2024. január 6. – 15:34
Ezt a cikket a Telex és az autóMAGAZIN együttműködésének keretében olvashatják.
Az Európai Unió egyre több vezetéstámogató rendszer beépítésére kötelezi az autógyártókat. A típusok és alkatrészek jóváhagyásáról, valamint az utasok és úthasználók védelméről szóló uniós rendelet 2019 vége óta hatályos, és 2022. július 6-tól minden, az EU-ban hatóságilag jóváhagyott személygépkocsira vonatkozik.
A jogszabály szerint 2024. július 7-től minden újonnan forgalomba helyezett autót szériatartozékként fel kell szerelni egy sor olyan műszaki megoldással, amelyek a már meglévőkön, például a blokkolásgátlón (ABS), a menetstabilizáló elektronikán (ESP), illetve a keréknyomás-ellenőrző rendszeren felül tovább növelhetik a bent ülők és a körülüttök közlekedők biztonságát.
A legújabb kötelező extrák bevezetése fokozatos volt, hiszen két éve csak az újként regisztrált típusokra vonatkozott a rendelet, a már gyártásban lévőkre nem. Az idei évtől azonban egyáltalán nem kaphat uniós típusbizonyítványt az az új autó, amelyből hiányoznak az alábbi kiegészítő megoldások.
Intelligens sebességasszisztens
Az intelligens sebességasszisztens (ISA) célja, hogy az autó műszerfalán lévő
fényjelzéssel vagy a gázpedál pulzálásán keresztül figyelmeztesse a vezetőt az
aktuális sebességhatár túllépésére. A rendszer a gyújtás bekapcsolásakor, vagy az autó indításakor működésbe lép, és bár ezután ki lehet kapcsolni, az előírások szerint könnyen újra aktiválhatónak kell lennie, sőt, a rendszer kikapcsolt állapotban is tájékoztat a sebességhatárokról.
Ha a sebességkorlátozó funkció aktív, akkor ha a vezető átlépi a sebességhatárt, akár vissza is lassítja az autót. Az intelligens sebességasszisztens a közlekedési táblák felismerésével és/vagy az elektronikus navigációs szolgáltatásoktól származó adatokon keresztül kapja az adatokat. A Telex egy Volvo C40 Recharge villanyautóban, Budapesten próbálta ki először az intelligens sebességasszisztenst.
Eseményfüggő adatrögzítés (feketedoboz)
Az autóban található feketedoboz rögzíti és tárolja az adatokat az ütközés előtti,
alatti és a ütközés utáni rövid időszakból. A memóriába kerül a jármű ütközéskori sebessége, továbbá a fékezés, a térbeli helyzet és a karosszéria dőlésszögei, a biztonsági rendszerek állapota és aktiválásának mértéke, az eCall-nak is nevezett segélyhívó-rendszer, valamint az aktív biztonsági- és baleset-elkerülő rendszerekből származó adatok. Az adatrögzítés anonim, és tárolás csak zárt rendszerben történhet.
Az autóban tárolt baleseti adatokat egy szabványos interfészen keresztül hozzáférhetővé kell tenni a nemzeti hatóságok számára, hogy kutathassák és elemezhessék a baleseteket. Ilyesmire Magyarországon is volt már példa, mégpedig a Dózsa György úti baleset után, amikor M. Richárd AMG Mercedeszének roncsából olvasta ki az igazságügyi szakértő, hogy az ütközés előtt több mint 130 km/óra sebességgel száguldott.
A járműazonosító szám utolsó négy számjegyére vonatkozó információk, valamint a tulajdonosra vagy üzembentartóra vonatkozó egyéb információk azonban nem rögzíthetők és nem tárolhatók a feketedobozban, de az adatrögzítést nem lehet kikapcsolni. A feketedobozt a részben vagy teljesen önvezető járművekbe is be kell majd építeni, ami további növelheti a jelentőségüket a kétes ügyekben.
Vészfékasszisztens
Ez a rendszer automatikusan felismeri a veszélyes helyzeteket az autó szenzorainak segítségével, és lefékezi azt, hogy megelőzze az ütközést vagy csökkentse annak erejét még akkor is, ha a vezető valamiért cselekvésképtelen. Erre a feladatra a radar-, lidar- és kamerarendszereket, valamint a vezérlőegységből származó adatokat használja. Ha a helyes működéshez szükséges külső feltételek nem megfelelőek, például az érzékelők nem működnek, a rendszer automatikusan és ideiglenesen kikapcsolja magát. Ezt jelzi is, sőt, a vezető szintén felülbírálhatja a működését, illetve akár ki is kapcsolhatja, de ez utóbbi esetben a következő elinduláskor ismét automatikusan bekapcsolódik a vészfékasszisztens.
