Eljött a történelemérettségi napja, amin a magyar- és matekérettségikhez hasonlóan idén nemcsak a diákok, hanem a mesterséges intelligencia (MI) alapú csetbotok is megmérettettek. Hétfőn csak a ChatGPT 3.5-ös változatát teszteltük, kedden és szerdán viszont már a Binget is, ami a GPT4-es verziót használja.
A ChatGPT hétfőn egy gyenge hármast tudott felmutatni, mert a műelemzés nem igazán ment neki, kedden viszont csúfosan megbukott. A Bing matekból egész jól teljesített. Lássuk, mennyire készültek fel a történelemérettségire.
Mivel képeket és táblázatokat nehéz megetetni ezekkel a csetbotokkal, nem a teljes feladatlapot töltettük ki velük. Három kérdésre kértünk tőlük választ: az 1-re, hogy legyen egy kérdés a rövidebb válaszos részből, valamint a 13-asra és a 16-osra. Ezzel az írásbeli második felét úgy írták meg, mint egy átlagos diák: írtak egy rövidebb esszét az 1849 előtti történelemből, és egy hosszabbat az 1849 utáni magyar történelemről. A mesterséges intelligenciák néha nem túl intelligensek, ezért nem mindegy, hogyan tesszük fel nekik a kérdést. Mivel ez az egész nem arról szól, hogy bebizonyítsuk, mennyire zsenik/buták, hanem arról, hogy megnézzük, hogyan szerepelnek a magyar érettségiken, igyekeztünk pontosan ugyanúgy feltenni nekik a kérdést, mint ahogy az a feladatlapon szerepel.
1. Feladat – A kereszténység fogalmai
ChatGPT
Az idei töriérettségi első feladatában a diákoknak össze kellett kötnie keresztény fogalmakat Jézusra vonatkozó szövegrészletekkel. Ezt a feladatlap szerkesztői egy táblázattal oldották meg, úgyhogy szöveges formában így tettük fel a kérdést a ChatGPT-nek:
Melyik fogalom melyik katolikus szertartási szövegrészlethez tartozik? A négy fogalomból csak hármat használj fel!
Fogalmak: teremtés, utolsó vacsora, karácsony, húsvét
Szertartási szövegrészlet:
„Értünk, emberekért, a mi üdvösségünkért, leszállott a mennyből. Megtestesült a Szentlélek erejéből Szűz Máriától és emberré lett.”
„Halál mérgét megtiportad, mennyországot megnyitottad.”
„Kezébe vette a kenyeret, hálát adott, megtörte, tanítványainak adta, és így szólt vegyétek és egyetek ebből mindnyájan.”
Erre sajnos nem tudott érdemben válaszolni („Az utolsó vacsora és húsvét fogalmak a szertartási szövegrészlethez tartoznak”), de ez várható volt. Ezek után az állításokra egyesével kérdeztünk rá, ebben a formában:
melyik fogalom illik ahhoz a szertartási szövegrészlethez, hogy „Értünk, emberekért, a mi üdvösségünkért, leszállott a mennyből. Megtestesült a Szentlélek erejéből Szűz Máriától és emberré lett”? teremtés, utolsó vacsora, karácsony vagy húsvét?
Mindegyik szövegrészletre ugyanígy kérdeztünk rá, a szövegrészletet cserélgettük. A diákoknak csak egy-egy fogalmat kellett odaírni a három részlet melletti dobozokba, de a ChatGPT a kérdés jellege miatt kifejtve válaszolt.
a, Ez a szertartási szövegrészlet a karácsonyi szertartással kapcsolatos, amikor ünnepeljük, hogy Jézus Krisztus megszületett és testet öltött. Tehát a helyes válasz a „karácsony”.
b, Ez a szertartási szövegrészlet az egyik húsvéti szertartással kapcsolatos. A „Halál mérgét megtiportad, mennyországot megnyitottad” kifejezés azért jellemző, mert az ünnep célja az, hogy megemlékezzünk Jézus Krisztus feltámadásáról, amikor legyőzte a halált és megnyitotta az emberek előtt a mennyországot. Tehát a helyes válasz a „húsvét”.
c, Ez a szertartási szövegrészlet az utolsó vacsorával kapcsolatos, amikor Jézus Krisztus osztotta meg a tanítványokkal az utolsó vacsorát, amely során megalapította az eucharisztia szentségét. Ez az esemény fontos szerepet játszik a katolikus vallásban, és az eucharisztia megemlékezése az egyik alapvető szertartás. Tehát a helyes válasz az „utolsó vacsora”.
