A járvány sokkja után kezdenek magukra találni a magyar internetezők
2021. december 14. – 22:58
2020 sok szempontból a járvány éve volt. Persze 2021 is, de nagy különbség, hogy tavaly még váratlanul szakadt a nyakunkba a világjárvány, annak minden kellemetlenségével együtt: az időleges bezártságokkal tarkított általános távolságtartás közepette hozzá kellett szoknunk, hogy kevesebb személyes találkozóval kell fenntartanunk a magán- és a munkahelyi életünket is, és mindkét tekintetben még a korábbinál is nagyobb mértékben kellett az internetre, az online kapcsolattartásra és a távmunkára hagyatkoznunk. Ez viszont egyúttal azzal is járt, hogy minden korábbinál nagyobb támadási felületet nyitottunk a hekkereknek, akik igyekeztek is élni ezzel a lehetőséggel.
2020-ban a cégeknek is rohamtempóban, sok esetben kapkodva kellett lehetővé tenniük a távmunkát a dolgozóiknak, és maguk a dolgozók is rákényszerültek, hogy olyan digitális eszközöket használjanak, amelyeknek a biztonsági kockázataival nem feltétlenül voltak tisztában. Az idei év abban volt más, hogy ez az átállás már adott volt, és több lehetőség adódott a kezdeti kapkodás során hagyott lyukak betömködésére céges szinten, illetve a felhasználók is szert tettek némi rutinra. Úgy tűnik, ez a kiberbiztonsági trendekben is meglátszik:
Magyarországon idén csökkent a kibertámadások száma 2020-hoz képest.
Ez a Kaspersky kiberbiztonsági cég adataiból derül ki, ahogy az az érdekesség is, hogy ez a csökkenés magyar sajátosság, vagy legalábbis egyáltalán nem általános: globálisan még a tavalyi, ugrásszerű növekedés után is tovább nőtt a támadások száma.
Elmerültünk az online térben, és még csak most jön a metaverzum
Egy keddi, stílszerűen online eseményen Miroslav Koren, a Kaspersky Kelet-Európáért felelős igazgatója ismertette a cég vonatkozó felmérését, amelyben 25 országból származó adatokat dolgoztak fel. Ebből kiderült többek között, hogy a magyarok 40 százaléka többet használja a közösségi médiát, mint a járvány előtt, ami nagyjából megfelel a világszerte tapasztalt trendnek. Sokkal olyanok is rátaláltak az online felületekre, akik korábban nem voltak ezeken jelen. Átlagosan napi két órát töltünk a Facebookon és további egy órát más platformokon. A magyarok 63 százaléka érzi úgy, hogy a közösségi média tette lehetővé számára, hogy kapcsolatban maradjon másokkal.
Az online élettel persze sok kockázat is jár, minél több időt töltünk a neten, és minél többféle tevékenységet végzünk ott, annál nagyobb eséllyel és nagyobb mennyiségben osztunk meg magunkról érzékeny adatokat. A Kaspersky felmérése szerint csak a magyarok 51 százalék hallott már arról, hogy adatvédelmi szempontból problémás lehet a közösségi média, de ezzel együtt is emelkedik a tudatosság ezen a téren.
Az adatvédelmi szempontokon túl az is aggasztó, hogy a felmérés szerint a magyarok 25 százaléka tartja magát kevésbé toleránsnak másokkal szemben a közösségi médiában – ez globálisan 33 százalék –, és az álhíreknek, félrevezető információknak való kitettség szempontjából az is elgondolkodtató, hogy 34 százaléknak a közösségi média jelenti a járványról szóló hírek elsődleges forrását. Koren szerint történtek azért pozitív fejlemények is az adatvédelem terén:
- Az Apple intelligens digitális asszisztense, a Siri például már magán az eszközön dolgozza fel a rögzített hangot, és csak ha parancsként azonosítja azt, akkor továbbítja a külső szerverre, azaz kevésbé hallgatózik, mint korábban.
- A világ egyik legnépszerűbb csetalkalmazása, a Whatsapp már titkosítva tárolja a felhasználók biztonsági mentéseit.
- A Facebook pedig felhagyott a rendkívül megosztó arcfelismerő technológia használatával.
