Tömeggyártott mesterségesintelligencia-szemét lepi el a TikTokot

Sokakban él az az elképzelés, hogy amióta az ipari forradalom után beindult a tömeggyártás, egyre silányabb termékekhez jutunk. Ennek sok esetben megvan persze a haszna, hiszen így azok is képesek, mondjuk, bútorokkal berendezni egy lakást, akik nem keresnek milliókat, bár lehet, hogy nem tudják majd generációk örökölni a konyhaasztalukat. Ez a „régen minden jobb volt, azért lehet még ma is használni ezeket” hozzáállás persze valójában túlélési torzítás, de ez egy másik téma.

A mesterséges intelligencia berobbanását van, aki új ipari forradalomnak tekinti, és ha ennek az a jele, hogy bizonyos dolgok átlagos minősége hindenburgi fordulatot vesz, akkor nekik sajnos igazuk van.

Önt is idegesíti a videók feliratait felolvasó, robotikus TikTok-hang? A 404 Media elemzésében feltárta, hogy közel sem ez az egyetlen automatizált része a netes tartalomgyártásnak. Sőt, csak a jéghegy csúcsa. Itt jönnek a képbe a pénzhajhász, MI-s tartalomgyártó influenszerek – és ha most erre sóhajtott egy nagyot, van egy rossz hírem: ennél van még lejjebb is.

A YouTube hőskorában sokan úgy robbantak be és lettek sikeres videósok, hogy a videóik ugyan nem voltak csúcsszuper minőségűek, de érezni lehetett, hogy igazi lelkesedéssel csinálják és őszintén élvezik. Függetlenül attól, hogy mit gondol az ember a konkrét tartalomról, a korai PewDiePie-, Smosh-, Rooster Teeth- vagy Jenna Marbles-videók – csak hogy néhány példát említsünk – nagy vonzereje az alkotók önazonossága, kreativitása volt. Aztán ahogy a platform és a közmondásos tartalomfogyasztási szokások is megváltoztak, az tartalomgyártóknak egyre több időt kellett azzal tölteniük, hogy megfeleljenek az algoritmusnak (ahogy erről nemrég a szintén veteránnak számító ProZD is beszélt), és vagy felhígult a tartalmuk, vagy kiégtek, vagy felvásárolták őket nagy médiacégek, vagy folytatták a saját stílusukban, de csak másodállásként.

A felhígulás tipikus jele volt például a „Ha nevetsz, veszítesz” és a reakcióvideók elterjedése. Pontosabban az, amikor a népszerű youtuberek átfordultak ezekre, mert az volt a trend, hogy ezekből jöttek a kattintások, abból pedig a pénz.

A trendek definíció szerint folyamatosan változnak, és mostanában a rövid videók mennek jól, jelentős részben a TikTok miatt. A platform egy ideje pénzt is ad a virális videókért, és természetesen van, aki azt állítja, hogy ezen percek alatt meg lehet gazdagodni. És itt jönnek képbe a már említett, MI-t használó influenszerek.

A 404 Media akkor kezdte vizsgálni a jelenséget, amikor észrevették, hogy egyre több olyan videóval találkoznak a közösségi oldalak pörgetése közben, amiken tartalomgyártók azt ecsetelik, hogy keresnek több tízezer dollárt havonta néhány percnyi munkával.

A trükk szinte minden esetben az, hogy az embernek íratnia kell valamit a ChatGPT-vel, amit be kell dobni egy MI-alapú videógenerálóba, az kidobja a videót, azt fel kell tölteni, és csak nézni, ahogy ömlik be a pénz.

Erre az egyik jellemző példa az, hogy valaki például azzal keresett irreálisan sok pénzt, hogy

1. Arra kérte a csetbotot, hogy generáljon egy képet egy-, száz-, egymillió, stb. dolláros palacsintákról.
2. Lementette a képeket a telefonjára.
3. Letöltött a YouTube-ról egy Minecraft-videót, hogy legyen mit berakni a háttérbe.
4. Erre rárakta a képeket.
5. Egy másik MI-s szoftverrel felolvastatta a parancsokat (promptokat), amikkel rávette a ChatGPT-t, hogy palacsintát rajzoljon.
6. Ezt rárakta a videóra, feltöltötte a TikTokra.
7. ???
8. Profit.

