Magyarországon is tarol a Lensa nevű profilképgyártó app, de nem árt óvatosnak lenni

Lassan már nem telik el hét anélkül, hogy újabb mesterséges intelligencia (MI) tarolja le az internetet, a legnépszerűbbek pedig egyértelműen azok, amelyekkel különféle képeket lehet generálni – mint a DALL-E, annak ingyenes tesója vagy a Midjourney –, esetleg a saját képeinket lehet átalakítani. Utóbbi kategóriába tartozik az elmúlt időszakban nagyot futó Lensa, amelyet a retusálástól az önmagunk tündérré meg Picasso-festménnyé alakításáig egy rakás dologra lehet használni. Hubert Csaba kiberbiztonsági szakértő viszont némi utánajárást (erről bővebben itt lehet olvasni) követően a Telexnek arról írt, szerinte

komoly aggályok merülnek fel az alkalmazás, illetve az azt fejlesztő, papíron amerikai, a valóságban azonban több szálon is Oroszországhoz köthető Prisma Labsszel kapcsolatban.

Ahogy azt többek közt a New York Times múlt heti cikke is jól összefoglalta, a Lensa egy Stable Diffusion nevű MI-modellen alapuló alkalmazás, amellyel egyebek mellett különleges avatarokat lehet generálni a saját képeinkből. Ahhoz, hogy az alkalmazás munkához lásson, először is fel kell tölteni 10-15 arcképet, választani kell egy stílust – például fantasy vagy anime –, aztán már csak meg kell várni, hogy a mesterséges intelligencia tegye a dolgát. A végeredmény pedig kétségtelenül meggyőző, a Lensa láthatóan egy rakás stílusban és beállításban képes portrékat csinálni, ahogy az alább is látszik, szó sincs arról, hogy pusztán az eredeti képet módosítgatná:

A komolyabb modellekhez hasonlóan a Lensa sem ingyenes, az éves előfizetés jelenleg kedvezményesen 10 490 forintba kerül (32 ezer helyett), amiért korlátlan retusálást és vízjel nélküli videókat kap az ember, illetve féláron generálhatja az avatarokat is. Hogy forintban mennyit kell fizetni az avatarokért, azt én személyesen nem próbáltam ki, de a dollárban számított árak alapján nagyságrendileg 1500 és 3000 forint közötti összegeket kell kifizetni a tízféle stílusban különféle mennyiségű avatart biztosító csomagokért.

A Lensa nemcsak az Egyesült Államokban, hanem Magyarországon is látványosan tarol: az App Store-ban jelenleg az első, a Google Playen pedig harmadik az ingyenes alkalmazások között, és TikTokon, vagyis a fiatalok körében is nagyon népszerű.

Mindebben persze a teljesítménye alapján nincs is semmi meglepő, ám az alkalmazásboltokban feltűnő negatív értékeléseken túl is vannak olyan részletek, amelyek miatt érdemes fenntartásokkal kezelni az appot.

A Lensát a 2016-ban nagyot futó képszerkesztő alkalmazással, a Prismával befutó Prisma Labs fejleszti, melynek saját bevallása szerint a kép- és videószerkesztés demokratizálása a célja, ezen kívül viszont túl sok minden nem derül ki a cégről azon túl, hogy az Egyesült Államokban van bejegyezve. Ahogy viszont arra Hubert rámutatott, a cég domainjét 2016-ban egy orosz IP-címről regisztrálták be, a LinkedIn-oldala szerint döntően oroszok dolgoznak ott, többek közt a négy társalapító is mind orosz nemzetiségű. Ezzel önmagában nincsen semmi baj, azzal együtt viszont mindenképpen érdekes, hogy bár első ránézésre úgy tűnhet, a Prisma Labs egyértelműen nem amerikai cég. Az alkalmazottak nagy része ráadásul a ciprusi Limassolban tartózkodik, ahova a felhasználási feltételek szerint az alkalmazás a felhasználói adatokat is továbbítja, és a cég adatvédelmi képviselője is ciprusi.