Ha már Facebook, Koren szerint fontos fejlemény, hogy a Facebook hivatalosan is a metaverzumot, azaz a virtuális, ki-, be- és össze-vissza terjesztett valóságra épülő nagy, immerzív felhasználói élményt hirdette meg a jövőképeként. Ez egyrészt további lehetőség a járvány alatt felértékelődött virtuális kapcsolattartás elmélyítésére, másrészt óhatatlanul hatalmas biztonsági kockázat is. A Facebook természetesen tisztában van ezzel, és nagy hangsúlyt fektetnek a biztonságra, de érdemes lesz erre odafigyelni, hiszen a cég számos alkalommal futott már bele komoly adatvédelmi incidensbe, legutóbb például áprilisban 533 millió felhasználó adatai szivárogtak ki, köztük több százezer magyar felhasználóé is.
A stabilizálódás éve
Nemcsak az emberek élete alakult át gyökeresen a járvány miatt, hanem a cégeké is. Logikusan, hiszen a kettő erősen összefügg: ha az emberek kevésbé mennek más emberek közé, akkor dolgozni is kevésbé fognak bejárni. A kényszerű távmunka pedig egyrészt felgyorsította az amúgy is zajló digitalizációt, másrészt viszont olyan tempót diktált ebben, hogy sok cég nem tudott időben előkészülni erre a nagy váltásra.
A járvány második évére azonban a cégek egyre inkább adaptálódtak az új viszonyokhoz, hiszen már nem arra ment el az idő és a pénz, hogy új eszközöket vásároljanak a munkavállalóik otthonába. Hanem arra, hogy felkészítsék ezeket az eszközöket a biztonságos munkára, kialakítsák a biztonságos kapcsolatot a munkahelyi hálózat távoli eléréséhez, felhőalapú szerverekre állnak át, új online kollaboratív szoftverek izzítsanak be, és így tovább.
Ez az új szakasz is bőven hozott új kihívásokat, hiszen a cégek IT-csapatai Miroslav Koren szerint jellemzően nem növekedtek, ahogy a költségvetésük sem – amit persze árnyal, hogy jóval kisebb része mehetett el eszközbeszerzésre –, és az egyre több online megoldás kockázatait az IT-sok feladata menedzselni.
Új kihívás, hogy egy sokkal nehezebben védhető, hibrid munkavégzésre, távoli hozzáférésre épülő hálózatot kell megvédeniük a támadások ellen, miközben sokkal nagyobb anyagi forrás nincs erre.
A Kaspersky felmérése szerint az adatszivárgások költsége a kis- és középvállalkozások körében némileg nőtt, a nagyvállalatoknál valamivel csökkent, de összességében nagyjából az egy évvel korábbi szinten maradt.
Kevesebb hazai támadás történt
Dragan Davidovic, a céges üzletág Kelet-Európáért felelős vezetője kifejezetten magyarországi trendeket is ismertetett a Kaspersky Security Network, azaz a cég termékeit használó eszközök önkéntes alapon szolgáltatott adatai alapján. Ezekből az adatokból az látszik, amit a cikk elején már elspoilereztünk: Magyarországon csökkent a támadások száma. A globális trend épp ellentétes: a napi támadások száma 20 ezerrel több, mint tavaly, azaz 360 ezerről 380 ezerre nőtt. (Ez nem az összes napi támadás, hanem annak a száma, hogy hány új kártevőt azonosítottak egy nap.)
A magyarországi támadások száma azonban eközben 2,57 százalékkal, a megtámadott felhasználóké pedig 10,47 százalékkal csökkent.
Ennek a csökkenésnek Davidovic szerint az az oka, hogy a járvány első évében óriási kiugrás volt tapasztalható a támadások számában, míg idén a járvány előtti szint közelébe tértünk vissza, a 2019-es szinthez képest csekély növekedést jelentenek az idei számok. Arra nem tért ki, hogy vajon ez a változás globálisan miért nem idézett elő csökkenést.
