A kilencvenes évek eleje óta minden benzines autó fontos alkatrésze a katalizátor, amely a kipufogórendszer elemeként a káros gázösszetevők semlegesítéséért felel. 200 ezer kilométer futásteljesítmény alatt általában nem kell javítani vagy cserélni, pótolni viszont egyre gyakrabban muszáj, mert pillanatok alatt ellopják a leparkolt autó alól. Az eddig megállíthatatlannak tűnő tendencia éppen most vehet lendületet, hiszen a szűrőbetétben található fontos nyersanyag, a palládium világpiacának fontos szereplője Oroszország, és a háború miatt elszállhat a nemesfém árfolyama. Már most is jó pénzért el lehet adni a lopott katalizátorokat, az öreg autók gazdái pedig azzal számolhatnak, hogy autójuk talán már nem is ér annyit, mint a katalizátora.
Az autókannibalizmus új korszakát hozhatja az orosz–ukrán háború, miután bizonyos fontos nemesfémek árát jelentősen befolyásolják az események, illetve az ásványkincsekben gazdag Oroszországgal szembeni gazdasági szankciók. Miközben egy alapkivitelű Tesla Model 3 ára, számos tényező miatt, fél év alatt 4 millió forintot emelkedett, a többséget egy másik folyamat érinti közelebbről: a palládium ára szintén lendületet vesz. A benzines autók katalizátorához nélkülözhetetlen fémösszetevő az utóbbi öt évben a kétszeresére, az ezredforduló óta pedig nem kevesebb mint négy és félszeresére drágult, de ez még csak a kezdet.
Az események akkor vettek látványos fordulatot, amikor március 7-én az előző időszak 2000 dollár körüli szintjéről átmenetileg 3440 dollárra ugrott a palládium unciánkénti ára (1 uncia 28 gramm). Bár az árfolyam később megnyugodott, a Kitco nevű online nemesfém-kereskedelmi oldalon, a cikk írásakor unciánként 2500 dollárt ér ez az autóipari nyersanyag, vagyis drágább, mint az arany.
Minden hónapra jut egy újabb lopás
A fentiek tükrében még érdekesebb az a 2021. júniusi hír, amely szerint több mint százhúsz jármű alól vágták ki a katalizátort a Magyar Honvédség tápiószecsői telephelyén, ahol a nem használt, vagy selejtezésre váró autókat, illetve teherautókat tárolják. A tolvajok biztosra mentek, többször is jártak a telepen, és bár a mai árakkal számolva nem tűnik kiemelkedőnek (illetve reálisnak) az összesen 8,6 millió forintos, vagyis darabonként, átlagosan hetvenezer forint kár, a bontott katalizátorok feketepiacának felvevőképességéről sokat elmond a többi sorozatbűncselekmény léptéke.
Egy másik ügyben 2021. május 20. és 22. közt, Zuglóban tűnt el több parkoló autó katalizátora, majd gazdáik a motorindítás után a félbevágott kipufogócső éktelen zaját hallva értesíthették a rendőrséget. Később két bolgár férfit állítottak meg a veszprémi rendőrök, akiknek autójából kilenc kivágott alkatrész került elő.
Egy éjszaka alatt három autóból lopták ki a katalizátort a budapesti Kattanicar autókereskedés udvaráról, amelynek vezetője csak pár nap múltán észlelte a problémát. Mint meséli, a tavaly március 5-i eset környékén a környékbeli két további kereskedésben is jártak a tolvajok, az egyik helyen négy, a másik telepen hét autót rongáltak meg ugyanígy. A kárösszeg ilyen esetekben nehezen meghatározható, hiszen például egy Subaru Tribeca hobbiterepjáró gyári katalizátora 700-800 ezer forintba került akkoriban, de más autóknál is hasonló, több százezer forintos összegek merültek fel, viszont pótolni általában utángyártott katalizátorokkal szokták az eredetieket. Azok sokkal olcsóbbak, de nem is annyira tartósak.
Oroszország a nélkülözhetetlen forrás?
Oroszország a világ palládiumpiacának negyven százalékát biztosítja, tehát az egyik legnagyobb szereplő, már csak ezért sem mindegy, miként végződik a szankcióhullám. Az említett nemesfém, illetve a ródium és platina nélkül ugyanúgy elképzelhetetlen a modern benzinmotoros autók gyártása, mint nikkel nélkül a villanyautók akkumulátoráé, és Oroszország ebben a műfajban is fontos szereplő.
