A japánok megerősítették, hogy sikeresen leszállt a szondájuk a Holdra, de a napelemei nem működnek

Japán lehet az ötödik olyan ország, amelyik sikeres holdra szállást hajtott végre. A Japán Űrkutatási Hivatal (JAXA) Smart Lander for Investigating Moon, avagy Okos landolóegység a holdkutatáshoz, röviden csak SLIM nevű szondája magyar idő szerint 16 óra 20 perc körül landolt. A JAXA a telemetriai adatok alapján közölte azt, hogy a kijelölt helyen szállt le a szondájuk.

Frissítés 18:20-kor: Az űrügynökség csak a feltételezett landolás után két órával erősítette meg, hogy a SLIM végrehajtotta a leszállási műveletet, és ugyan tudnak kommunikálni is vele, de úgy tűnik, hogy a napelemei nem működnek, így használata az akkumulátorában tárolt energiára korlátozódik.

Kuninaka Hitosi, a JAXA egyik tisztviselője azt mondta, a szonda néhány műszerét leállították, hogy tovább tartson az akkumulátor, ami még több órán át működőképes maradhat. Az űrügynökség most azon dolgozik, hogy kinyerje a SLIM navigációs adatait és a leszálláskor készült fotókat. Természetesen azon is dolgoznak, hogy működőképessé tegyék a napelemeket.

A SLIM még 2023. szeptember 6-án startolt el egy japán H-2A hordozórakétával. A szondával együtt egy XRISM nevet viselő röntgenteleszkópot is fellőttek, amelyet az indítás után nem sokkal alacsony Föld körüli pályára állítottak. Az XRISM azóta már fotókat is továbbított a Földre.

A szonda hosszú és energiatakarékos úton haladt a Hold felé, és a karácsonyi időszakban állt Hold körüli pályára. A SLIM ezután három hetet töltött a rendkívül precízre tervezett landolás előkészítésével. A küldetés egyik célja pont az volt, hogy demonstrálják, a rendkívül pontos landolás is lehetséges. A JAXA azt tervezte, hogy a Sioli-kráter peremétől száz méteren belül leszállnak.

Csak hogy képet kapjunk, mit jelent ez a leszállási pontosság, amikor az Apollo-11 leszállóegység landolt, egy 20x5 kilométeres ellipszis volt megadva érkezési területként, és végül az űrhajósok az utolsó pillanatban, kézzel állították be az irányt. A nemrég indult, de üzemanyag-szivárgás miatt meghiúsult Peregrine misszió is egy több négyzetkilométeres leszállási területtel számolt, a japánok hozzájuk képest is nagyot vállaltak a leszűkítéssel. Az eddigi gyakorlat sík terepen való leszállásra irányult a szondák felborulásának veszélye miatt, de a SLIM ezt átírta azzal, hogy egy vulkáni kráter egyenetlen felszínű lejtőjére szállt le.

A SLIM egy okos szemként is emlegetett navigációs technológiát használ. Az űrszonda a Holdról folyamatosan készített fotók segítségével határozza meg a helyzetét, összeveti korábbi térképadatokkal, majd önállóan állítja be pályáját. A SLIM a sikert és a pontosságot borítékolva már a Hold mesterlövésze becenevet is megkapta. A JAXA elnöke, Jamakava Hirosi szeptemberben azt mondta, hogy ők azt akarták bebizonyítani, hogy nem oda szállnak le, ahová tudnak, hanem oda, ahová akarnak.

A leszállás után a szondát két holdjáró hagyja majd el, hogy tudományos kutatásokat végezzen. Az egyik eszköz nagyon apró, mindössze 25 dekás. A tervek szerint a szonda a Nektár-síkság nevű területen vulkanikus kőzetek mintáit elemzi, ami a kutatókat hozzásegítheti a Hold eredetének pontosabb megismeréséhez.

A japánok a sikeres, úgynevezett puha leszállással egy ötfős elit klubba léptek be, eddig ugyanis csak a Szovjetunió, az Egyesült Államok, India és Kína tudott holdra szállni.

Japánnak nem ez volt első kísérlete, 2022 novemberében a NASA Artemis 1 missziójának keretében az Omotenasi apró szondát küldték fel, de nem sikerült a célba érés, majd 2023 áprilisában a Hakuto-R küldetése is sikertelen volt. A szonda megkezdte a landolást, de miután az érzékelőit megzavarta a Hold domborzata, lezuhant.