Viruló korallzátonyok hangjaival lehetne megmenteni a pusztuló korallzátonyokat

A TikTokon évek óta népszerű a pozitív gondolkodást maximumra pörgető elmélet, hogy az embernek csak el kell hitetnie magával, hogy el fogja érni, amit akar, és akkor ez így is lesz. Ezt hívták már manifesztálásnak és delulunak is, a pozitív gaslighting pedig a jelek szerint nemcsak az embereknél, hanem a korallzátonyoknál is működik, egy friss kutatás szerint ugyanis víz alá telepített, viruló korallzátonyok hangjait lejátszó hangszórókkal rá lehet venni a korallok lárváit, hogy költözzenek rosszabb állapotban lévő zátonyokra – írja a Guardian.

A Royal Society Open Science szakfolyóiratban megjelent tanulmányban a kutatók abból a már korábban bizonyított tényből indultak ki, hogy a lárvák a korallzátonyok hangja felé úsznak. Ezt továbbgondolva három, az Amerikai Virgin-szigeteknél lévő zátonyhoz telepítettek víz alatti hangszórókat, egynél pedig három napig játszották le egy remek állapotban lévő zátony hangjait, és megvizsgálták, hogy hány lárva kapaszkodott rá a szűrt tengervizes, zárt tárolókban elhelyezett, kőszerű kerámiákra a 30 méteres környezetükben.

Az eredményekből az látszott, hogy a hangokkal felturbózott Salt Pond zátonynál átlagosan 1,7-szer gyakrabban kapaszkodtak meg a lárvák – a fix pontra való rögzülésük lényegében a felnőtt életük előszobája, ha itt túlélnek, akkor lesz belőlük kifejlett korall –, és miután minél távolabb voltak a hangszóróktól, annál kisebb volt a növekedés, valószínű, hogy a hangok szerepet játszhattak ebben. A kutatást vezető Nadège Aoki elmondta, hogy természetesen még több kutatásra lesz szükség, hogy ebből működő rendszert dolgozhassanak ki,

mert semmiképpen nem akarják, hogy a korallok olyan helyen telepedjenek meg, ahol elpusztulnának.

Aoki azt is hozzátette, hogy remélik, ez is egy módja lehet annak, hogy a korallzátonyokat újra benépesítsék, nemcsak korallokkal, hanem például halakkal is. Ez fontos is lehet, hiszen az ötvenes évek óta a Föld korallzátonyainak fele elpusztult, és csak 2009 és 2018 között tizennégy százalékuk veszett el a dinamitos halászat, a környezetszennyezés, és mindenek előtt a globális felmelegedés következményei miatt. Emiatt a még meglévő korallzátonyokra is egyre nagyobb figyelem irányul, nem véletlenül készül egyre több tanulmány a témában.