A kéz-láb-száj betegség lett a kisgyerekes családok új mumusa

A már a nevében baljóslatú kéz-láb-száj betegség a kisgyerekes családok egyik aktuális mumusa, vannak olyan óvodai csoportok, amelyekben hólabdaként gurul végig a betegség a közösségen. Tényleg annyira vészes ez az inkább gyerekközösségekre jellemző vírus, amely az utóbbi időben a felnőttek körében is – jellemzően a kisgyermekes családokban, úgynevezett „hazavivős” vírusként – megjelent? Spoiler: nem, de időnként igencsak kellemetlen tüneteket okozhat.

Hogyan ismerhető fel?

Az általában 3-7 napig lappangó kéz-láb-száj betegség okozója leggyakrabban a Coxsackie-vírus A16-os típusa, amely a gyerekbénulást nem okozó enterovírusok csoportjába tartozik, de több másik enterovírustörzs is okozhatja, változó lefolyással. Trükkös betegség, mivel a kezdeti tünetek általánosak, a specifikusak pedig akár csak napokkal később jönnek elő. A betegség első jellemző tünetei a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) oldala szerint a következők:

• láz;
• torokfájás;
• étvágytalanság;
• levertség, bágyadtság;
• fejfájás;
• hasi fájdalom;
• hányinger, hányás.

Legtöbbször a fenti tünetek után jelennek meg a betegségre jellemző kiütések, amelyek idővel felhólyagosodnak, majd kifakadnak, és fekélyes sebekké alakulhatnak. A hólyagok elsősorban a kézen, a tenyéren, a lábon, a talpon jelennek meg, de gyakoriak a garatíven, a nyelven, az ínyen, a szájüreg belső részén is, ritkábbak a fenék és a nemi szervek környékén. A szájnyálkahártyán, a nyelven megjelenő sebek fájdalmasak lehetnek, ez nyelési nehézséget, nyálcsorgást is okozhat.

Bár mindezek nem hangoznak túl jól, aggodalomra már csak azért sincs ok, mert teljesen természetes és általános az enterovírusok szezonális terjedése, főleg nyáron és ősszel, de az idén télre sem fulladtak ki. Havasi Katalin, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke és praktizáló gyermekorvos minden évben több őszi és tavaszi megbetegedést tapasztal – és ez nem csak a Coxsackie-vírus A16-os típusára, más vírusokra is jellemző. A kéz-láb-száj megbetegedést okozó vírus szerinte azért tűnik ki a többi közül, mert a feltűnő és nagyon jellegzetes tünetcsoport miatt könnyű beazonosítani. A tünetek gyerekeknél jellemzően súlyosabbak, de az esetek 90 százaléka tünetmentes vagy csak enyhe tünetek jellemzik.

Most látványos a jelenléte

A megbetegedést okozó vírus nagyon ragályos és ellenálló – ilyen szempontból furcsa, hogy egészen az utóbbi időkig alig lehetett hallani róla, pedig Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem kutatója szerint szakirodalmi adatok már az ötvenes évek óta fellelhetők. Annak, hogy miért pont mostanában került be a közbeszédbe, az az oka, hogy ebben az időszakban többen kapták el ezt a betegséget.

Megkérdeztük az NNK-t, pontosan mennyien, ám mivel járványügyi szempontból nem tartozik a jelentésre kötelezett fertőző betegségek közé, így nincsenek erről adatok. „Erre az egy betegségre vonatkozóan adatgyűjtés jelenleg nem történik” – írták kérdésünkre, de hozzátették, hogy a járványügyi rendelet értelmében ha nagyon megugrana a megbetegedések száma, arról tudniuk kellene: „Halmozódás esetén a háziorvosok jelentései alapján a Kormányhivatalok tájékoztatják az országos tisztifőorvost a járványosan előforduló fertőző betegségekről. Az ún. kéz-láb-száj betegség halmozódásáról az országos tisztifőorvoshoz ezidáig nem érkezett jelentés.”

Havasi Katalin is azt látja, hogy a jelenleg tapasztaltnál valóban kevesebb megbetegedés szokott ugyan előfordulni, de nem lehet beszélni kéz-láb-száj járványról:

„Messze nincs az, hogy a praxishoz tartozó gyermekek fele otthon lenne, de tény, hogy most látványos a vírus jelenléte.”

Azt, hogy az elmúlt hónapokban többen találkoztak vele, minden általunk megkérdezett szakember a Covid időszakával hozza összefüggésbe, amely megzavarta az úgynevezett közösségi vírusok terjedését: a maszkviselés és a távolságtartás miatt köztudottan ellustult az immunrendszer.

„Az elmúlt két év specialitását a lezárások mellékhatásaként lehet leginkább értelmezni. Több tudományos adat is erre utal, a 2020-as lezárások idején, azokban az országokban, amelyekben kiterjedt monitorozó rendszerek vannak (tehát nem csupán a kórházi kezelést igénylő neurológiai komplikációkkal járó megbetegedéseket regisztrálják), a lezárások idején egészen minimális aktivitása volt megfigyelhető ezeknek a vírusoknak. A következő években pedig intenzívebb visszatérés volt megfigyelhető, nagyon hasonlóan a légúti respiratorikus szinciciális vírus (RSV) esetében tapasztaltakhoz – vázolja az okokat Kemenesi Gábor. – Az üresjáratú évben, tehát a minimális terjedést mutató 2020-as évben kihagyott immunstimuláció vezethetett a későbbi időszakban egy fogékonyabb populáció kialakulásához és a vírusok nagyobb térnyeréséhez. Magyarországon talán épp az idei év a vírus vagy vírusok nagy visszatérésének ideje.”