A zsarolóvírus-támadások továbbra is dominálnak, de ebben is csökkenés volt tapasztalható itthon: 32,07 százalékkal kevesebb történt idén, míg az érintett felhasználók száma 52,46 százalékkal csökkent. Ahogy a grafikonokon látszik, ezen a téren nemcsak a járvány első évében tapasztalt kiugráshoz képest figyelhető meg csökkenés, hanem jóval kisebb mértékben, de a 2019-es szinthez képest is:
Hasonló a hazai trend a pénzügyi kártevők terén is, itt 30,22 százalékos a csökkenés tavalyhoz képest.
A stalkerware, azaz a zaklatóprogramok száma is csökkent. Ezek gyakorlatilag lakossági kémkedésre való, legális megfigyelő programok, például ha valaki telepít ilyet a párja telefonjára, utána elolvashatja az üzeneteit, és láthatja, épp hol jár az illető. A hazai használatukban 50,66 százalékos csökkenést állapított meg a Kaspersky, és ez a csökkenő trend már tavaly is megfigyelhető volt tavalyelőtthöz képest.
Ennek ellenére Davidovic szerint egy fontos veszélyről van szó, amelyet a média is alulkezel, pedig sokkal nagyobb figyelmet érdemelne. Az interjús felmérésük szerint a válaszadók 30 százaléka gondolt már arra, hogy a célszemély tudta nélkül telepítsen ilyen programot a készülékére, és nem is érzi ezt problémás gyakorlatnak. További 15 százalék mondta azt, hogy a másik fél beleegyezésével használna ilyesmit. 34 százalék állította, hogy érte már ilyen program használatából adódó erőszak, például cyberbullying vagy párkapcsolati visszaélés.
Az ipari kiberveszélyekről nem hozott magyar adatokat a Kaspersky, de érdekes regionális trendre hívták fel a figyelmet. Az ilyen környezet üzemeltetői gyakran gondolják tévesen azt, hogy a zártabb, izoláltan működő ipari rendszereket nem fenyegeti kibertámadás, pedig valójában ezek a rendszerek is szükségszerűen jóval nyitottabbak már, mint korábban, és ezért a támadásokat sem ússzák meg – Magyarországon sem. Míg azonban emiatt globálisan egyre több IT-s szakember dolgozik a szektorban, Kelet-Európa ezen a téren lemaradásban van, ami meg is látszik az ilyen jellegű támadások területi eloszlásában:
Nagyobb tudatosság, még több támadás
Miroslav Koren a 2022-ben várható kiberbiztonsági trendekről is beszélt. A magánszféra védelme szempontjából pozitívum, hogy egyre nagyobb a jogi nyomás a cégeken, hogy nagyobb kontrollt adjanak a felhasználóknak az adataik felett, és biztató az is, hogy ahogy egyre többen kezdtek a járvány miatt digitális eszközöket használni, egyre nőtt az adatvédelmi tudatosság is, bár ebben természetesen bőven van még hova fejlődni.
A Kaspersky előrejelzése szerint a kritikus infrastruktúrák elleni támadások folytatódnak jövőre is, és a legelterjedtebb támadási forma továbbra is az adathalászat lesz, a legrombolóbb pedig a zsarolóvírus-támadás – ahogy azt a Colonial Pipeline elleni idei támadás is megmutatta. Az elosztóláncot érő támadások is várhatóan velünk maradnak, mint amilyen a Kaseya nevű felhős IT-menedzsment szoftver esete volt, vagy akár a tavaly év végén leleplezett SolarWinds-hekkelés. A nagyobb cégek felkészültebbek az ilyen támadások ellen, ezért a nagyobb erőforrásokkal rendelkező, jellemzően állami hátszelű hekkerek egyre inkább a kisebbeken keresztül próbálnak minél több célponthoz eljutni.
A Kaspersky szerint továbbra is kiemelt célpont lesz az egészségügy, amíg tart a járvány, nemcsak a kórházak elleni támadások, de a vakcina- és gyógyszerfejlesztéseket célző kémakciók is velünk maradnak. A hamis digitális igazolások piaca is nőni fog, a telemedicina fejlődésével járó új támadási felületek pedig a hekkereket is vonzani fogják, különösen, hogy az egyre több begyűjtött egészségügyi adat is csábító célpont lesz. Unatkozni tehát feltehetően jövőre sem fognak az informatikai rendszerek védelmével megbízott szakemberek.