Tehát ügyesen beazonosította mindhármat. A feladat második fele az volt, hogy a vizsgázó időrendi sorrendbe rakja, hogy a három esemény Jézus életében hogyan követte egymást. A ChatGPT ezt szinte tökéletesen megoldotta. Mikor megkértem, hogy
Állítsd időrendbe a három előző szertartási szövegrészletet aszerint, hogy a bennük megjelenő események hogyan követték egymást Jézus történetében,
azt írta, hogy teremtés, utolsó vacsora, végül húsvét. Itt adtam neki még egy esélyt, mégis csak élete első érettségije. Rámutattam, hogy
de azt írtad, hogy a karácsonyról szól az első idézet, nem a teremtésről,
amire ezt felelte:
Igen, sajnálom a félreértést. A karácsonyi idézet az első szövegrészlet, és az a születésre utal, nem a teremtésre. Az időrend tehát a következő:
Karácsony: Ez az esemény Jézus születésével kezdődött, amikor Szűz Mária Isten Fiát szült a bethlehemi jászolban. Az első szövegrészlet, amelyet idéztél, a karácsonyi szertartás része lehet.
Utolsó vacsora: Ez Jézus utolsó éjszakáján történt, amikor osztotta meg a tanítványokkal az utolsó vacsorát, megalapította az eucharisztia szentségét, és elárulta, hogy közülük egy tanítvány el fogja árulni őt. Ez az esemény a Nagycsütörtök estéjén történt.
Húsvét: Ez az esemény a Nagypéntek és a Nagyszombat után történt. Jézus keresztre feszítése és halála után feltámadt a halálból, és ezzel legyőzte a halált. A feltámadása az egyik legfontosabb esemény a keresztény vallásban, és az ünneplése a húsvéti ünnepkör része.
Az első feladatra tehát megkapta a maximális 4 pontot.
Bing
A Bingtől a keddi teljesítménye után azt vártam, hogy lenyomja majd a ChatGPT-t, és az első feladat első részében ez így is volt, ugyanis a Microsoft csetbotja már arra a kérdésre is tudott válaszolni, ami a ChatGPT-nek sok volt.
A „teremtés” fogalom nem tartozik egyik szertartási szövegrészlethez sem. A „karácsony” fogalom a Jézus születését ünneplő szertartási szövegrészlethez tartozik. Az „utolsó vacsora” fogalom a Jézus által az utolsó vacsorán mondott szavakat tartalmazó szertartási szövegrészlethez tartozik. Az „húsvét” fogalom pedig a feltámadás ünnepét megelőző és azt követő szertartási szövegrészletekhez kapcsolódik .
Ezek után azonban már nem sikerült jól időrendi sorrendbe raknia az eseményeket. Úgy is kérdeztem, mint a ChatGPT-t, de sok módon csavartam,
mindig arra jutott, hogy Jézus először utolsó vacsorát tartott, húsvét körül feltámadt, majd karácsonykor megszületett.
Az időrendi sorrend a következő:
„Kezébe vette a kenyeret, hálát adott, megtörte, tanítványainak adta, és így szólt vegyétek és egyetek ebből mindnyájan.” – Az utolsó vacsora szertartási szövegrészletében Jézus az utolsó vacsorán mondta ezeket a szavakat.
„Halál mérgét megtiportad, mennyországot megnyitottad.” – A feltámadás ünnepét megelőző és azt követő szertartási szövegrészletekhez kapcsolódik.
„Értünk, emberekért, a mi üdvösségünkért, leszállott a mennyből. Megtestesült a Szentlélek erejéből Szűz Máriától és emberré lett” – Az adventi időszakban és karácsonykor használt szertartási szövegrészlet.
