Krausz Ferenc a Nobel-díjról: Nem voltam biztos benne, hogy álmodom-e, vagy ez a valóság

„Nem voltam biztos benne, hogy álmodom-e, vagy ez a valóság”

– mondta a nobelprize.org oldalon készített interjúban Krausz Ferenc Németországban élő magyar fizikus, akit kedden otthonában ért a hír, hogy két másik kutatóval együtt ő kapja idén a fizikai Nobel-díjat, írja az MTI.

Krausz éppen laborvezetésre készült az intézetében, amikor Stockholmból hívták – mesélte Adam Smithnek, a Nobel Prize Outreach tudományos igazgatójának.

Az első gondolata az volt, hogy hány barátja, kollégája és munkatársa járult hozzá ehhez a sikerhez közvetlenül vagy közvetve – tette hozzá, hangsúlyozva: nagyon hálás nekik, és a közreműködésük nélkül a kutatásai, amelyeket Bécsben kezdett, majd Németországban folytatott, nem jutottak volna idáig.

Krausz Ferencet kérdezték arról is, hogy ő a héten a második magyar kutató, aki Nobel-díjat kap. A fizikus elmondta, hogy el volt ragadtatva Karikó Katalin Nobel-díjától. Krausz személyesen nem ismeri Karikót, de természetesen ismeri a munkásságát, és nagy csodálója nemcsak azért, amit elért, hanem azért is, ahogy elérte.

Nehéz körülmények között akkor is folytatta kutatásait, amikor senki sem bízott benne, és soha sem adta fel, ami legalább olyan fontos üzenet, mint maga az eredmény, amit elért

– mondta.

Krausz kifejtette, hogy számára kutatásai során az a legizgalmasabb, ha olyasmit láthat, amit korábban senki sem. „Hihetetlen pillanat volt, amelyet soha nem fogok elfelejteni” – mesélte arról a reggelről, amikor bécsi laboratóriumában 2001-ben először fedezte fel, hogy az attoszekundumos impulzus technikával képesek feltárni az elektronok mozgását.

A Krausszal készült telefonos interjút itt lehet teljes egészében végighallgatni:

Itt pedig az angol nyelvű beszélgetés leiratát lehet elolvasni.

Krausz Ferenc móri születésű magyar fizikus, 1985-ben párhuzamosan szerzett villamosmérnöki oklevelet a Műegyetemen és fizikusi diplomát az ELTE TTK-n – írja az MTA. 1991-ben a Bécsi Műszaki Egyetemen szerezte meg doktori fokozatát, ahol később docensként majd professzorként is dolgozott. 2003-ban a németországi Garchingban található Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatójává nevezték ki, emellett 2004 óta a müncheni Lajos–Miksa Egyetem (Ludwig-Maximilians-Universität) Kísérleti Fizika Tanszékének vezetője.

Krausz Ferenc osztrák állampolgárságot is szerzett, 2003-tól az Osztrák Tudományos Akadémia tagja. 2007-től a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) külső tagja. 2022-ben a fizikai Wolf-díj nyertese is volt, ezt is Anne L'Huillier-vel közösen kapta. Korábban megkapta a Gábor Dénes-díjat is.

Már az 1990-es évek elején érdeklődésének középpontjába került a térben és időben egyre kisebb méretek vizsgálata ultrarövid időtartamú fényimpulzusok felhasználásával. Ezt az akkoriban robbanásszerű fejlődésnek induló femtoszekundumos lézertechnológia tette lehetővé, amelynek tökéletesítésében Krausz Ferenc is úttörő szerepet vállalt az SZFKI (a mai Wigner FK) lézerfizikus kutatóival szoros együttműködésben. A kutatómunka eredményeként a világon az első attoszekundumos fényimpulzusokat Krausz Ferenc csoportja állította elő és mérte meg a 2000-es évek elején.