Bármit csinálunk, még több tartós hőhullámra számíthatunk Magyarországon

A múlt héten Nyugat-Európa küzdött kemény hőhullámokkal, melegrekordok dőltek meg, és most Magyarországon is hőségnapokkal küzdünk, néhány helyen a 40 Celsius-fokot is megközelítheti a napokban a hőmérséklet. Az már tudományos tény, hogy a globális felmelegedést az ember hajtja, és az is, hogy a felmelegedés miatt egyre több szélsőséges időjárási eseménnyel találkozhatunk. Ez alól a hőhullámok sem kivételek, és a jövőben Magyarországon is egyre több hőhullámos napra számíthatunk, ami a halálos áldozatok számának növekedésével is jár.

A Másfélfok sajtóklubjában Szabó Péter éghajlatkutató klímamodellek és adatsorok segítségével világított rá, hogy hogyan alakultak és alakulhatnak Magyarországon a tartós hőhullámos időszakok.

Szabó azt mondta, a különböző szimulációk egyértelműen kimutatták, hogy az emberi tevékenység közrejátszik a hőhullámok kialakulásában. Az egyik szimulációnál csak az úgynevezett természeti kényszereket (vulkáni és naptevékenység) vették számításba, míg a másiknál az emberi tevékenységet is. A két típusú szimulációt több adatsorral végigfuttatták, a másodiknál kijött 9 eredményből 8 egyértelműen azt mutatta, hogy az emberi tevékenység is jelentősen közrejátszik. Ezek a jövőkutatásban is segíthetnek, de a mostani trendeket a múlt adatai alapján lehet jól kirajzolni.

Ahogy arról korábbi cikkünkben írtunk, a közbeszédben sokszor keverednek az olyan időjárással kapcsolatos kifejezések, mint a riasztások és a figyelmeztetés vagy a veszélyjelzés. Nekünk most azt érdemes tudnunk, hogy mikor beszélünk tartós hőhullámról. A kutatók szerint akkor, ha legalább három napig 27 Celsius-fok feletti a napi középhőmérséklet.

1971 (ekkortól vannak megbízható adatok) és 1990 között Magyarországon jóformán ismeretlen volt a tartós hőhullám. Csak a délkeleti országrészben jegyeztek fel évi néhány ilyen napot. Néhány évtizedet ugorva viszont jelentős változást figyelhetünk meg. 2001 és 2020 között már átlagosan 2 tartósan hőhullámos nap volt, a hegyvidékek még ekkor is mentesültek ez alól, de az Alföldön és Budapesten már 3-4 nappal számolhatunk. Néhány extrém év is becsúszott, 2012-ben átlagosan 8 tartós hőhullámos nap volt, de 2007 és 2015 sem maradt el nagyon a 7-7 napjával.

A közelmúltban (2018, 2019, 2020) szinte nem volt ilyen időszak, de tavaly már négy hőhullámos napot jegyeztek fel átlagosan, míg az Alföld középső részén már 13 ilyen volt.

Ahogy ebből a néhány felsorolt adatból kiderül, nem növekszik évről évre a hőségnapok száma, de egyértelmű trend kezd kirajzolódni: a tartós hőhullámok frekvenciája egyre nő.

Ennek számos egyéb vonatkozása mellett közegészségügyi jelentősége is van, a hőségben főleg az idős városlakók vannak veszélyben.

A nagy meleg kimutathatóan többlethalálozást jelent, és ez a többlet exponenciálisan növekszik, ahogy egyre melegebb lesz.

2015-ben például 17 százalékos többlethalálozást okoztak a tartós hőhullámok.

A kutatók kétféle forgatókönyvet készítettek arra, hogy mi várható a jövőben. A pesszimista verzió szerint (ez azzal számol, hogy az emberiség nem változtat a viselkedésén, és fokozódik a fosszilis energiahordozók felhasználása) 2100-ra 12-szerese lesz a tartós hőhullámok száma Magyarországon, tehát az Alföld délkeleti részén akár egy hónapon át is szenvedhetünk a melegtől. Az optimista forgatókönyv, amit talán helyesebb kisebbik rossznak nevezni, a belátóbb emberiséget veszi alapul, de ekkor sem dőlhetünk hátra, még így is háromszor több hőségnapunk lehet, mint most.

Hogy mit mérnek a meteorológusok, és hogy mi mit érzünk, aközött óriási különbségek lehetnek. A nagyvárosokban a hősziget hatás is sokat rápakol a hőmérsékletre.

„Ezeket a hőmérsékleti értékeket árnyékban mérjük, a hőérzetünk ehhez képest még sokkal nagyobb. Ha kint állunk a napon, jobban ér minket a sugárzás. Ha nincs légmozgás, beszorul a levegő egy zárt udvarba, megint csak sokkal kellemetlenebbül érezzük magunkat. Bőven 40 fok feletti hőmérsékletet érzünk. Az is kulcskérdés, hogy tudunk-e párologtatni. Egy száraz sivatagban például jobban el lehet lenni, mint egy trópusi őserdőben” – mondta Pongrácz Rita, meteorológus, hidrológus, az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékének adjunktusa.

A hőséghez persze megpróbálunk alkalmazkodni, de nem feltétlenül adunk jó válaszokat.

„Ha légkondit használunk, megvan a veszélye, hogy fosszilis energiával működtetjük, és ezzel megint a kibocsátást növeljük. Amikor egy belteret hűtünk, akkor azt a többlethőt kivezetjük, így még tovább melegítjük a levegőt a városban lévő sok ház és épület között. Ördögi körbe kerülünk. Jobb inkább tradicionális és új módszereket használni, növényzetet, árnyékolási technikákat, légmozgást biztosítani, hogy elkerüljük az egészségügyi kockázatokat. A zöldtetők, falakra futtatott vadszőlő, borostyán is csökkentheti az épületekbe bejutó energiát” – mondta Pongrácz.

Hogy az idei nyáron még hány tartós hőhullámmal számolhatunk, azt nem lehet megmondani, hiszen csak nagyjából két hétre előre lehet viszonylag pontos előrejelzéseket készíteni, de az biztos, hogy nagyobb időtávon felkészülhetünk a gyakoribbá váló hőségnapokra.