Erre így nem kapott pontot, az első feladatot tehát a Bing 3 ponttal zárta.
13. Feladat – Julius Caesar egyeduralma
ChatGPT
A rövid kifejtős feladatban az érettségizőknek egy Plutarkhosztól származó szöveg alapján kellett írniuk arról, hogy Julius Caesar hogy építette ki egyeduralmát. A magyarérettségivel ellentétben itt nincs konkrét szószámkorlát, a vizsgázóknak a megadott sorok közé kell beférni. Repárszky Ildikó, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium vezető tanára ma több feladat megoldását is bemutatta, és a csetbotok válaszait is leellenőrizte. Azt mondta, hogy nagyjából 110-130 szót várna egy rövid esszétől, úgyhogy ezt kérdeztem a ChatGPT-től (a feladatlapon is ez szerepel):
A feladat Julius Caesarhoz kapcsolódik. Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével Julius Caesar egyeduralmát! Legfeljebb 130 szót használjon!
Forrás: „Kiegészítette a senatust, patríciusi rangra (előkelők közé) elemt egyeseket. (...) A választási jogon úgy osztozott meg a néppel, hogy a consulságra pályázók kivételével a többi hivatali jelöltet felerészben a nép akarata szerint, felerészben Caesar ajánlására nevezték ki.” (Plutarkhosz ókori történetíró, Kr u. 1. század).
És a válasz:
Julius Caesar a Római Birodalom egyik legismertebb politikusa volt, aki az egyeduralomra törekedett. Politikai manőverekkel növelte befolyását és hatalmát, kiegészítette a senatust és ajánlására nevezte ki a hivatali jelölteket. A választási jogot is úgy osztotta meg a néppel, hogy a consulságra pályázók kivételével a többi jelöltet felerészben a nép akarata szerint, felerészben pedig Caesar ajánlására nevezték ki. A római hadsereg támogatását élvezte, sikeres hadjáratokat vezetett, és hűséges katonák megsegítésére költött. Caesar kinevezte magát consulnak, a szenátusi hatalom jelentős részét ő kezében tartotta. Caesar így az ókori Róma egyeduralkodójává vált, hatalmát és befolyását nem tudták megbuktatni.
Repárszky szerint a csetbot ugyan megértette a feladatot, de sok fontos dolgot kihagyott. Nem helyezte el alaposan térben és időben, és nem használt fontos fogalmakat, kifejezéseket. Például az „örökös diktátort”, a veteránokat, a földosztást hiányolta, és azt, hogy kihagyta, hogy Caesar „felrúgta a köztársasági rendszert”.
„Tartalmilag megfelelő, de a forrást már nem sikerült értelmeznie, csak átfogalmazva visszaadta, és nem adott hozzá új információt. Viszonylag jó, szerintem sok érettségiző örülne, ha ezt így helyette beírnák. Az mondjuk hülyeség, hogy nem tudták megbuktatni – hiszen megölték”
– mondta Repárszky.
A ChatGPT rövid esszéjére így 11 pontot adott az elérhető 17-ből.
Bing
A Bing sajnos nem készült ókori rómás kérdésre, úgyhogy annyira meglepődött, hogy válaszolni se tudott. Pontosabban pont úgy válaszolt, mint egy készületlen diák: egyszerűen visszaböfögte a forrást. Azonban amíg egy minimális rafinériával ellátott érettségizőnek eszébe jut, hogy kicsit átírja a készen kapott szöveget, a Bingnek nem volt ennyi esze.
Julius Caesar az ókori Róma híres politikusa és hadvezére volt. Az ő egyeduralmát a forrás szerint a következőképpen lehet bemutatni: Caesar kiegészítette a senatust, patríciusi rangra (előkelők közé) elemt egyeseket. A választási jogon úgy osztozott meg a néppel, hogy a consulságra pályázók kivételével a többi hivatali jelöltet felerészben a nép akarata szerint, felerészben Caesar ajánlására nevezték ki.
