Bali Enikő, aki a budapesti ELTE geológus szakán végzett és szerezte PhD-fokozatát, jelenleg pedig Reykjavíkban egyetemi docens.

A kéntartalom adataiból kiszámították, hogy minimálisan mekkora mennyiség jutott a levegőbe a kitörés során, és okoz vulkáni szmogot a széljárás függvényében. A lávakőzetek kémiai összetétele azt mutatta, hogy a magma a 3–5 kilométer mélyen lévő, részben kristályosodott magmatározóból érkezett, és sok hasonlóságot mutat a három évvel ezelőtti Fagradasfjall-magma típusával. Csütörtökön újabb lávamintákat vettek a vulkanológusok. Az elemzési eredménynek most még nagyobb jelentősége van, mivel abból kiolvasható, hogy a magma még mindig a sekély magmatározóból nyomul fel, vagy valóban most már a földköpenyből érkezik. Ha ez az utóbbi eset igazolódik be, akkor az jó esélyt ad arra, hogy hosszú vulkánkitörésre kell felkészülni.

A vulkánkitörés stabil, és egyre nő a veszélye annak, hogy a lávamező alatt összetorlódó jelentős mennyiségű kőzetolvadék egyszer csak hirtelen túlfolyik és veszélyezteti Grindavík települést. A földsánc eddig sikeresen eltérítette az első lávafolyamot, de folyamatosan érkezik a lávautánpótlás, és akár a napokban már áttörheti a földgátat. Egyelőre a friss láva a földsánc építéséhez használt kis kőbányát öntötte el. Itt egy mintegy tízméteres gödröt kell kitöltenie, ha ez sikerül, akkor a lávafolyam a település felé veszi az irányt.

Az izlandi vulkánkitörésben egy új fejezet kezdődött, a kőzettani és geokémai vizsgálatok segíthetnek annak megválaszolásában, hogy ez a változás mivel magyarázható. Újabb és újabb veszélyekkel kell szembenézni, ezek kezelése óriási tapasztalatot ad általában is a vulkáni veszélykezelésben és a vulkánkitörés-monitorozásban.

A szerző geológus-vulkanológus, az MTA levelező tagja, egyetemi tanár, intézetigazgató (ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet, Kőzettan-Geokémiai Tanszék), kutatócsoport-vezető (HUN-REN-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport), a Tűzhányó Blog szerzője.