El akar adni valamit a Facebook Marketplace-en? Sok sikert a csalók óceánjában!

Ha ön is szokta használni a Facebook saját piacterét, a Marketplace-t, akkor két dologgal biztosan tisztában van. Az egyik az, hogy bármit akar is eladni, szinte garantálható, hogy a jelentkezők a lelket is megpróbálják kialkudni önből, a másik pedig az, hogy ha felrak egy hirdetést, menetrendszerűen befut egy csomó olyan érdeklődő, aki ragaszkodik ahhoz, hogy előre akar fizetni, és elintézi a szállítást is egy csomagküldő szolgáltatással, csak adjuk meg az adatainkat egy általa küldött linken.

Előbbi idegesítő, de jobbára ártalmatlan, utóbbi viszont egy klasszikus, egyre gyakrabban jelentkező átverés kezdete, amit könnyű kiszúrni ugyan, de a jelek szerint bejön annyiszor, hogy megérje a csalóknak ipari méretekben próbálkozni vele. Összeszedtük, miért van ennyi csaló, hogy lehet felismerni őket, és mik azok a linkek, amikre sosem szabad rákattintani.

Előre kifizetem!

Első körben érdemes leszögezni, hogy a Marketplace-en természetesen nem mostanában kezdődtek el az átverések, de az utóbbi hónapokban még a szokásosnál is több ilyennel lehet találkozni. A Wired újságírója tavaly decemberben írta meg, hogy hónapokon át próbálta sikertelenül eladni a kanapéját, mert minden egyes érdeklődő csaló volt, a Guardianen pedig egy szabadúszó újságíró írta meg, hogy egy bakancsot próbált meg eladni, de végül ezer dollárja bánta, hogy rákattintott a linkre, amit az állítólagos vásárló küldött neki.

A biznisz Magyarországon is virágzik, ami abból is jól látszik, hogy a Facebookon szinte minden adok-veszek csoportban feltűnik időnként egy olyan poszt, amelyben valaki egy csalót leplez le, függetlenül attól, hogy társasjátékokat vagy bútorokat árulnak ott. Még külön csoport is létezik a csalók katalogizálására és a károsultak összegyűjtésére, bár ez egy ideje éppen szünetel. És persze az is sokatmondó, hogy míg én pár éve simán eladtam egy kanapét anélkül, hogy egy ilyennel is találkoztam volna, a szerkesztőségben is volt, aki azt írta, hogy

minden egyes hirdetésénél megtalálják őt nyilvánvaló kamuprofilok, akik előre fizetésről érdeklődnek, és ha válaszol, egyből az emailcímét kérik.

A Marketplace nyilván nem az egyetlen online piactér, ahol gyakoriak a csalások, nem véletlenül van sok helyen külön kiemelve, hogy soha ne utaljunk előre, de az biztos, hogy ez az egyik legnépszerűbb ilyen felület, és sok tekintetben a legalkalmasabb platform az emberek átverésére. Ennek felgöngyölítéséhez érdemes visszamenni kicsit az időben, egészen 2016-ig, amikor a Facebook a rengeteg adok-veszek csoport sikerén felbuzdulva kitalálta, hogy csinál egy saját online piacteret, ahol egyszerűbben, szervezettebb formában vásárolgathatnak egymástól az emberek.

A Marketplace nálunk 2017-ben indult el, és bár azóta sem fojtotta meg az olyan hagyományos online piactereket, mint a Vatera vagy a Jófogás, de nagyon népszerű lett, miközben globálisan túllépte az egymilliárd felhasználót. A szolgáltatásnak több előnye is volt a versenytársaival szemben, hiszen egy már meglévő, jól ismert szolgáltatásba tagozódott be. Emiatt nemcsak egyszerűbb volt használni, hanem már az indulásakor milliárdnyi potenciális felhasználója volt, és mivel a hirdetések Facebook-profilhoz voltak kapcsolva, jóval megbízhatóbbnak tűnt, mint a sima felhasználónévvel operáló felületek.

Lenne min javítani

Ehhez jött hozzá az elmúlt években, hogy a járvány alaposan felhajtotta az online kereskedelmet, a gazdasági megtorpanás miatt pedig újra csak egyre többen fordultak az online piacterekhez – akár azért, hogy pénzhez jussanak, akár azért, hogy olcsóbban vegyenek meg dolgokat. Ez pedig egyenesen vezetett ahhoz, hogy a Marketplace a csalók számára is egyre vonzóbbá vált. Pláne úgy, hogy a Facebook már a legelején leszögezte, hogy ők csak közvetítőnek tekintik magukat, azaz nem vállalnak felelősséget azért, ha a piactéren valakit átvernek vagy megkárosítanak. Ez az Egyesült Államokban azóta változott, mert ott már lehet közvetlenül a Marketplace-en fizetni, de mindenhol máshol továbbra is így van.

A Meta persze nincs egyedül a csalók problémájával, minden más népszerű online piactér is küzd a jelenséggel. A cég próbált is megoldást találni, de nagyjából ugyanannyira nem tudja kezelni a helyzetet, mint a szintén évek óta jókora fejfájást okozó moderáció problémáját. A ProPublica két évvel ezelőtti, részletes cikke alapján pont ugyanúgy próbálják megoldani a dolgot: a zömében kiszervezett emberi munkaerő mellett nagyban támaszkodnak a mesterséges intelligenciával hajtott, automatizált rendszerekre, hogy kiszűrjék a csalókat.