A megfelelő működési hőmérsékletre hevülő katalizátor kerámiabetétjének felületén lévő nemesfémek kölcsönhatásba lépnek a motor égéstermékével, majd a nitrogén-oxidot nitrogénné és oxigénné alakítja (redukálja), a szénhidrogéneket és a szén-monoxidot pedig vízzé és szén-dioxiddá oxidálja. Bizonyos autótípusokban éppen a kritikus hőmérséklet-szükséglet miatt két katalizátort is találunk, az egyik általában kisebb és a motortérbe építik, ahol hamarabb be tud melegedni. Ez nehezen lopható, viszont a főkatalizátor az autó alatt van, így az nemcsak értékesebb, de védtelenebb is. Ellenpélda is létezik: bizonyos típusoknál több katalizátor van az autó alatt, könnyen elérhető helyen, más esetekben pedig a főkatalizátor kerül a motortérbe.
A palládium értéke az utóbbi évek jelentős áremelkedését megelőzően is ismert volt. 2014-ben például arról írt a Reuters és több brit médium, hogy egy francia cég, a Veolia évente 100 ezer fontnak (mai árfolyamon számítva 45 millió forintnak) megfelelő értékben nyeri ki az utcáról összegyűjtött porból az értékes nemesfémeket, tehát a palládiumot, a ródiumot és platinát. Ezek szinte kizárólag az autók katalizátorából származó szemcsék voltak, amelyek a működés során váltak le a szűrőbetét felületéről. Akkor 40 ezer tonna port dolgozott fel a cég, és tervezte, hogy két további üzemet létesít Nagy-Britanniában.
Van, aki olcsóbbra cseréli, mielőtt ellopják az autója alól
A magyar használtkatalizátor-piac fontos tájékozódási pontja a DS Auto nevű lengyel felvásárlócég, amelynek katalógusát bárki átböngészheti. A lengyelek egyszerű regisztrációs folyamattal tették könnyebbé a szolgáltatást, sőt, futárt küldenek a kiszerelt alkatrészért, és azonnal fizetnek.
Zsolt, egy, a témát jól ismerő vidéki autószerelő azt meséli, hogy az utóbbi két-három évben elszabadultak az orgazdák, ezért számos ügyfele kérte, hogy még az előtt cserélje olcsóbb, de azonos hatékonyságú utángyártott katalizátorra az eredetit, hogy azt ellopnák. A csere után az ügyfelek pénzt kapnak vissza tőle, és megnyugodhatnak, hogy legalább azok a bűnözők nem fognak nekiállni a kivágásnak, akik az autó alá nézve észreveszik, hogy már nem az értékesebb, gyári alkatrész van a kipufogón.
A lopás egyébként sajnos nem bonyolult. Elég hozzá egy autóemelő és egy csővágó, ritkább esetben akkumulátoros sarokcsiszoló gép, amellyel percek alatt el lehet távolítani a helyéről a katalizátordobot. Azt később egyben, vagy a szűrőbetétet kiverve, törmelékes formában is azonnal el lehet adni.
Vissza a DS Auto oldalára. A katalógus szerint a legolcsóbb használt, gyári katalizátorok 200-300 eurót érnek a cégnél, de a honlapon illusztrációként mellékelt fotók alapján aligha újbóli beépítésre szánják őket. Az árskála tetején olyan finomságok vannak, mint bizonyos gázüzemű Fiat-modellekből származó darabok ára, amely meghaladhatja a 2000-2500 eurót, átszámítva 700-900 ezer forintot. Zsolt két köznapi példát is említ, az egyik a Toyota Prius II, amelynek katalizátora 400 ezer forintért megy el pillanatok alatt, vagy a benzines Fiat Multipla egyterűé, amelyben az alkatrész több mint félmillió forintot érhet, vagyis többet, mint egy közepes állapotú komplett példány ebből a típusból.
Ő és egy utángyártott katalizátorokat forgalmazó cég munkatársa is megerősíti, hogy a gyári, tehát az autóban eredetileg található, magasabb nemesfémtartalmú katalizátorok és az univerzális cseredarabok ára közti különbség négy-ötszörös lehet most, az utóbbi évek jelentős drágulása után. Az előbbi mindig több százezer forintba kerül, ha pótolni kell, az utóbbi viszont nem minden esetben megfelelő az autóba, ezért az motorhibát jelez a műszerfalon a csere után, illetve (elvileg) megbukik a műszaki vizsgán, ha a hibajelzéssel viszik oda.
