Először próbálták ki Nagy-Britanniában embereken az mRNS-alapú rákterápiát

2024. február 4. – 09:37

Másolás

Vágólapra másolva

A nyugat-londoni Hammersmith Kórházban kezdődött meg Nagy-Britanniában az mRNS-alapú rákterápia első klinikai vizsgálata, melynek célja, hogy kiderüljön, mennyire biztonságos és mennyire hatékony a módszer melanóma, tüdőrák és más szolid tumorok kezelésében – írja a Guardian.

Dr. David Pinato, a vizsgálat brit szárnyának egyik vezetője elmondta, hogy a terápia lényege alapvetően az, hogy a beteg szervezetét mobilizálják a betegség ellen. Hozzátette azt is, hogy még mindig a korai szakaszban járnak, és évekbe is telhet, mire a terápiás módszer széles körben is elérhetővé válik, de szerinte kulcsfontosságú alapokat fektetnek most le egy kevésbé mérgező, precízebb kezelés kialakításához.

Az elmúlt időszakban egyébként több rákellenes vakcina is a klinikai vizsgálatok fázisába lépett, köztük olyanokkal is, ahol az mRNS-alapú terápiával ellentétben nem előre elkészített, kifejezetten bizonyos ráktípusokra tervezett genetikai anyagot használnak az immunterápia során, hanem konkrétan az illető tumorjából kinyert anyaggal dolgoznak személyre szabottan.

A Mobilize nevű vizsgálat célja az Imperial College London részletes cikke szerint egyelőre főleg az, hogy kiderítsék, a betegek szervezete mennyire tolerálja jól a terápiát önmagában, vagy a már alkalmazott, pembrolizumab nevű gyógyszerrel együtt. Emellett azt is vizsgálják majd a kutatók, hogy ez a kombináció képes-e bizonyos típusú tumorok zsugorítására. Ebben a cikkben egyébként az első beteg is megszólalt, aki megkapta az új immunterápiát, ő többek közt arról beszélt, hogy nagyon hálás azoknak, akik lehetővé tették ezt, és hozzátette,

muszáj javítani azon a statisztikán, amely szerint Nagy-Britanniában az 1961-ben születettek körében majdnem minden második ember rákos lesz valamikor az élete során.

A koronavírus ellen fejlesztett vakcinájáról világhírűvé vált német biotechnológiai vállalat, a BioNTech alapítói két éve arról beszéltek, hogy már az évtized vége előtt bevethetővé válhat az ugyanarra az mRNS-technológiára építő rákterápiájuk. Abban, hogy az mRNS-alapú orvoslás eljutott a gyakorlati alkalmazásig, illetve hogy a koronavírus elleni vakcinákban már bizonyított is, nagy szerepe van Karikó Katalinnak, aki azóta Nobel-díjat is kapott ezért. Arról, hogy a magyar kutató pontosan mivel járult hozzá a technológia tökéletesítéséhez, itt írtunk.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!