A rendőrség nem találta meg a Mediaworks meghekkelőit, felfüggesztették a nyomozást

Tavaly március végén, az országgyűlési választás hetén több kormányközeli híroldalt is hekkertámadás ért: az oldalakon először ellenzéki üzenetek jelentek meg, majd ezek gyors eltűnése után elérhetetlenné váltak. Mivel a kormányközeli sajtó nagy részét összefogó Mediaworks több oldala is érintett volt, a cég feljelentést tett. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) azonban a Telex kérdésére elárulta, hogy már nem nyomoznak, mert nem sikerült megtalálniuk a tettest:

„A fenti ügyben indult büntetőeljárást a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda felfüggesztette, tekintettel arra, hogy az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható.”

Azt nem tudjuk, hogy a nyomozást mikor függesztették fel, de amikor ősszel érdeklődtünk az állásáról, még folyamatban volt.

Anonymous, propaganda, receptoldal és tévéújság

A támadás által érintett jelentősebb lapok között volt a Mandiner, a 888.hu, a Metropol, a Figyelő, a Szabad föld és a Nemzeti Sport is, de a Mediaworks számos más kiadványa nem. „Ez a weboldal a kormányzati propagandamédia része! Elhoztuk az igazságot nektek! Propaganda helyett független sajtót!” – volt olvasható a támadás után az érintett oldalakon, az üzenet alatt pedig különféle videókat ágyaztak be többek között arról, „hogyan ver át a propagandamédia”, „hogyan torzítja a híreket a közmédia”, milyen sok helyreigazásítási pert vesztettek a kormányközeli lapok, illetve az ellenzéki összefogás programját is elérhetővé tették az oldalakon.

Az ügy hátteréről ebben a cikkben írtunk részletesen, a főbb megállapításokat itt is idézzük:

• A megtámadott oldalak listája különös volt: néhány politikai híroldal mellett sportlap, receptoldal, autós magazin, tévéújság vagy román híroldal is megtalálható volt közöttük, miközben a leglogikusabb célpontok hiányoztak a több mint kétszáz áldozat közül.
• A magyarázat az lehet, hogy nem egyesével az oldalakat törték fel, hanem az érintett oldalaknak helyet biztosító szerverekhez férhettek hozzá, ott pedig mindenre lőttek, amit értek, jelentős járulékos veszteséget okozva. Kiberbiztonsági szakértőkkel beszéltünk arról, hogyan juthattak be a támadók a rendszerekbe.
• Az elkövetők azt állították, hogy az Anonymous nevű nemzetközi hekkerkollektívához tartoznak, de nem világos, hogy ez pontosan mit jelent, a jelek szerint a beágyazottságuk nem lehet túl mély.
• Az akció időzítése inkább a kormánynak kedvezett, a kommunikációs gépezet rögtön a támadás után működésbe is lendült.

A járvány alatti támadásoknál sem találtak tettest

Az elmúlt években több másik, szintén nagy figyelmet kapott kibertámadásos ügy is történt Magyarországon: a koronavírus-járvány első bő egy éve alatt a kormány hat alkalommal is kibertámadásra hivatkozott egy-egy állami weboldal vagy informatikai rendszer elérhetetlenné válása után. Mivel ezek az esetek több alkalommal is olyan időpontra estek, amikor épp nagy természetes terhelést – azaz sok állampolgár látogatását – kellett volna állniuk az érintett oldalaknak, a leállások nagy fennakadást okoztak.

Szinte napra pontosan egy évvel a hatodik eset után, azaz tavaly áprilisban megkerestük a rendőrséget, hogy mire jutott ezekben az ügyekben. Az ORFK akkor ezekkel kapcsolatban is hasonló választ adott, mint most a Mediaworks-oldalakat is érintő ügyben:

a „felsorolt eljárásokat a KR NNI – mivel az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható – felfüggesztette”

– írták.