Csak találgatják, hogy mire szolgált a kínai kémballon Amerika felett, ami máris komoly vihart kavart

Az Egyesült Államok csütörtökön azt jelentette, hogy az országa fölött kínai kémlégballon repült át, ami Peking szerint csak egy főként meteorológiai feladatot ellátó ballon. A diplomáciai hullámok miatt azonban a CNN-nek nyilatkozó két forrás szerint el is kell halasztani Antony Blinken amerikai külügyminiszter kínai útját, ami vasárnap kezdődött volna.

Sokakat meglephetett a kémballon híre, hiszen amikor drónokkal már szinte bárhová be lehet repülni és a műholdak már szinte mindenhová belátnak, meglehetősen fapadosnak tűnik ez a felderítési módszer. A léggömböket és ballonokat azonban nem ha nincs ló, szamár is jó alapon vetik be, több előnyük is van, és szakértők szerint még inkább elterjedhet az alkalmazásuk.

Több száz évre nyúlik vissza

Az emberiség az első sikeres repüléseit hőlégballonokkal hajtotta végre, a francia Montgolfier fivérek 1783-ban emelkedtek először a levegőbe vele, mielőtt egy birkát, egy kakast és egy kacsát megreptettek vele, és sokáig ez tűnt az egyetlen életképes repülési alternatívának. Ahogy az évszázadok teltek, kiderült, hogy a közlekedésben csak mellékes szereplők lehetnek az először meleg levegővel, később a levegőnél kisebb sűrűségű gázokkal, hidrogénnel, héliummal töltött légballonok.

Néhány területen viszont fontos szerepük maradt. Még ma is sokszor bocsátanak fel – természetesen ember nélkül – meteorológiai ballonokat, amelyek körülbelül másfél óra alatt 30 kilométeres magasságig emelkednek, közben pedig időjárási adatokat rögzítenek, és igen, a katonai felderítésben is használnak ilyen eszközöket. Ezt, ha más nem, onnan is lehet tudni, hogy sok, katonák által jelentett ufóészlelésről derül ki aztán, hogy igazából egy ballont láttak.

Légballont már néhány évvel az első felbocsátás után, a francia forradalomban is használtak felderítésre, de az amerikai polgárháborúban lett először fontos szerepe. Az unionista Thaddeus Lowe 1861 áprilisában Cincinnatiből az Atlanti-óceánig repült ballonjával, és ez a kísérlet bátorította fel arra, hogy az északiaknál kilobbizza egy ballonos felderítőegység létrehozását. Ebben még az sem szegte kedvét, hogy ő végül a déliek vonala mögött landolt, és el is fogták. Eljutott Abraham Lincoln elnökig, és végül 1861 augusztusában neki is foghatott a katonai célú ballon megépítésének.

Az első hivatalos légi felderítés mégsem az ő nevéhez fűződik. John LaMountain is próbálta befolyásos politikusoknál és katonai vezetőknél elérni, hogy használják a ballonjait, de nem voltak igazán jó összeköttetései. A Fort Monroe erőd parancsnoka, Benjamin F. Butler viszont saját szakállára megegyezett vele, így LaMountain 1861. július 31-én felszállt, és a konföderációs erők Young's Millnél lévő tábora fölé repült.

Később LaMountain és Lowe együtt dolgozott a hét ballonból álló hadtestnél, de nem jöttek ki egymással, LaMountaint rövid úton ki is rúgták. A képzetlen pilóták csak úgy tudtak eleinte a levegőből kémkedni, hogy a ballonok a földhöz voltak kötve, de később már irányított repüléseket is végre tudtak hajtani, a gondolában egy vagy két ember utazott. A északiak ballonjai feltűnő színezést kaptak, amivel el is akarták rettenteni a délieket, egyáltalán nem titkolták a megfigyeléseiket. A légi felderítések adatai, a felskiccelt rajzok, többször hasznosnak is bizonyultak, főként a tüzérségnek jött jól, hogy ismerték a déliek harcállásait. Az információ átadását a levegőből is meg tudták oldani: morzejeleket küldtek a lentieknek vagy egy követ csomagoltak a jegyzetpapírjukba, és azt ledobták a földre.

Olcsók és sokfelé bevethetők

A kémballonok virágkorát az I. világháború jelentette, hiszen ekkor még a repülőgépgyártás még csak kibontakozóban volt. Ekkor már nem is beszélhetünk csak léggömbökről, mert a hagyományos forma mellett úgynevezett kite ballonok is megjelentek. Ezek a hurka alakú, vitorlával is rendelkező ballonok jobban kormányozhatók voltak, és extrémebb időjárási körülmények között is lehetett repülni velük. Ekkor is a tüzérséget tudták támogatni, de már fényképezőgépet is használtak a felderítéshez, nem csak rajzokat. Az I. világháború vége felé pedig a ballonoknak a tengeralattjárók felderítésében is szerepük lett. Újdonság volt, hogy alaposan fel is fegyverezték a kezelő személyzetet, jó eséllyel ki tudták lőni az esetlegesen rájuk támadó repülőgépeket. A II. világháborúban főként a Vörös Hadsereg alkalmazott ballonos felderítést.