A vészfékasszisztensnek 2024. július 7-től csupán az autó előtt lévő akadályokat és
mozgó járműveket kell észlelnie és azokra reagálnia. Egy második szakaszban a
a kerékpárosokat és a gyalogosokat is fel kell majd ismernie, amihez további fejlesztésekre lesz szükség. Erre vonatkozóan még nem határoztak meg időpontot az uniós döntéshozók.
Sávelhagyásra figyelmeztető és sávtartó rendszer
A számos modern autóban megtalálható műszaki megoldás figyelmezteti a vezetőt, és szükség esetén közbeavatkozik, ha akaratlanul elhagyja a sávot. A már ismert sávtartó asszisztenssel (LKA) ellentétben a vészhelyzeti sávtartó asszisztens (ELKS) agresszívebben avatkozik be, amint veszélyt észlel. Például élesebben kormányoz, ha az autó elhagyná az úttestet vagy áttérne a szembejövő sávba.
A vészfékasszisztenshez hasonlóan az ELKS is automatikusan kikapcsol, ha nem
tud megbízhatóan működni, „különösen az út infrastruktúrájának (felfestés)
hiányosságai miatt” – olvasható a rendelet szövegében, vagyis Magyarországon bőven lesz olyan közlekedési helyzet, amikor ez a funkció nem működik majd. A vezető üzenetet kap erről, de a sávelhagyásra figyelmeztető rendszert maga is könnyen kikapcsolhatja, ugyanakkor ez a funkció jármű következő beindítása után szintén ismét aktívvá válik.
Vészféklámpa
Ez az adaptív féklámpának is nevezett, gyorsan villogó kiegészítő fényjelzés jelzi a többi közlekedőnek, hogy az előttük haladó jármű intenzíven lassít. A rendszer akkor lép működésbe, ha a lassulás mértéke meghaladja a 6 m/s² értéket, a sebesség pedig több mint 50 km/óra.
A villogás a lassulás mértékének csökkenéséig folytatódik, illetve akkor is ezt látja a többi autós, amikor az ABS-rendszer lép működésbe, mert megcsúszott az egyik kerék fékezés közben. Amennyiben az autó a vészfékezés után megáll, a vészvillogók kapcsolnak be, miközben a féklámpák folyamatosan világítanak. A vészféklámpa vezérlőegysége a pedálnyomás, a fékpedál lenyomásának sebessége, az ESP, és az ABS beavatkozása, a jármű sebessége és a gumiabroncsok súrlódásának figyelembe vételével lép működésbe.
Alkoholszondához kapcsolt indításgátló-előkészítés
A 2024-es határnapra minden új autót fel kell szerelni egy olyan
szabványosított csatlakozóval, amely lehetővé teszi egy alkoholszondával összekötött indításgátló utólagos beszerelését. A műszaki részleteket az autógyártókra bízzák a rendeletben, de a meglévő rendszerek, mint például a Volvóé, pont úgy működnek, mint ahogy a szabály előírja: vagyis csak nulla vagy kellően alacsony alkoholszint mellett lehet beindítani a fedélzeti alkoholszondával felszerelt autót.
Fáradtságra figyelmeztető rendszer
Az Európai Unió nemcsak egy intelligens álmosságra figyelmeztető rendszer beépítését írja elő, hanem egy olyan figyelmeztető rendszerét is, amely érzékeli, ha az autó vezetőjének koncentrációképessége csökkenni kezd. A technikai hátteret nem írja le részletesen a rendelet, de biztosan többet fog tudni annál, hogy kétóránként egy kávéscsésze képét villantja fel a műszerfalon, jelezve, hogy ideje megállni egy kicsit.
A fáradtságfigyelő a volán mögött ülő szem- és szemhéjmozgását, illetve a kormánymozdulatokból következtet arra, hogy baj van. Ezeket az adatokat folyamatosan tárolni kell, ugyanakkor ellentétben a fekete dobozban gyűjtött információkkal, csak zárt rendszerben lehet őket feldolgozni, így harmadik félnek soha nem adhatók át.
Tolatási asszisztens
A rendszer tolatáskor felismeri a jármű mögött lévő gyalogosokat vagy akadályokat,
és figyelmezteti a vezetőt. A rendszer működése a tolatóradar, illetve -kamera információi alapján jelez, hogy megelőzze a tolatásos gázolást, illetve koccanást.
Biztonsági öv bekapcsolására figyelmeztető rendszer
Az első és hátsó ülésekre figyelmeztető rendszer 2019. szeptember 1. óta kötelező
a hatóságok által újonnan jóváhagyott típusokban, illetve 2021. szeptember 1-től minden újként forgalomba helyezett autóban kötelező, vagyis azokban is, amelyeket évek óta gyártanak már.
