Projektor űrteleszkópnak álcázva: menő, de drága mulatság

2022. június 05. – 23:30

Projektor űrteleszkópnak álcázva: menő, de drága mulatság
Fotó: Németh Sz. Péter / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

A Samsung Freestlye-ról már a leleplezésekor ordított, hogy újgenerációs projektorként akarja elhelyezni magát az ember fejében: az előzetes reklámjaiban vadul forgatják, vetítik a képét falra, tábortűz mellett a sátor oldalára, közben észvesztő képminőséget produkál, és ettől mindenki nagyon boldog. Azt gondolhatnánk, hogy feltöltjük, visszük, vetítjük és mehet az önfeledt projektorozás, tulajdonképpen bárhol. Más kérdés, hogy ez már akkor megbukik, amikor szembesülünk vele, hogy az alapfelszereltségnek nem része a tölthető akksi, de miután az átlagfelhasználó szemével ketten is alaposabban megnéztük magunknak a Freestyle-t, arra jutottunk, hogy nem csak ez a baj vele.

Teleszkóp a nappaliban

Ahhoz kétség nem fér, hogy a Freesyle-nak olyan a megjelenése, amilyet 2022-ben elvárunk egy projektortól. Menő, letisztult fehér dizájn, elsőre egy űrteleszkóp jut róla eszembe, ami könnyedén forgatható, kikapcsolt állapotban is megakad rajta a szemünk a szobában. Az ilyen hajtogatható, tekergethető kütyüknél én mindig attól tartok előzetesen, hogy a nagy nyüstölés közben megadja magát a kialakítás, de itt nem kell ettől parázni, mert masszív alapokon nyugszik, bírja a strapát. A súlya sem vészes, egy kiló sincs, de nem is dülöngél. Egy ilyen konstrukciónál amúgy sem baj, ha nem borul, ugrik arrébb könnyedén. Az oldalába szépen belesimul az USB-C és micro-HDMI-csatlakozó, de az elején is ki lehet kapcsolni, ha épp nem lenne kéznél a távirányító.

A bekapcsolás után rögtön szembesülhetünk azzal, mennyire klassz, hogy 100 hüvelykes képátlót is tud megfelelő távolságból (270 cm), majd ahogy elkezdünk ezzel játszani, úgy lesz egyre kisebb a nappali. Az első ámulat után el is lehet kezdeni kicsinyíteni a képátlót, nekem legalábbis nem volt ekkora szabad falfelületem a lakásban, viszont egy nagyobb belmagasságú szobában vagy akár egy szabad házfelületen már látványos dolgokat lehet vele produkálni. Az első beállítás meglepően gyorsan és fájdalommentesen megy, ezen a fronton felhasználóbarát arcát mutatja az eszköz, pláne, ha már találkoztunk korábban Samsung okostévével, mert akkor a kezelőfelület is ismerős lesz. Ráadásul a Samsung okostévéivel elvileg pikk-pakk össze is lehet kapcsolni, és akár tükrözni a tévé tartalmát.

Az eszközt több előre telepített streamingapplikációval kapjuk, a Netflix, a Disney Plus és a Prime Video gombnyomásra elérhető, ha viszont olyan appot (például az HBO Maxot) akarunk rárakni, ami nem az alapfelszereltség része, egy Samsung-accountra is szükségünk lesz. Oké, ezen elsőre lehet fintorogni, de ha hosszabb távú használat a cél, akkor még bőven vállalható a regisztrációval járó pár perces áldozat. A beépített applikációkkal a streaming kényelmesen és emlékezetesebb problémák nélkül ment, a képernyőtükrözős opciónál már nem volt minden ilyen sima, gyakrabban futottam bele bosszantó akadásokba.

Akadnak még felemás megoldások, ilyen például a szintén beépített ambient opció – ezzel különböző képeket, animációkat, üzeneteket vagy saját fotókat tudunk kivetíteni. Nagy dolgokra azért ne számítsunk a témáknál, a szokásos őszi táj -kandallóban pislákoló tűz tematikáig terjed a repertoár, és a teljes atmoszférikus hangulat sincs meg, mert hangeffekteket lespórolták a mozgó animációkról.

Pedig meglepően jól szól a Freestlye, ez volt az egyik legkellemesebb meglepetés a teszt alatt. Olyannyira, hogy végig a saját hangszóróját használtam, és nem is éreztem úgy, hogy váltanom kéne hangfalrendszerre. Az eszköz amúgy alternatív hangszóróként is igyekszik eladni magát, a hangereje és minősége is megvan hozzá, egy 20 négyzetméteres szobát kifogástalanul betöltött hangzásilag.