Látható, hogy másfél mondatot sikerült összehoznia magától, és ebbe mindössze egy új információt sikerült elrejtenie, mégpedig azt, hogy Rómáról van szó. A „Caesar kiegészítette” utáni rész azonban szó szerint a forrás másolata. A szemfüleseknek korábban feltűnhetett, hogy a zárójel után rosszul írtam, hogy emelt (elemt). Ez véletlen volt, de jól illusztrálja, hogy a Bing meg se próbált válaszolni. A javító tanár szerint mivel csak egy önálló „gondolat” van a válaszban, és a szöveg nagy része a forrás, a Bing nem értette meg a feladatot. A megértésért két pont járna, de ha valamiért a vizsgázó nullát kap rá, akkor ha más szempontra (például szerepel benne néhány jó fogalom) kapna is pontot, az egész feladatért 0 pont jár. Így járt Bing is.
16. Feladat – Rendszerváltás
ChatGPT
Az utolsó feladatuk az volt, hogy bemutassák a rendszerváltás 1989-es eseményeit. Ehhez három forrást kaptak, amiből egy egy fénykép volt, amin az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal képviselői szerepeltek. Az első körben a csetbotot a szöveges forrásokról kérdeztem.
Mutassa be a források és ismeretei segítségével a rendszerváltozás 1989-es eseményeit
Források
„(Nagy Imre szerepe) az, ami körül még zajlanak viták. Felderülhetnek olyan belső és küldő összefüggések, amelyek ezt a megítélést, hogy úgy mondjam, árnyaltabbá teszik Például önmagában az a körülmény, hogy ez a (szakértőkből álló) bizottság a jelenlegi kutatások alapján népfelkelésnek látja azt, ami 1956-ban történt. Egy oligarchisztikus (elnyomó) és a nemzetet is megalázó uralmi forma elleni felkelésnek.” (Interjú Pozsgay Imre államminiszterrel a Magyar Rádióban, 1989. január 28.)
„1. Valódi népképviseletet és többpártrendszert.
2. Érvényesüljenek az emberi jogok, legyen bírói függetlenség.
3. Szólás-, sajtó-, lelkiismereti és oktatási szabadságot.
4. Jogot a sztrájkra.
9. Semleges, független Magyarországot. Vonják ki a szovjet csapatokat hazánk területéről.”
(Részletek az 1989. március 15-i ellenzéki ünnepségen felolvasott 12 pontból).
Az 1989-es rendszerváltozás Magyarországon azon folyamatok eredményeként jött létre, amelyek az országban és a kelet-európai szocialista rendszerekben is zajlottak. A rendszerváltozás kialakulásához hozzájárultak az ország gazdasági, társadalmi és politikai problémái, valamint a nyugati országok és a Szovjetunió közötti globális politikai folyamatok. Az országban kialakult helyzetet az alábbi források is tükrözik:
Az 1989. január 28-i interjúban Pozsgay Imre államminiszter beszél a 1956-os forradalomról, amelyet korábban a szocialista kormány „ellenforradalomként” értékelt. Az interjúban Pozsgay azt mondja, hogy a kutatások alapján az 1956-os eseményeket inkább „népfelkelésnek” lehet nevezni, amely a „nemzetet megalázó uralmi forma” elleni fellépés volt.
Az 1989. március 15-i ellenzéki ünnepségen felolvasott 12 pont a rendszerváltozás követeléseit fogalmazza meg, amelyek között szerepelnek a valódi népképviselet és többpártrendszer, az emberi jogok érvényesülése, a szólás- és sajtószabadság, a jog a sztrájkra, valamint Magyarország semlegessége és függetlensége. Ezek a követelések az országban élő társadalmi és politikai feszültségeknek adtak hangot, és az országban zajló változásokat segítették elő.
Az 1989-es rendszerváltozás azután indult el, hogy a kommunista párt vezetői és az ellenzék közötti tárgyalások eredményeként megszületett a társadalmi megegyezés, amelynek értelmében demokratikus választásokat tartottak, eltörölték az állampártot, megalakultak a politikai pártok és a kormányzati struktúrák, valamint kialakult a piacgazdaság. A rendszerváltozás jelentős mértékben hozzájárult az Európa egységének kialakulásához és az egész kelet-európai régió politikai, gazdasági és társadalmi folyamatainak átalakulásához.