Bár rengeteg új harci technika jelent meg és a kommunikációs módszerek is sokat fejlődtek, a ballonok nem koptak ki teljesen, igaz egy sor modern eszköz, radarok, kamerák kerültek fel rájuk. Az Egyesült Államok a hidegháború ideje alatt a Szovjetunió és Kína fölé küldött több száz kémballont, majd 2004-től iraki és afganisztáni területeken is használtak úgynevezett Aerostatokat, amelyek ötfős személyzettel bírtak, de ennél is fontosabb, hogy nagy felbontású, 360 fokos kameraképet adtak. Ezek is földhöz horgonyzott modellek voltak, de például Izrael szabadon repülő típusokat is használt határ menti területek ellenőrzésére.

A ballonok óriási előnye, hogy viszonylag olcsók, és nagy energiabefektetés nélkül is sokáig tudnak üzemelni. Általában 24 ezer és 37 ezer méter magasban repülnek, jóval magasabban, mint a kereskedelmi repülők, amelyek 12 ezer méternél fentebb nem nagyon emelkednek. A Földtől való nagy távolságnak az az egyik előnye, hogy onnan olyan területet is belátni, amit például egy alacsonyan repülő drón nem észlel.

Egy amerikai katonai oktatóanyag pedig azt is megjegyzi, hogy mivel a ballonok lassabban mozognak, mint a műholdak, több időt töltenek egy adott terület pásztázásával, ami szintén több, pontosabb információval járhat.

„Az elmúlt évtizedekben a műholdak jelentették a megoldást. De mióta lézereket vagy kinetikus fegyvereket találnak ki a műholdak célba vételére, újra felébredt az érdeklődés a ballonok iránt. Ezek nem nyújtanak olyan szintű tartós megfigyelést, mint a műholdak, de könnyebben visszahozhatók, és sokkal olcsóbb a felbocsátásuk. Ahhoz, hogy műholdat küldjünk az űrbe, egy hordozórakétára van szükség, és ez a berendezés általában több száz millió dollárba kerül” – nyilatkozta a Guardiannek John Blaxland, az Ausztrál Nemzeti Egyetem nemzetközi biztonsággal és hírszerzéssel foglalkozó professzora.

A modern ballonok már nem szállítanak személyzetet, jó részben kormányozhatatlanok, a légáramlatokon múlik, hogy merre megy és milyen gyorsan halad. Ez persze óhatatlanul azzal is jár, hogy felfedezik ezeket.

Montana felett vették észre a kínai ballont

Az amerikaiak a kínai ballont körülbelül 12 ezer méter magasságban észleltek Montana állam felett, miután az elrepült Alaszka és Kanada felett is. A helyszín érzékeny, mert az amerikai légierő egyik ottani bázisán tárol interkontinentális ballisztikus rakétákat.

Blaxland szerint a kínaiak számítottak rá, hogy elkapják majd a ballonjukat. Úgy véli, két céljuk lehetett.

Az egyik maga a megszégyenítés, hogy be tudták juttatni az Egyesült Államok erősen ellenőrzött légterébe a ballont, míg a járulékos plusz az lehetett, hogy a lebukásig hasznos adatokat is begyűjtenek.

A biztonsági szakértő szerint még az is elképzelhető, hogy az elkapott ballonnal a kínaiak azt is meg akarták mutatni, hogy milyen ügyesen lemásolták már az amerikai technológiát, újabb fricskát mutatva ezzel. Az Egyesült Államok egyébként tavaly májusban jelentette be, hogy 3,8 milliárd dollárt költ arra a ballonprojektre, amellyel Oroszország és Kína megfigyelését akarják javítani.

Kína egyébként először nem ismerte el, de nem is tagadta, hogy az övé lenne az amerikai média tudósításai szerint három busznyi méretű ballon. „Kína felelős ország, és mindig is szigorúan betartotta a nemzetközi törvényeket, és nem áll szándékában egyetlen szuverén ország területét és légterét sem megsérteni” – mondta Mao Ning külügyi szóvivő, aki a tények tisztázásáig elutasította a spekulációkat. Később egy közleményben viszont már azt írta a külügyminisztérium, hogy a ballon főként meteorológiai célú volt.

A kínaiak azt is írták, hogy a ballont váratlan nyugati széllökések térítették le a pályájáról, és sajnálják, hogy így nem szándékoltan belépett az Egyesült Államok légterébe. Peking azt ígérte, hogy az ügyben továbbra is kapcsolatban marad az amerikaiakkal.

A ballonaffér ennek ellenére komolyabb diplomáciai következményekkel járt, Antony Blinken amerikai külügyminiszter ugyanis több forrás szerint elhalasztja a Hszi Csing-ping kínai elnökkel kezdeményezett tárgyalásokat, amelyekkel a két ország kapcsolatát javították volna.

Alexander Neill szingapúri biztonsági elemző a Reutersnek arról beszélt, hogy a ballon újabb feszültséget jelenthet a kínai–amerikai kapcsolatokban, de hírszerzési jelentősége nem sok lehet.

„Kínának saját kém- és katonai műholdakból álló konstellációja van, amelyek sokkal fontosabbak és hatékonyabbak az USA megfigyelése szempontjából, így szerintem joggal feltételezhető, hogy a hírszerzési nyereség nem kiemelkedő” – mondta Neill, a hawaii Pacific Forum agytröszt adjunktusa.

Blaxland úgy látja, hogy mintha visszatértünk volna a hidegháborúhoz, ahol az űr meghódítása volt a cél. Most is a magasba tör mindenki, de szerinte a világűr zsúfolttá és sebezhetővé vált, így az atmoszféra felsőbb rétegei válnak a kémkedés és megfigyelés központjává, ez pedig a ballonok terepe is.