Nem magyar jelenség, a katalizátorpiac is nemzetközi
A katalizátorproblémát nem csak Magyarországon ismerik. Az évek óta Hollandiában élő, autókereskedőként dolgozó Balázs az Algemeen Dagblad című helyi napilap januári cikkére hívja fel a figyelmem. E szerint az országban tavaly 3400 autó alól vágták ki az értékes katalizátort, amelyek közül 1388 volt Toyota Prius (Hollandiában nagyon népszerű típus), további négyszáz esetben pedig a Volkswagen Lupo, Polo és Golf volt az áldozat. A cikk szerint a tolvajok sokszor nem bajlódtak emelővel, inkább egyszerűen az oldalára borították az autót, majd úgy is hagyták, miután kivágták a katalizátort. A cikkben megszólaltatott Nemzetközi Járműbűnügyi Információs Központ munkatársa szerint az utóbbi években egyértelműen növekedett a hasonló bűnügyek száma Hollandiában, ezért megkérdeztem a magyar rendőrséget is, hogy mi a magyar tendencia.
Amíg vártam a válaszokra, megnéztem a Police.hu keresőjét, ahol 2017 márciusa óta összesen százhatvan alkalommal írtak katalizátorlopásos esetekről. Bár a közlések egy része lezárt ügyekről szól, éppen a legkorábbi az egyik legsúlyosabb. Akkor egy szerb és egy szerb–horvát kettős állampolgárságú férfit fogtak el katalizátorlopás miatt, ők összesen 71 alkalommal követték el ezt a bűncselekményt, és 15 millió forint kárt okoztak. Az Országos Rendőr-főkapitányság válasza szerint az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika nem nevesíti a katalizátorlopásokat, ami furcsa, mert amúgy számos autóalkatrészről vezetnek statisztikát.
A kimutatás szerint az autóakkumulátor is népszerű a feketepiacon, hiszen 2020-ban 126, tavaly 124 akkulopási ügyben folytatott eljárást zártak le, de különböző karosszériaelemek is hasonló számban tűntek el Magyarországon az elmúlt két évben. A katalizátorokat ugyan valóban nem említik külön, viszont a „belső járműalkatrész” elnevezésű kategóriában ott lehet a tolvajok kedvenc palládium-ródium- és platinaforrása is, hiszen ilyen ügyekből tavalyelőtt 146, tavaly viszont már 439 esetet zártak le, illetve adtak át az ügyészségnek.
Mind a holland cikk, mind pedig az általam megkérdezett szerelők és kereskedők egyöntetű véleménye, hogy elsősorban a 2010 előtt gyártott autók veszélyeztetettek, mert a korabeli technológia még magasabb nemesfém-felhasználással járt, amit a fiatos és Toyota priusos példa is alátámaszt. Ez utóbbi harmadik generációjában már nem olyan értékes a gyári katalizátor, legalábbis nem nyersanyagforrásként, ezért nem is lopják ki belőle olyan gyakran. Sovány vigasz azoknak, akik a magyar átlagnak megfelelően tizenéves autókkal járnak, hiszen a 2004 és 2013 közt gyártott, tehát jellemzően Euro 3, 4 és Euro 5 környezetvédelmi besorolású autók fokozottan kiszolgáltatottak a katalizátorozásnak.
Van ellenszere?
Noha az utóbbi években rohamosan szaporodó autóalkatrészlopás-típus elkövetésért 2-3 év szabadságvesztés járhat, az esetek jelentős része megoldatlan marad. Máskor az eleve csak a katalizátorra utazó vevők lopják ki az alkatrészt egy-egy eladott használt autóból, majd visszaviszik az autót és reklamálnak, ahogy ez az Alapjárat korábbi cikkében olvasható. A mindössze három-négy kilogramm tömegű bontott katalizátorokon semmilyen egyedi azonosító nem szerepel, ezért utólag jóformán lehetetlen kideríteni, hogy konkrétan melyik autóból származik az alkatrész.
A hivatalos felvásárlók az úgynevezett fémtörvényt betartva magánszemélyektől, hivatalos regisztrációt követően, legfeljebb 100 ezer forint értékben vehetnek át hulladékfémet. Ez a mai árakra fordítva legfeljebb egy-két bontott katalizátornak felel meg, miközben a feketepiacon órák alatt tovább lehet adni az értékes autóipari nemesfémeket tartalmazó alkatrészt, korlátlan számban. Ez az igazi probléma.
Ahogy a cikk bevezetőjében írtuk, a katalizátorlopási helyzeten a mostani orosz invázió, és Oroszország elszigetelődése, illetve a nyersanyagárak általános emelkedése csak súlyosbíthat, a különböző billenésérzékelős riasztóberendezések, és a katalizátor köré épített védőrács pedig valamelyest enyhíthet, bár mindkét módszernek vannak hátulütői. Biztos ellenszer nincs.