A lapnak nyilatkozó szakértők és egykori dolgozók szerint azonban a máshol már létező óvintézkedések, a saját tapasztalataik és a rendelkezésükre álló erőforrások ellenére sem tudták megoldani, hogy kevesebb legyen a csaló.

Ahogy a moderációnál, úgy itt is felmerül, hogy a Facebooknak igazából nem érdeke a változás, mert így is egyre jobban keres a Marketplace-en. Három éve a cégtől kiugrott szivárogtató, Frances Haugen beszélt arról, hogy a Facebook azért vonakodik a szigorúbb moderációtól, mert a megosztó tartalmakat többen fogyasztják, így több pénzt hoznak a konyhára. 2017 óta a Marketplace-en is vannak reklámok, 2018 óta pedig ki is lehet emelni pluszpénzért hirdetéseket, azaz a rengeteg kamuhirdetéssel végső soron jól jár a cég. Ha pedig hiszünk a Facebook huszadik születésnapja miatt nemrég felemlegetett Cory Doctorow-féle elszaródás-elméletnek, akkor a cégnél már csak ez a fontos.

A magukat érdeklődőnek kiadó csalók persze maximum annyiban hajtják a cég malmára a vizet, hogy növelik az aktív felhasználók számát, és elkapni is elég nehéz őket, hiszen privát üzenetekben keresik meg az eladókat, maga a csalás pedig nem a Facebookon zajlik. A Facebook persze így is bőven tudna min javítani, a nyilvánvaló kamuprofilok kiirtásán és a csalásokat hihetőbbé tevő meghekkelt fiókok kezelésén is. Arról nem is beszélve, hogy volt dolgozók szerint teljesen reaktívan dolgoztak, és gyakorlatilag mindig csak akkor avatkoztak be, amikor valakit már sikeresen lehúztak a platformon.

Mit lehet tenni?

Az átverések elkerülése valójában annyira nem is bonyolult, a Facebooknak például van erre egy saját kisokosa, ami részekre bontva foglalja össze, hogy mire érdemes figyelni. A beszélgetés során érdemes kerülni a másik platformra terelt kommunikációt, és az is gyanús, ha a vevő sürgetni akar, vagy arról ír, hogy gond van a fizetéssel. A fizetésnél használjunk mindig megbízható szolgáltatást, és ellenőrizzük az emaileket, amelyek látszólag ezektől érkeznek, és valamilyen extra művelet végrehajtásától teszik függővé a kifizetést. Nagy általánosságban már azzal el tudjuk kerülni a legtöbb csalást, ha

nem megyünk át beszélgetni másik platformra, és ellenőrizzük, hogy milyen címről kapunk emaileket, milyen linkekre kattintunk rá és hol (vagy egyáltalán miért) adjuk meg a személyes adatainkat.

Utóbbira hívja fel a figyelmet például a Foxpost csomagküldő szolgáltatás is, amelynek saját tájékoztatója szerint mindig ellenőrizni kell a feladó emailcímét, és ők sosem küldenek olyan üzenetet, hogy vásároltak valamit az eladótól, nem kérnek bankkártyaadatokat, és nem folynak bele az adásvételi folyamatba sem. A magyartalan mondatokra is felhívják a figyelmet, de hoznak olyan példát is, ahol ez nem buktatta le a csalót. Itt érdemes megemlíteni, hogy a mesterséges intelligencia miatt már magyarra is egyre jobb minőségben lehet fordítani, azaz a jövőben valószínűleg egyre nehezebb lesz ez alapján kiszűrni a csalásokat.

Nem a Foxpost az egyetlen csomagküldő szolgáltatás, ami fel szokott itt merülni, hasonlóan gyakori például a GLS és a DHL is, de a metódus ezeknél is ugyanaz – az érdeklődők azt állítják, hogy előre intézik a szállítást és a fizetést is, aztán már küldik is az adathalász emailt vagy sms-t. Az ilyen, jellemzően utánvétes szolgáltatások azért is lehetnek népszerűek a csalóknál, mert az eladót és a vevőt is védik – előbbit azzal, hogy a terméket csak akkor lehet kivenni a csomagponton, ha ki is fizetik, utóbbit pedig azzal, hogy amíg nem kapja meg a terméket, addig nem is kell fizetnie. Ezért aztán a magukat biztonságban érző emberek hajlamosabbak végignyomkodni a csalásokat is.

A Foxpost a visszaélések elkerülése érdekében azt javasolja, hogy csak előre utalás után indítsák el az ügyfeleik a csomagfeladást, ami viszont már a vevőnek lehet gyanús, így nem biztos, hogy jó megoldás. A legegyszerűbb – és a Marketplace-en is sokak által preferált – megoldás a személyes átvétel, ahol mindkét oldalról elenyésző az esélye annak, hogy átverjék az embert, és Amerikával ellentétben itt az sem valószínű, hogy megölik az embert menet közben. Persze ha valaki biztosra akar menni, érdemes frekventált helyre szervezni a találkozót. A személyes átvételhez való ragaszkodás azért is segíthet, mert ennek hallatán a csalók jellemzően néhány kifogás után rövid úton feladják a próbálkozást.