Ebből egyértelműen látható, hogy a készítő a kiinduló ötleten túl semmiféle önálló tartalmat nem állított elő, mindent valahonnan máshonnan húzott be. De a legtöbb esetben még azt sem maguktól találták ki, hogy lehet kijátszani a rendszert, hanem az erre szakosodott influenszerektől, tanácsadóktól szerzik-veszik-lopják az ötletet.

Az egyik legnagyobb ilyen influenszer Musa Mustafa. Több videót is készített már arról, hogy hogyan keres havi több ezer dollárt néhány egyszerű trükkel. Mustafa az MI-s tartalomgenerálás egyik nagykövete, és rendszeresen ajánlgat (reklámoz) fizetős oldalakat, szoftvereket, amik megkönnyítik a folyamatot.

Mustafa annyira profi, hogy nemcsak tömeggyártja az MI-s szemetet, hanem még tanítja is, hogy lehet ezzel meggazdagodni (és ezen még több pénzt keres). Van egy Discord-szervere, aminek az ingyenes változata nagyjából annyiból áll, hogy elégedett tanoncok mesélik, milyen könnyen milyen sok pénzt kerestek. Az eggyel drágább verzió már 40 dollárba kerül havonta, és ezért az ember hozzáfér oktatóvideókhoz, tartalomgeneráláshoz használható képekhez és videókhoz, jegyzetekhez, MI-s eszközökhöz és más, az iparban hasznos dolgokhoz. Ezzel Mustafa nagyjából évi egymillió dollárt kaszál.

Az influenszer állítása szerint az egész azzal kezdődik, hogy a lelkes vállalkozó létrehoz egy új közösségi oldalas profilt, amire elkezd videókat feltölteni. Fontos, hogy ezekbe sem szabad sok energiát fektetni, a tömeggyártás a lényeg, mert az algoritmusnak hála organikusan is lehet hozni a 400-1000 megtekintést videónként, gyakorlatilag függetlenül a tartalom minőségétől. Ha ez megvan, akkor minden sínen van. Bár ezek a posztok nem fognak mind pénzt hozni, de mindegyikben benne van az esély, hogy virális legyen. Fontos, hogy az ember lehetőleg csak MI-generált tartalmat használjon (képet, hangot, videót), hogy ne lehessen lopással vádolni. Ha megvan 10 ezer követő, át kell állni a pénzverde-üzemmódra, azaz egy MI-s tartalomgenerálót használva ChatGPT-s sztorikat kell generálni, és jön is a pénz.

Lopni könnyű, de nehezebb is

Egy másik tippje arra, hogy lehet könnyen virális videókat gyártani az, hogy el kell lopni népszerűbb emberek videóit. Egy humorista mondott valami vicceset, polgárpukkasztót vagy meghökkentőt? Egy podcastban történt hasonló? Egy bokszmeccsen a ketrecharcos a földön verte az ellenfelét? Ki kell vágni az eredeti videóból ezt a részletet, és fel kell tölteni, mintha a sajátunk lenne.

Ezzel azonban van egy kis baj. Egyrészt a platformok néha kiszúrják, ha valaki szerzői jog által védett tartalmat tölt fel (néha meg nem, ahogy azt Hbomberguy is bemutatta), másrészt ehhez meg is kell nézni akár egy-egy hosszabb stand-upot is, lenyúlható alapanyag után kutatva. Ez viszont akadályozza a gyors meggazdagodást, és hát pont az lenne a lényeg, hogy ne legyen meló a videókkal.

De nem kell nagyon félni, lehet lopni, csak tartani kell egy korábban megtanult szabályt: használjuk az MI-t, és akkor nem lopás. Mustafa szerint a trükk az, hogy le kell tölteni a Daily Dose of Internet nevű YouTube-oldal videóit, és azokat újrahasznosítani. Ezek rövid klipgyűjtemények, amik nagyon népszerűek, a csatornának több mint 17 millió feliratkozója van.

Miután az MI-s tartalomgyártó letöltötte a videókat, fel kell tölteni az ElevenLabs.io nevű oldalra. Ez egy MI-s hanggenerátor, amivel fel kell olvastatni a videóban látható feliratokat, amiket aztán le kell cserélni (szintén MI által generált) feliratokra, és ezt újra fel lehet tölteni, mondjuk, a TikTokra vagy az Instagramra.