Na de mi a helyzet a látvánnyal? A full HD-s felbontás (1920x1080) szépen ki tud bontakozni, a csalódás inkább akkor jön, amikor nem egy teljesen elsötétített szobában, tökéletes mozikörülmények között akarjuk használni. Nappali fényben vagy félhomályban ugyanis enyhén szólva nem teljesít meggyőzően az 550 lumenes projektor, mutatom, hogy mit tudott különböző napszakokban (alatta viszonyításnak a kikapcsolt tévé 40 hüvelykes, azaz 102 centi képátlós):

Sorrendben: kora reggel némi sötétítős rásegítéssel, délelőtti napfényben és végül kora este így teljesített a Freestyle – Fotó: Lovas Gergő / Telex Sorrendben: kora reggel némi sötétítős rásegítéssel, délelőtti napfényben és végül kora este így teljesített a Freestyle – Fotó: Lovas Gergő / Telex
Sorrendben: kora reggel némi sötétítős rásegítéssel, délelőtti napfényben és végül kora este így teljesített a Freestyle – Fotó: Lovas Gergő / Telex
Sorrendben: kora reggel némi sötétítős rásegítéssel, délelőtti napfényben és végül kora este így teljesített a Freestyle – Fotó: Lovas Gergő / Telex

Értem én, hogy a legtöbbek fejében a projektorozás általában esti, éjszakai, de legalábbis sötétszobás tevékenység, de 2022-ben már joggal lehetnének olyan elvárásaink egy újgenerációs projektor felé ennyi pénzért (erről majd később), hogy képes legyen ezt megugorni nappal is. Ha viszont beköszönt az este, a Freestlye szépen teljesít, a színmélységek is látványos dolgokat tudnak produkálni, egy nagyobb falon abszolút megvan a moziélmény.

A Freestyle egyik szexi tulajdonságának szánták, hogy nyugodtan lehet forgatni akár működés közben, és mondjuk a fal helyett a plafonra vetíteni, amikor vízszintesbe helyezzük magunkat. Gyakorlatban ez úgy fest, hogy pár másodperces gondolkodás után szépen és gyorsan megoldja az újrapozícionálást: rendszeresen játszottam azzal, hogy filmnézés közben átállítottam a plafonra, és tényleg klassz volt, hogy milyen gyorsan képes alkalmazkodni (bár azért időnként bajosan lőtte be a fókuszt). Ahogy azon is gyakran kaptam magam, hogy filmezés közben a távirányítót macerálom, hogy kiegyenesítsem a képet, mert ferdének találom.

Akadtak más furcsaságok is. Többször tapasztaltam, hogy a távirányító utasításaira csak késve, vagy egyáltalán nem reagált az eszköz. Ilyenkor jön az a reflex, hogy az ember ész nélkül kezdi nyomogatni, majd pár másodperccel később azzal szembesül, hogy a vad nyomogatás miatt a projektor épp a szomszéd wifijére próbál csatlakozni. Biztos voltam benne, hogy én bénázok valamit, például a Freestyle-hoz túl közel vagy túl távol állva nyomkodom a kontrollert, de a neten utánaolvasva kiderült hogy mások is jeleztek hasonló problémát. Ez a lassú reakcióidő olyankor tud különösen zavaró lenni, amikor hangvezérlés helyett mondjuk gépelni, scrollozni vagy úgy általában böngészni akarunk.

Forduljunk rá lassan a neuralgikus pontra, ami a Freestlye esetében az ár. Ez az eszköz jelenleg 360 ezer forint környékén mozog, ami miniprojektornak meglehetősen borsos, és ha mellé tesszük a fentebb említett kisebb-nagyobb, leginkább felhasználói élményt befolyásoló apróságokat, akkor már erősen gondolkodóba eshetünk, érdemes-e ennyi pénzt kiadni egy projektorra. Pedig tényleg van egy csomó szimpatikus tulajdonsága, és igyekszik multifunkciós lenni, mégis túl drága mulatság. (Lovas Gergő)

Kiválthatna sok mindent, mégsem teszi

Papíron nekem pont erre a kis hengerre lenne szükségem. Nincs tévém, mert alapvetően minek – de így legjobb esetben is egy nagy monitoron, az asztalomnál ülve kell filmeznem. Ez a projektor viszont elvileg akár teljesen kiválthatná a monitort. Nézzük meg, hogy ez hogy nem jött össze neki!

Szuper opció, hogy vezeték nélkül is össze lehet kötni Macbookkal, és akár tükrözött, akár második kijelzőként is lehet használni. Ez azért nagyon hasznos, mert a Macbookokba évekig csak USB-C-s bemenet került, tehát bármit akarna rádugni az ember, előbb vennie kell egy drága vagy gagyi átalakítót. Sajnos a kapcsolat elég rosszul működik, bármit machináltam a gépen, az csak 2-3 másodperces csúszással történt meg a kivetített képernyőn. A helyzet annyira borzalmas volt, hogy a Macbookon elindított netflixes videókat le se tudta játszani; a kép fekete maradt, csak a hang szólt. A beépített streaming alkalmazások miatt ez persze nem akkora gond, de semmi más sem működött túl jól a tükrözött képernyőn.

A másik nagy előny a hordozhatósága. Ez teljesen jól működött, valóban bármelyik falra irányítottam, valamit vetített rá, de ez még maximum fényerő mellett is gyakran borzasztó halvány volt. Az automata képbeállítás se nagyon működött, mindig kézzel kellett állítgatni, mert a kép vagy életlen volt vagy ferde.

Nagy reményeket fűztem hozzá, de ezt a verziót ennyi pénzért biztosan nem venném meg. Viszont nagyon várom a következőt, mert ha ezeket a problémákat megszerelik, lehet, hogy tényleg egy tévégyilkost dobnak piacra. Bár az is lehet, hogy jobban körülnézek a már létező miniprojektorok között, mert ez az egy nap a Freestyle-lal remek kapudrog volt ebbe a világba. (Világi Máté)