Egy évtizeden belül működő privát űrállomást hozna létre Jeff Bezos űrcége

Nem egészen két héttel azután, hogy a Blue Origin második legénységgel végrehajtott űrutazása is sikerrel végződött, újabb fontos bejelentést tett Jeff Bezos űrcége, amely a hétfői tájékoztatás szerint a Boeing, a Sierra Space és több más cég oldalán még ebben az évtizedben szolgálatba állítana egy Orbital Reef névre hallgató privát űrállomást. A projekt résztvevői szerint az űrállomás az állami és a magánszektort, illetve az űrturistákat is kiszolgálhatja majd, és ha minden jól megy, nemcsak enyhítheti az öregedő Nemzetközi Űrállomásra nehezedő terheket, hanem a stafétát is átveheti a 2020-as évek végére alighanem nyugdíjba vonuló állomásról – írja a space.com.

Hivatalos sajtóközleményében a Blue Origin fejlesztési programokért felelős vezető alelnöke, Brent Sherwood kiemelte, hogy több mint 60 évig a NASA és a hozzá hasonló űrügynökségek feleltek az űrrepülésért, illetve az űrben való létezés feltételeinek megteremtéséért, ezzel pedig megalapozták a magánszektor sikerét. Sherwood szerint most rajtuk a sor, hogy csökkentsék a költségeket, szélesebb rétegek számára tegyék elérhetővé az űrutazást és mindent megtegyenek azért, hogy ez hétköznapi dologgá válhasson.

Mint mondta, a Föld körüli pályán pezsgő gazdasági ökoszisztéma alakulhat majd ki, amely új felfedezésekhez, új termékekhez, új szórakozási módokhoz és globális ismertséghez vezethet majd. A közleményben emellett az is szerepel, hogy az Orbital Reef mindenkinek lehetőséget biztosít majd arra, hogy saját címe lehessen Föld körüli pályán, ami egyelőre teljesen utópisztikusnak tűnik, de nagyon hosszú távon akár még reálisnak is tűnhet.

Azt korábban is lehetett már tudni, hogy a Blue Origin grandiózus terveinek része az is, hogy egy űrállomás segítségével hosszabb távon milliók számára biztosítsanak nemcsak munkát, hanem lakhatási lehetőséget, életet is az űrben. Az ugyanakkor új fejlemény, hogy mindezt a Sierra Space-szel közösen tennék meg, melynek korábban is voltak már egzakt tervei egy felfújható űrállomásra. A cég korábban abban reménykedett, hogy legkésőbb 2027-re Föld körüli pályára állíthatják az első modulokat, amiket kellő érdeklődés esetén idővel bővíteni is tudnak majd.

Ennek fényében nem meglepő, hogy magát az űrállomást ők biztosítják majd, a Blue Origin elsősorban az először valamikor jövő év végén felszálló New Glenn hordozórakétával, illetve néhány saját modullal járul majd hozzá a projekthez.

A Nemzetközi Űrállomás életében is elengedhetetlen szereppel bíró Boeing a majdani űrállomás működtetéséért és karbantartásáért felel majd, de tudományos munkára alkalmas modulokkal, illetve az űrhajósok és rakomány szállítására alkalmas Starliner kapszulájukkal is segítik a projektet. A Redwire Space főként napelemekkel száll majd be, a Genesis Engineering Solutions egy űrsétát lehetővé tevő űrjárműt biztosít, az Arizona State University pedig egy tizennégy egyetemből álló együttműködést vezet majd, amely a kutatási tanácsok mellett az űrállomás sajtóját is menedzseli majd.

A tervek szerint az Orbital Reef alap konfigurációja már a 2020-as évek végére szolgálatba állhat, ebben a formájában 830 négyzetméternyi élhető teret biztosít majd, és tíz ember egyidejű befogadására lesz képes. A Nemzetközi Űrállomás ennél kicsivel nagyobb, a Nanoracks, a Voyager Space és a Lockheed Martin pár nappal ezelőtt bejelentett, Starlab nevű privát űrállomása viszont ennek a kapacitásnak a felét sem tudja majd. Igaz, a négyfősre tervezett űrállomás a tervek szerint már 2027-ben működésbe léphet.

Azt viszont nem szabad elfelejteni, hogy az Orbital Reef a jövőben sokkal nagyobb is lehet majd a kezdeti méreténél.

Ahogy arról korábban ebben a cikkben is írtunk, a NASA egyébként abszolút támogatja azt, hogy a Föld körül a vállalkozók vegyék át a terepet, számukra ugyanis ezen a ponton már inkább a mélyűr felfedezése van a fókuszban. A NASA belátható időn belül holdbázist akar építeni, illetve a picit távolabbi jövőt nézve embert küldenének a Marsra, így a költségvetésbe nem fér bele, hogy mellettük még az éves büdzsé közel ötödét az ISS működtetésére fordítsák. Természetesen az alacsony Föld körüli pályán végzett kutatásokat sem engedhetik el teljesen, de ezek finanszírozását inkább a magáncégekre bíznák. Ez a mostani projektben is kiütközik: ugyan számítanak NASA-forrásokra, az Orbital Reefben egyelőre túlnyomórészt a mögötte álló cégek pénze van.