„Ha csak ennyi kell ahhoz, hogy eredeti tartalmat készítsünk, és pénzzé tegyük, akkor mindenkinek most azonnal fel kellene mennie a DailyDose-ra, fognia kell egy MI-t, különböző feliratokat kell feltennie, és az MI-nek fel kell olvasnia, amit a DailyDose mondott […] ez szó szerint ingyenpénz, ez lehet a legjobb, ha nem a legegyszerűbb dolog, amit bárki tehet. Azt javaslom mindenkinek, hogy azonnal ugorjon rá erre. Szuper fontos, srácok […] csináljunk egy kis kibaszott pénzt!”

– mondta Mustafa az egyik oktatóvideójában.

Egy másik trükk, hogy kérni kell a ChatGPT-től 20 érdekességet bármilyen témában, és az ElevenLabszal azokat kell rávágni egy háttérvideóra. Mármint az MI vág, az ember csak bedobja egy dobozba, amit látni szeretne. Hasonlóan működik a Crayo.ai is, amit ebben a videóban mutat be.

Kis pénzért még ennyi sem kell

A TikTok tartalomgyártó-támogató része még csak bétaverzióban van, ezért nem mindenhol elérhető. Mustafa Discordján (és valószínűleg más influenszereknél is) erre is van megoldás. Ha valaki olyan helyen él, ahol a program még nem fut, akkor a szerveren talál olyat, aki létrehozott egy megfelelő országban egy fiókot, amit néhány dollárért hajlandó eladni.

Ez gyakran azzal jár, hogy mivel a TikTok nem fizet bármilyen országba, ezek a közvetítők kapják a pénzt, amit egy részesedésért cserébe továbbutalnak a tartalomgyártónak. De van, aki háttérnek használható klipeket ad el, esetleg organikus követőszám-növelést vagy videóötleteket és tanácsokat ajánl.

Látszik, hogy a rengeteg pénz van ebben az iparágban, még ha úgy tűnhet is, hogy nem is nulla, hanem egyenesen negatív kulturális és/vagy szórakoztatási értékük van a generált tartalmaknak. Ezeknek kimondottan az a lényegük és egyetlen céljuk, hogy reklámok menjenek előttük, hogy egymillió megtekintésenként behúzzanak 1000 dollárt. Egy ilyen videót pár perc létrehozni, és több közösségi oldalon is meg lehet futtatni őket, hogy a lehető legtöbb pénzt hozzák be.

Azonban – bár Mustafa szerint a módszer garantált – a 404 Media szerint nagyon sokan írják azt a Discordon, hogy valamiért mégsem jött be nekik a biznisz és az aranyélet. Ilyenkor mások általában rámutatnak, hogy valószínűleg azért, mert rossz minőségű, amit csinált az illető, de gyanús, hogy általában nem a minőségi léc magas, hanem a mennyiséggel lehet baj.

Ahogy a YouTube hőskorában, most is sokkal többen próbálkozhatnak ezzel, mint ahányan a rendszerből meg tudnak gazdagodni. Lesz, aki a tehetségének, kitartásának, egyediségének, és nem utolsósorban a szerencséjének köszönhetően eszméletlen összegeket szakít, de olyan is, méghozzá sokkal több, aki csak fizeti a havi 40 dollárt a Discordért és a havi 19 dollárt a Crayóért, és soha egy fillért nem fog keresni.

Nagyon valószínű, hogy míg a valós alkotásokat gyártók sorban dőlnek be (a Red vs. Blue, a RWBY, az Achievement Hunter és a Gen:Lock mögött álló Rooster Teeth például tegnap jelentette be, hogy 21 év után végleg lehúzza a rolót), egyre több ilyen, reklámokra optimalizált szeméttel fogunk találkozni az interneten. Azonban ez nem csak az MI-s tartalmat generáló influenszerek és a közösségi oldalak hibája, hiszen a Google például egy olyan programot futtat, amiben fizet újságkiadóknak, hogy MI-generált cikkeket jelentessenek meg, aminek esélyesen az lesz az eredménye, hogy tovább csökken a bizalom és az emberi erőforrás az újságírásban. Miközben egy random pakisztáni tinédzser a világ pénzét keresi azzal, hogy egy robothang egy ugrálós Minecraft-videó közben azt olvassa fel, hogyan rajzol az MI egyre drágább és drágább palacsintákat.

(A 404 Media cikkében még több videót és képet talál, és részletesebben olvashat a nyomozásukról.)