A demokrácia győzelmeként ünneplik a kormánybarát elnökjelölt leszavazását egy MTA-bizottságban

A héten Tóth Tibort választották meg a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Talajtani, Vízgazdálkodási és Növénytermesztési Tudományos Bizottság elnökévé a Magyar Élet- és Agrártudományi Egyetem (MATE) rektorával, Gyuricza Csabával szemben.

Erre a hírre kevesen kapják fel a fejüket, de szakmai körökben súlya van:

úgy élik meg, hogy a tudomány szinte minden szegletébe betüremkedő erőpolitika helyett itt még a demokrácia döntött, és csak a tudományos teljesítmény került mérlegre.

Az ambiciózus rektor

Gyuricza Csaba régóta közel áll az Orbán-kormányhoz, már az ajkai vörösiszap-katasztrófa után megkapta egy állami konzorcium vezetését, majd 2011-től belügyminisztériumi tanácsadó is lett. Eközben az egyetemi karrierje is haladt előre, az akkor még Szent István Egyetemen dékánhelyettes, majd dékán lett.

Látványosan 2015-től vált szorosabbá a kapcsolata a kormányzattal, ekkor nevezték ki ugyanis a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) élére. Ez az agrárminisztériumi háttérintézmény évente százmilliárdokat fizetett ki a magyar gazdáknak az uniós agrártámogatásokból. Az MVH-t aztán Lázár János, a Miniszterelnökség vezetőjeként szüntette meg, mert szerinte nem voltak hatékonyak és ügyfélbarátak, indokolatlanul sokan dolgoztak ott, és korrupciós vádak is felmerültek.

Az MVH megszűnésével Gyuriczát is menesztették, de puhára esett, mert 2017-től a frissen alakult Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) megbízott igazgatója, később igazgatója lett. Itt sem sokáig regnált, mert 2020 augusztusától a kormány által közérdekű vagyonkezelői alapítványba terelt egyetemi konglomerátum, a MATE rektora lett. Az ambiciózus Gyuriczáról olyan hírek is keringtek, hogy agrárminiszter is szeretett volna lenni.

A médiában is gyakran szereplő, a természeti erőforrások okosabb használatát és a zöldebb megoldásokat népszerűsítő Gyuricza (aki a minap éppen a szántásról adott elő) természetesen tudományos tevékenységet is folytat, több publikációja van főként talajművelési rendszerekkel kapcsolatban, és 2015 óta az MTA doktora is, de kritikusai szerint eredményei nem igazán fajsúlyosak. Ugyanakkor mióta rektor, mintha újra többet publikálna – mondta a tudományterületet közelről követő forrásunk.

Gyuricza Csaba a MATE tájékoztatása szerint 15 éve választott tagja a bizottságnak, ötször választották újra több száz köztestületi tag közül, és 50 évével még mindig az egyik legfiatalabb tagja a bizottságnak.

A tudományos demokrácia győzelme

Az MTA Talajtani, Vízgazdálkodási és Növénytermesztési Bizottságát eddig Rajkai Kálmán László vezette, de mivel lejárt a mandátuma, új elnököt kellett választani. A bizottság elnöki pozíciója anyagi előnyökkel nem jár, de kaput nyithat az akadémikussághoz, ami már egy magasabb tudományos fokozatot jelent.

Előzetesen az információink szerint a bizottsági ülésekre egyébként nem nagyon járó Gyuriczát jelölték egyedüliként a posztra. Ő általában minden olyan posztot megkap, amire nyilvánosan bejelentkezik, de az alakuló ülésen hirtelen felbukkant egy másik aspiráns: a már nyugdíjban lévő Tóth Tibort is felterjesztették a tagságból.

Tóth jelölését először többen próbálták megfúrni, arra hivatkozva, hogy olyan tudományterületről érkezett, amellyel nem töltheti be az elnöki pozíciót, de ilyen szabálya nincs az Akadémiának, így végül megtették elnökjelöltnek. A csütörtöktől hétfőig tartó, online, titkos szavazáson 32-en vehettek részt, és végül Tóth Tibor nagyarányú győzelmét hozta.

„Ez egy nagyon erős kiállás volt. A tudományos demokrácia döntött, ahol nem a hatalmi pozíció vagy a buldózerszerű működés számít. Kevés helye maradt mára a magyar tudománynak, ahol még működnek a demokratikus szabályok, de ez az eset ilyen volt. A két jelölt között a tudományos teljesítmény döntött, Gyuricza tudományos munkássága nagyon halvány. Talán neki is ez volt az első ilyen megmérettetése, ahol ez számított” – mondta az eseményeket közelről követő, de névtelenséget kérő forrásunk.

Amikor arról kérdeztem, hogy nem lehet, hogy inkább Gyuricza vezetői tevékenysége ellen foglalt állást a tagság többsége, azt válaszolta, hogy az is latba eshetett, de szerinte a tudományos szempontok erősebbek voltak. Ezt az olvasatot az is erősítheti, hogy a bizottság nagyobbik része nincs függelmi kapcsolatban Gyuriczával, hiszen nem a MATE-hoz tartozó intézményekben dolgoznak, így elfogulatlanul dönthettek.

Nincs itt látnivaló, a nyugdíjas elnöknek több az ideje

Az elnökválasztás eredményéről és annak általunk hallott értelmezéséről Gyuricza Csabát is megkérdeztük. „A jelölési határidőig két jelölés érkezett az elnöki poszt betöltésére, ebben azonban semmi meglepő nincs, az MTA 11 osztályának, százas nagyságrendű bizottságaiban hasonlóképpen zajlanak a jelölések, majd a választások” – írta a rektor nevében válaszoló MATE Médiaközpont.

Az eredményről azt írták, hogy az MTA megalakulása óta több száz példa van arra, hogy az ellenjelölt több szavazatot kapott, így természetesen a rektor is számolt azzal, hogy kikap.

Arra a kérdésünkre, hogy milyen szempontok lehettek fontosak a választásban, a MATE azt válaszolta: „Rektor úr esetében az aktív, kimagasló tudományos munkán kívül oktatói, közéleti és vezetői feladatokkal is számoltak, míg

az ellenjelölt esetében ezek nem álltak fent, hiszen nyugdíjaskorú elnökként lényegesen több időt és nagyobb figyelmet tud szentelni a bizottság munkájára.

Ebben a munkában, ahogy eddig is, ezután is számíthat rektor úr teljeskörű támogatására mind a bizottság, mind pedig annak megválasztott elnöke.”