2023 átlaghőmérséklete volt az eddigi legmagasabb, aggódhatunk a jégtakaró és a vizeink miatt

Sorra dőltek meg tavaly a rekordok minden jelentősebb globális éghajlati tényező tekintetében a Meteorológiai Világszervezet keddi jelentése szerint, írja az MTI. A Genfben közölt adatok alapján a legaggasztóbb fejlemény az óceánok felmelegedése és a tengeri jégtakaró zsugorodása.

Az éves jelentésben kiemelték, hogy a feljegyzések kezdete óta,

174 éve nem észleltek olyan magas átlaghőmérsékletet, mint 2023-ban. Az ipari forradalom előtti időszak átlaghőmérsékleteihez képest 1,45 Celsius-fokkal mértek magasabbat.

De 65 éves rekord dőlt meg az óceánok hőmérséklete terén is, a tengerek több mint 90 százalékában tapasztaltak hőhullámokat, ami felborította a táplálékláncokat is.

Celeste Saulo, a WMO főtitkára közölte, hogy

a szervezet vörös riasztást ad ki az óceánok melegedése, a gleccserek zsugorodása és az antarktiszi jégtakaró olvadása miatt.

Az utóbbi évtizedben több mint kétszer olyan gyors volt a tengerszint-emelkedés, mint 1993 és 2002 között.

Az óceánok melegedése leginkább az Atlanti-óceán északi részén volt érezhető, ahol 2023 végén az átlagértékeknél átlagosan 3 Celsius-fokkal magasabb vízhőmérsékleteket mértek. Az óceánok melegedése kihat az érzékeny tengeri ökoszisztémákra is, sok halfaj északabbra menekült, ahol hűvösebb a víz. Ahogy arról írtunk: az éghajlatváltozás és a megnövekedett tengeri forgalom miatt mintegy 50 új faj terjedt el például az Adriai-tengeren, és veszélyezteti az őshonos halállományt.

A fosszilis energiahordozók égetése következtében kialakult klímaváltozást az El Nino természeti jelenség is erősíti, emiatt dőlt meg számos rekord 2023-ban. A tudósok szerint 2024-ben tovább romolhat a helyzet, mert az év első pár hónapjában az El Nino hatás még tovább emelheti a hőmérsékleteket.

A természetvédelmi harc hosszú ideje jelentős kérdés a világ hatalmai számára is. A nagy előrelépések azonban nehezen haladnak: pont ma Magyarország blokkolta például azt a mostani EU-s szabályozást, amely azt mondja ki, hogy a 2030-ra a leromlott állapotú élőhelyek 20 százalékát, 2050-re pedig az egészét helyre kellene hozni. A mezőgazdasági célra lecsapolt tőzeglápok egy részét is vissza kellene állítani a javaslat értelmében, de a visszavizesítés önkéntes a gazdáknak és az egyéni földtulajdonosoknak. Az uniós országoknak legalább 2030-ra a beporzó állatok, például méhek számának csökkenését is vissza kellene fordítaniuk, és a szöveg a különféle erdősítési mutatók javulását is elvárja, hárommilliárd fa elültetését irányozza elő. A részletekről itt írtunk bővebben.