Ahogy az hétfőn, a magyarérettségi során is felmerült, most Repárszky is megemlítette, hogy bármikor kísérletezik MI-s csetbotokkal, szinte mindig lát a válaszokban ilyen semmitmondó, de jól hangzó általánosságokat.
„Mint amikor egy felkészületlen diák a semmiről beszél”.
A tanár szerint a ChatGPT szépen elkezdte felépíteni az esszét, térben és időben is nagyjából elhelyezte, az első forrást szépen értelmezte de mégis kihagyta Nagy Imrét, az újratemetését, és sem az Ellenzéki Kerekasztalt, sem a köztársaság kikiáltását nem említette.
Ezen a ponton felmerült, hogy a képet nem látta, tehát értelemszerűen a harmadik forrás értelmezése is lemaradt. Ezt úgy pótoltuk, hogy újra feltettük neki a kérdést, azzal kiegészítve, hogy „Tegye hozzá, hogy mit tud az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal képviselőiről!”. Az új válaszban már kitért az SZDSZ-re és a Fideszre, valamint több politikusra és az Ellenzéki Kerekasztalra. Így már megkapta a pontot a harmadik forrásra is. Tanulság, kedves leendő érettségizők, hogy a képaláírás is lehet olyan fontos, mint maga a kép.
Így végül 11 pontot veszített a ChatGPT, úgyhogy a 33 pontból 22-t kapott.
Bing
A Microsoft csetbotja a hosszú esszénél sem villantott hatalmasat. Ebben az esetben is először a két szöveges forrás alapján dolgozott, ezt hozta össze:
A rendszerváltozás 1989-ben történt Magyarországon. Az alkotmányos rendszerváltozást megvalósító legfontosabb döntések 1989-ben születtek meg. A rendszerváltozás három szakaszra osztható: az első szakasz 1987-től 1988 júniusáig tartott, a második szakasz és a második év 1988. június elejétől 1989. szeptember 18-áig, a Nemzeti Kerekasztal feloszlásáig tartott. A harmadik szakasz, egyben a rendszerváltozás harmadik éve 1989. szeptember 18-a után kezdődött és 1990 tavaszán, az első demokratikus parlamenti választásokkal ért véget.
Az 1989. március 15-i ellenzéki ünnepségen felolvasott 12 pont közül az alábbiakat említeném meg: valódi népképviseletet és többpártrendszert; érvényesüljenek az emberi jogok, legyen bírói függetlenség; szólás-, sajtó-, lelkiismereti és oktatási szabadságot; jogot a sztrájkra; semleges, független Magyarországot. Vonják ki a szovjet csapatokat hazánk területéről.
Első ránézésre jól indul, sok benne az évszám, de a Bing sajnos hamar elvesztette a fonalat. A Pozsgay-interjút elegánsan teljesen figyelmen kívül hagyta, a második bekezdés pedig szintén a második forrás szó szerinti megismétlése, pusztán az elejére rakta, hogy hol hangzott el a 12 pont. Ez így megint csak 0 pontos lett volna.
Azonban a Bing is megkapta a szépítés lehetőségét, és kérdésemre kitért az Ellenzéki Kerekasztalra, és új válaszában egy fél mondatban Nagy Imréről is írt. Repárszky jó szívű volt, és végül 33-ból 14 pontot adott a feladatra.
Érdekes, hogy fordult a kocka a keddi matek után. Akkor a Bing a porban hagyta a gyengébb ChatGPT-t, és most is hasonló eredményt vártunk, hiszen a Microsoft csetbotját nemcsak újabb motor hajtja, hanem még az internethez is hozzáfér. Ehhez képest nem sikerült megbirkóznia az esszékkel, így szó szerint egy kegyelemkettessel ment csak át. A ChatGPT hullámzó teljesítménnyel szerdán a csúcson zárta az idei érettségi szezont, és a hármas magyar és a négyes töri alapján valamilyen humán szakot ajánlanánk neki – már ha egyetemre készül. Persze először készüljön fel a matematika pótérettségire.
Idén a mesterséges intelligenciát is leérettségiztettük, itt olvashatja a kísérleteket magyar, itt pedig a matekérettségi megoldására.