A gyerekorvos szavaival: „A lezárások miatt kevésbé terjedtek a vírusok, és emiatt több az olyan gyerek, aki eddig nem találkozott ezzel a vírussal, főleg a bölcsődés-óvodás korosztályban.”

Főleg a kisgyerekes szülők kapják el

A fentiekkel függhet össze az is, hogy egyre több felnőtt megbetegedésről lehet hallani (egy ilyen jellemző történetet mutat be a cikk végi keretes írásunk). Kemenesi azt látja, hogy nemcsak a Coxsackie-nál, más vírusoknál is hasonlók a tapasztalatok világszerte.

Főleg fiatal szülők kapják el ezt a betegséget – számolt be tapasztalatairól Bóné Emese, Budapest belvárosában praktizáló felnőtt háziorvos. A doktornő 1600-1700 fős praxisában az aktív, dolgozó korosztály a jellemző. Szeptemberben jelent meg a rendelőjében a kéz-láb-száj betegség, december első hetéig 3 olyan családdal találkozott, amelyben végigsöpört: a gyerekek vitték haza, a felnőtteknek kellemetlen, elhúzódó, középsúlyos tüneteik voltak, de nem alakultak ki szövődmények, és senki sem igényelt utókezelést. Bóné Emese rajtuk kívül még 5-7 olyan páciensét említi, akik utólag azonosították magukon, hogy átment rajtuk a betegség. „Ha nincsenek rosszul, sokan be sem kerülnek a látómezőmbe, így elképzelhető, hogy a valós szám több, mint ami megjelenik.”

A praxisa elmúlt éveihez képest nála is észlelhető változás, a jelenlegihez hasonló időszakokra nem is emlékszik az elmúlt évekből, de az utóbbi időben a kéz-láb-száj betegséghez hasonlóan az övsömörrel is gyakrabban találkozik.

A veleszületett vagy szerzett immunhiányos állapot fokozott veszélyeztetettséget jelent a kéz-láb-száj betegség esetében is, a gyengébb immunrendszerű emberek, terhes vagy szoptató nők és az idősek erősebb tünetekkel vészelhetik át. Veszélyben azonban ők sincsenek, és a Coxsackie a magzatban sem okoz károkat „abban a formájában, ahogy most ismerjük” – mondja Bóné Emese.

Nagyon ritkák a szövődmények

A betegség súlyosabb – és nagyon ritka – szövődményei lehetnek az agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás és petyhüdt bénulás, de fontos, hogy Kemenesi Gábor szerint ezek inkább a ritkábban előforduló enterovírusokhoz köthetően jelennek meg. Összecsengenek ezzel Havasi Katalin tapasztalatai is, aki szerint

irodalmi ritkaságnak számítanak a szövődmények – 30 éves praxisában nem volt olyan gyerek, aki a Coxsackie-vírus ilyen szövődményei miatt került volna kórházba.

Ellenben bőrön jelentkező bakteriális felülfertőződéssel találkozott már kéz-láb-száj betegnél, főleg kisebb gyerekeknél. Mivel a hólyagok a szájban is gyakran megjelennek, csecsemő- és kisgyerekkorban különösen oda kell figyelni a folyadékháztartásra, vagyis hogy eleget igyon a gyerek.

Megelőzés, kezelés, lábadozás

Mivel a kéz-láb-száj betegség nagyon könnyen terjed, a megelőzésre a Covid-járvány alatt már elsajátított higiénés szabályok érvényesek: gyakori és különösen a mosdóhasználat utáni alapos szappanos kézmosás, felületfertőtlenítés, könyökhajlatba tüsszentés.

„A Coxsackie-vírus miatt nem indokolt lezárni egyetlen óvodát sem, előbb-utóbb mindenki átesik rajta”

– mondja a gyermekorvos.

A tünetek elviselésére a viszketéscsillapítást, ha szükséges, a lázcsillapítást javasolja – előbbire jók az antihisztamin-készítmények, és minden más, ami hagyományos rovarcsípésekkor be szokott válni, utóbbira a családban szokásos lázcsillapítókat érdemes bevetni.

Általában nagyjából egy hétig, időnként tovább fertőz a beteg – sajnos már a tünetek megjelenése előtt is. Ökölszabály, hogy közösségbe akkor térhet vissza, amikor már nincsenek hólyagok, kiütések a testén, és láztalan. „A magas vírusszám addig mutatkozik, amíg az afták és a kiütések láthatók” – indokolja az elővigyázatosságot Havasi Katalin. Ráadásul, ha túl korán, még legyengülve tér vissza egy közösségbe valaki, könnyebben szerezhet magának egy újabb fertőzést.

Kipipálhatja a kéz-láb-száj betegséget az, aki már átesett rajta, vagy akár havonta viheti haza a gyerek az oviból, és ragaszthatja rá a családra? A virológus szerint az enterovírusok terjedési dinamikája összetett, bizonyos tagoknál megfigyelhető keresztimmunitás kialakulása, de általánosságban a több mint 60 szerotípusnál ez nem jellemző, így elméletben elkapható egymás után több enterovírus is. Ám – és ez valamelyest megnyugtató – jellemzően minden szezonban megvannak a dominánsan terjedő szereplők.

Végül pedig fontos leszögezni, hogy ez a kórokozó nem azonos azzal a vírussal, amely a háziállatoknál sokszor halálos száj- és körömfájásért felel.