Ciprus azért érdekes ebben a történetben, mert egy olyan uniós tagország, ahol nagyon sok orosz él, köztük alighanem több olyannal, akik szoros kapcsolatban maradtak az orosz kormánnyal. Az orosz hírszerzés számára vélhetően emiatt fontos terep, ami az országban szervezett konferenciákból is jól látszik. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy az alkalmazásba feltöltött képeink egy másodperc alatt az FSZB-nél kötnének ki, sőt, az is simán elképzelhető, hogy a cég az állításának megfelelően valóban 24 óra után törli őket az adatbázisából, egyébként is teljesen szabálykövető és az adataink teljes biztonságban vannak náluk.

A néhány éve az (abban az esetben egyébként egyáltalán nem titkolt) orosz háttér miatt sokat kritizált FaceApp esetében sem derült ki sosem az, hogy tényleg egy óriási orosz hírszerző projektben hasznosítanák felhasználók tízmillióinak képeit. Az FBI persze figyelmeztetett arra, hogy potenciálisan veszélyes lehet az alkalmazás, a Forbesnak három éve nyilatkozó szakértő szerint azonban ez inkább volt politikai állásfoglalás. Pláne annak fényében, amikor a Google és a Facebook adatgyűjtése is állandóan téma szerte a világon.

A FaceApphoz hasonlóan amúgy a Lensa felhasználási feltételeiben is szerepel, hogy a cég kompenzáció nélkül használhatja és terjesztheti a felhasználók által generált képeket, és azzal is engedélyt kapnak erre, ha valaki publikusan megoszt egy Lensával generált képet. Ezt a beleegyezést vissza lehet vonni, csak egy levelet kell írni hozzá nekik, de nem tűnik túl valószínűnek, hogy a közösségi médiában a képeket posztolók közül bárki is tisztában legyen ezzel.

Az tehát a furcsán eltakart orosz szálak ellenére sem valószínű, hogy komoly biztonsági kockázatot jelentene a Lensa használata egy átlagembernek, de természetesen azt sem lehet kizárni, hogy az orosz állam hozzájut a felhasználók képeihez, ami kockázatosabb munkakörökben dolgozók, például katonák vagy politikusok esetében már jelenthet bizonyos kockázatot.

Az viszont mindenképpen óvatosságra adhat okot, hogy a Prisma Labs is egy rakás dologra használhatja teljesen legálisan a felhasználók képeit. Hubert a Telexnek azt írta, hogy rendkívül fontos, hogy mindig győződjünk meg egy népszerű szolgáltatás mögött álló cég hátteréről, és lehetőség szerint ne adjuk ki arcképünket vagy bármilyen más személyes adatunkat, hiszen sokszor nem tudni, hogy valójában ki is állhat egy-egy szolgáltatás mögött, és milyen célokra használja fel a kezelt adatokat.

A potenciális adatvédelmi problémák mellett egyébként egy rakás más probléma is felmerülhet a képek túlszexualizálásától a valódi művészek stílusjegyeinek másolásán át a mesterséges intelligenciákra továbbra is gyakran jellemző rasszizmusig. Ezek mind erősen megjelentek a Lensa esetében is, különösen a művészek munkájának másolása lett forró téma a napokban – ha egyáltalán ez a jó kifejezés erre, a Prisma Labs szerint például egyáltalán nem erről van szó, hiába dolgozik a Stable Diffusion a LAION-5B nevű, publikusan elérhető képekből dolgozó adatbázisból. Sokan viszont nem így gondolják, ezért árasztották el a napokban a szerzői jogra nagyon háklis Disney és Nintendo karakterei alapján generált képekkel az internetet, mondván, ha a kisebb művészek képeit büntetlenül meg lehet etetni az MI-vel, akkor nyilván ezeket is.